Hírlevelek
Regisztráció
A magnézium élettani hatása

A magnézium élettani hatása

2016.01.10.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

 HáziPatika.com

Az idegrendszer, a szív, illetve a szív- és érrendszer, az izmok, a vese megfelelő működéséhez mind-mind szükség van a magnézium nevű ásványi anyagra, amely a test energiatermelésének fontos közreműködője, de hozzájárul az immunrendszer épségéhez, a csontváz és a fogak felépítéséhez is.

Egy átlagos felnőtt szervezetében 21-28 gramm közötti magnézium található: e mennyiség mintegy 60 százaléka a csontvázban, a fennmaradó hányad túlnyomórészt a lágyszövetekben koncentrálódik, és a magnéziumkészlet kevesebb mint egy százaléka található a sejten kívüli térben. A szervezetbe jutott magnézium 30-50 százaléka a vékonybélből szívódik fel, és a vizelettel távozik a vese kiválasztó működése eredményeképp. Hogy az optimális testi működés szempontjából mennyire fontos ez az ásványi anyag, azt a hiányában fellépő tünetek fellépésekor tapasztaljuk meg. Milyen funkciókat tölt be szervezetünk alapfolyamataiban a magnézium?

Anyagcsere, energiatermelés

A magnézium egyik legfontosabb szerepe a szervezet energiaellátásában való közreműködés. A sejtek elsődleges energiaforrását jelentő adenozin-trifoszfát (ATP) nevű vegyület a magnéziumhoz kötve tudja kifejteni biológiai hatásait: az, amit ATP-nek nevezünk valójában gyakran magnézium-ATP-komplex. Más szóval: elősegíti a cukor-, zsír-, fehérje-, nukleinsavanyagcserében és egy sor más folyamatban nélkülözhetetlen ATP kötődését a különböző enzimekhez, amelyek az emberi szervezet anyagcsere folyamatait katalizálják.

 Csontszerkezet, vérellátás, idegrendszer, anyagcsere - ezekhez mind nélkülözhetetlen a magnézium 
 

Csontszerkezet, vérellátás, idegrendszer, anyagcsere - ezekhez mind nélkülözhetetlen a magnézium

 


A vázizmok működése

A kalciummal együttműködésben legalább ennyire meghatározó tényezője a magnézium az izomműködés szabályozásának. Nagy vonalakban: a kalcium az izmok összehúzódásáért, a magnézium pedig ezek ellazulásért felel, és, optimális esetben, a szervezetben kétszer annyi kalcium található, mint magnézium. Kellemetlen következményekkel járhat, ha a kettő közti egyensúly felborul: az elégtelen magnéziumbevitel miatti magas kalciumszint ismert következményei az izomgörcsök.

Vérellátás

A kalcium és a magnézium nem csak a vázizomzat, hanem a szívizom, valamint az erek és a belső szervek falát képező simaizomzatműködését is hasonló módon befolyásolja. A verőerek és a szív sejtjeiben a magnéziumhiány miatt kialakuló merevség akadályozza az egészséges működést; a szív vérellátását biztosító koszorúerek összehúzódásának fokozódásával romlik a szív vérellátása, a szív kisebb hatásfokon tudja végezni a munkáját, mindez pedig szívbetegségekhez vezethet.

Csontfelépítés

A magnézium részt vesz a csontképzésben: befolyásolja a csontképző sejtek működését, és hatással van mind a mellékpajzsmirigy parathyreoid hormonja, mind az aktív D-vitamin koncentrációjára, amelyek a csontok homeosztázisának fő szabályozói. A kutatások férfiaknál és nőknél egyaránt pozitív összefüggést mutattak ki a magnéziumbevitel és a csontsűrűség között, ami arra utal, hogy a magnéziumhiány hozzájárulhat a csontritkulás kialakulásához is.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

30061Kérdezzen Ön is!

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Kapcsolódó hasznos cikkeink és szolgáltatásaink

A témában feltett olvasói kérdések

Az orvos válaszol