Candida-diéta: a tévhittel ellentétben könnyen követhető

Létezik olyan, hogy Candida-diéta?

Van olyan táplálkozási mód, amely valóban segít a kialakult candidiázis esetén ? Ha keressük a nagynevű, tudományos lapokban a megfelelő vizsgálati eredményeket, nem sokra akadunk rá. Sajnos, hiányoznak a tudományos kutatások, így a diéta hatásosságát tanúsító, kellő számú, megfelelően dokumentált vizsgálati eredmény sem ismeretes.

Az alapvető gond az, hogy a tünetek és a gomba összefüggésének igazolása meglehetősen problémás: a tünetek más betegség résztünetei is lehetnek, számos tünet pszichoszomatikus rendellenesség esetén is felléphet, illetve a Candida az egészséges személyek jó részénél is kimutatható lehet. Ráadásul a tünetek néha egészen szélsőségesek. Például candidiázis következtében az egyik ember túl sovány lesz, míg a másik elhízik. Az egyik embernél székrekedést okoz, a másiknál hasmenést. Nem lehet olyan jól körülírtan diagnosztizálni, mint mondjuk, az epegörcsöt vagy a szívinfarktust.

Az egészséges szervezet része

Egyébként a köznyelvben Candidaként emlegetett gomba a Candida albicans, amely a sarjadzógombák csoportjába tartozik. Normál, emberi szaprofita, amely minden egészséges emberben megtalálható anélkül, hogy bármilyen betegséget okozna. Sok esetben a szervezet normál flórájában is megtalálható a bőrön, a szájüregben és a vastagbélben. Része a normál, gyomorbél-rendszeri flórának, valamint nők esetén a hüvely flórájának.

A Candida albicans az esetek nagy részében nem vált ki tüneteket, nem idéz elő betegséget. A szervezet normál flóráját ugyanis baktériumok uralják, amelyek meggátolják a gombák nagyobb mértékű elszaporodását. Csökkent erejű immunrendszer esetén azonban a bélben tenyésző Candida bekerülhet a vérkeringésbe, s az így kialakuló Candida-invázió számos belső szervet támadhat meg: tüdő -, idegrendszeri, csont-ízületi és szemkárosodást, valamint endokarditiszt okozhat. Az AIDS betegek egyik jellemző betegsége a nyelőcső candidiázisa. A gomba által kiváltott, legsúlyosabb kórkép a szepszis, amikor az egész szervezetet elárasztja a kórokozó, súlyos, életveszélyes állapotot okozva.

A probléma a mikrobiális egyensúly felborulása

Csökkent immunfunkció kialakulhat immunszuppressziós gyógyszeres kezelés (pl. kemoterápia , szervtranszplantáció utáni terápia) és immunrendszeri betegség (pl. leukémia, daganatos betegségek) miatti gyengeség esetén is. A gombás fertőzés súlyossá válását antibiotikumos kezelés is okozhatja, különösen akkor, ha huzamos ideig alkalmazzák a széles spektrumú antibiotikumokat. Az antibiotikumok ugyanis a bélrendszer normál flórájában található baktériumok számát visszaszorítják, viszont a gombákra - így a Candida albicansra - nem hatnak. A baktériumos bélflóra - amely addig akadályozta a gombák nagyobb mértékű elszaporodását - pusztulása miatt a gombák élettere megnő.

A Candida bármikor felütheti a fejét Sokunknál jelentkezhetnek olyan, egymástól függetlennek tűnő panaszok, melyeknek okát és hatékony kezelését gyakran homály fedi. A kellemetlenségek csak fokozódnak , a közérzetünk romlik, és a környezetünk nem érti a problémánkat.

Az utóbbi időben az említetteken kívül számos, egyéb kórkép kialakulásában is felmerült a Candida albicans okozta fertőzés kóroki szerepe: petevezeték-, petefészek-, húgycső- és húgyhólyag-gyulladás, szorulás, idült hasmenés, puffadás, izom- és ízületi fájdalmak, fejfájás, látási zavarok, torok- és orrmelléküreg-gyulladás, bőrkiütések, pszichés zavarok (hangulati nyomottság, fáradtságérzés) és környezeti allergénekkel szembeni reakciók felerősödése. Csecsemőknél, időseknél, műfogsort viselőknél és asztmásoknál a szájüregben és a nyelven szaporodhat el a Candida albicans.

Cukorbetegeknél a szájzugban, az emlők alatt, a farpofáknál, valamint az ujjak között jelenik meg. Gyakran fordul elő stresszes élethelyzetekben ("mókuskerék"), amikor az immunrendszer "legyengül". A tünetek kevésbé jellegzetesek, sokszor nehezen körülírhatók, s az egyéni érzékenységtől is függenek. A leírtakból látható, hogy van egy alapvető probléma, amely - enyhe túlzással, de - minden baj forrása, s ez az, hogy bizonyos külső körülmények hatására felborul a szervezet mikrobiális egyensúlya. Ennek okán akkor táplálkozunk jól, ha erre alapozzuk a javasolt étrendet .

A gyógyszeres terápia mellett javasolt étrend alapelvei:

• el kell venni a gombáktól a táptalajt (a gombák életéhez nélkülözhetetlenek az egyszerű szénhidrátok),
• megfelelően kell táplálni a szervezetünk számára hasznos mikroorganizmusokat,
• kerülni kell az élelmiszerekben előforduló, egyéb sarjadzó- és penészgombákat,
• ha fennáll valamilyen allergia, ki kell iktatni étrendünkből az allergiát kiváltó élelmiszerféleségeket.

E szempontok figyelembevételével erősödik az immunrendszer, kialakul az egészséges és ellenálló bélflóra, s rendeződik a vitamin- és ásványianyag-háztartás is.

Növeljük a hasznos mikroorganizmusok számát

Ha úgynevezett probiotikumokat fogyasztunk akár direkt, gyógyszertári készítmények formájában, akár bizonyos élelmiszerek alkotórészeként könnyedén növelhetjük a hasznos mikroorganizmusok számát. A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek képesek az ember bélcsatornájában megtelepedni, ott szaporodni, s jótékonyan befolyásolják a gazdaszervezet egészségi állapotát.

A tejsavbaktérium és a bifidobaktérium (laktobacilus és sztreptokokkusz) nemzetséghez tartoznak, de nem minden tejsavbaktérium-törzs probiotikus. A probiotikus tejsavbaktériumok egy része túléli a gyomorban levő sav, valamint a vékonybélben levő epesavak és emésztőenzimek pusztító hatását, ekképp élve jutnak el a vastagbélbe, ahol megtapadnak a bélfalon, s elszaporodnak. Ilyen tulajdonságai a hagyományos joghurttörzseknek (Streptococcus thermophilus, Lactobacillus bulgaricus) részben vannak.

A probiotikumok viszont csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha "nem halnak éhen", ezért folyamatosan táplálnunk kell őket. A természet zseniálisan oldotta meg, hogy az értünk tevékenykedő mikroorganizmusok mást "szeretnek", mint az "ellenünk dolgozó" gombák. A gombák nagyon gyorsan szaporodnak az egyszerű szénhidrátok révén, míg a probiotikumok táplálásához prebiotikumokra van szükség.

A prebiotikumok az élelmiszereknek olyan, nem emészthető összetevői, amelyek kedvező hatást gyakorolnak a gazdaszervezetre azáltal, hogy szelektíven fokozzák bizonyos baktériumok, elsősorban az úgynevezett probiotikus fajok szaporodását és aktivitását a vastagbélben, tehát tápanyagul szolgálnak számukra. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai.

Az említett vegyületeket többek között a következő élelmiszerek tartalmazzák: fokhagyma , póréhagyma, vöröshagyma, búza, rozs, spárga, burgonya, zabpehely és csicsóka . Kisebb vagy nagyobb mennyiségben azonban az összes zöldségfélében megtalálható valamelyikük. Ebből is kitűnik: nagyon oda kell figyelni arra, hogy a felnőtt ember napi 30-40 dkg zöldséget, teljes értékű gabonafélét és 10-15 dkg gyümölcsöt fogyasszon.

Ajánlott és tiltott ételek

Az ételkészítések során természetes alapanyagokat használjunk! Immunrendszerünk akkor tud igazán jól működni, ha minél több, értékes tápanyag - aminosav, zsírsav, vitamin, ásványi anyag stb. - szívódik fel megemésztett táplálékainkból. Ha túl sok adalékanyag, tartósítószer, állományjavító stb. kerül a szervezetünkbe, akkor azok egyre jobban rontják az általános állapotát. Mit jelent a természetesség? Például ne használjuk a következőket: konzervek, levesporok, mártásporok , füstölt és pácolt készítmények, tartósított élelmiszerek, margarinok, finomított étolajok.

Élelmiszerek, melyek nem igaziak Általában igaz az élelmiszerekre, a tejtermékekre azonban különösen: minél rövidebb az összetevők listája, annál magasabb minőségre számíthat a vevő. Természetesen nem minden adalék, hozzávaló káros, de a keverés célja sokszor nem több, mint hogy a valódi, drágább alapanyagot pótolják valami megszólalásig hasonlóval .

Tejtermékek: mindenből az ,,alapokat" kell megvásárolni, pl. a tejtermékek közül a natúr joghurtot . Ha azonban már kezd unalmassá válni, akkor nyugodtan lehet ízesíteni idény jellegű vagy mirelit gyümölccsel. Az egyedi ízesítés a túró esetén is alkalmazható. Körözött, túrógombóc, túrópuding, túrókrém (pl. túró + joghurt + villával összenyomott gyümölcs + durvára vágott dió), túrós laska stb. készíthető belőle.

Zsiradékok: kenyérkenéshez libazsír és vaj (nem vajkrém), sütéshez és főzéshez libazsír, kacsazsír és sertészsír, míg főtt tésztákhoz és salátákhoz extra szűz (vagy hidegen sajtolt) olívaolaj, lenmagolaj vagy repceolaj. A napi zsiradékfelvétel ne haladja meg a 7 dkg-ot! Van egy ételkészítési technológia, amelyet jó lenne elkerülni. Ez a bő zsiradékban való sütés (rántott hús, bundás kenyér, rántott sajt, rántott gomba stb.). Helyette alkalmazzunk zsírszegény konyhatechnológiát!

Az ehhez szükséges eszközök a következők: grillsütő , rostsütő, teflonedények, római tál (cserépedény vagy pataki tál), sütőfólia, kukta, párolóedények és sóra ültetés (a tepsi közepére 1 kg sót kell szórni, majd a befűszerezett csirkét rá kell helyezni, s a forró sütőben készre kell sütni). Ötlet: a zsírban sült krumpli helyett nagyon finom a tepsiben sült burgonya. Ehhez hagymaféléket, fűszerpaprikát és szárított fűszereket lehet felhasználni.

Húsok: a természetesség jegyében le kell mondani a bolti felvágottakról . Otthon is lehet fél óra alatt ,,felvágottakat" csinálni. Pl. a pulykamellet addig kell harántszeleteléssel formázni, míg egy nagy, ,,lepedőnyi húsdarab" lesz. Ezt ki kell klopfolni, tetszés szerint kell fűszerezni, majd el kell készíteni azt a ragut, illetve krémet, amellyel meg lehet kenni. A krém a következő lehet: megpároljuk a vegyes zöldséget, majd ráütünk annyi tojást , hogy a zöldséget összefogja. A tojásokat a kész zöldséggel össze kell sütni, majd ezt a masszát rá kell kenni a húsra, amelyet utána alufóliával úgy kell feltekerni, mint a piskótatekercset. Végeinek a rögzítése után betehető az előmelegített sütőbe.

Gabonák: táplálkozás-élettani szempontból összehasonlíthatatlanul jobbak a szervezet számára a teljes őrlésű lisztből készült kenyerek, mint a finom lisztekből készültek. A kenyérkészítéshez lehet élesztőt használni, hiszen az élesztő- (sarjadzó-) gombák 55 °C felett néhány perc alatt elpusztulnak. A napi rostadagot nem mesterséges anyagokkal, hanem természetesekkel kell elfogyasztani.

Ezért egészségesek a teljes kiőrlésű gabonák A teljes kiőrlésű gabonák kiemelkedő szerepet töltenek be a kiegyensúlyozott táplálkozásban. Fontos forrásai a tápanyagoknak és fito-védő anyagoknak, melyek a legtöbb ember étrendjében hiányos mennyiségben találhatóak.

Zöldségfélék: naponta minimum három étkezésnek kell tartalmaznia valamilyen formában zöldségeket (párolt, főzött, sütött, csőben sült vagy nyers zöldséget). Arra kell törekedni, hogy minél többféle színű zöldséget (burgonyát, brokkolit , céklát, fejes salátát, hagymaféléket, karfiolt, kelbimbót, káposztaféléket, padlizsánt, paradicsomot, petrezselymet, retket, spenótot, sárgarépát, tököt, uborkát, zellert, zöldpaprikát, zöldborsót, zöldbabot stb.) együnk. A zöldségfélék és a gyümölcsfélék fogyasztásánál is fontos szempont: lehetőleg mindig az adott égövön, az adott évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket kell fogyasztani. Ennek értelmében nem ajánlottak a primőrök, s a külföldi eredetűek számát is csökkenteni ajánlatos. A mirelit zöldségek ugyanakkor használhatók.

Végezetül egy nagyon fontos tanács a megfelelő étkezési ritmus. Mit jelent ez? Elő kell venni egy papírt, s fel kell írni rá öt időpontot. Ezek az étkezési időpontok lesznek, ami azt jelenti, hogy mindennap ugyanabban az időpontban kell étkezni. Erre azért van szükség, mert ha a szervezet megszokja a rendszeres táplálkozást, akkor a tápanyagok hasznosulása lényegesen jobb, mint amikor össze-vissza eszünk.

Kerülendő élelmiszerek

• cukor, méz és a velük készült ételek és italok (a cukorpótlók sem ajánlottak, de a 100 %-os, hozzáadott cukrot nem tartalmazó gyümölcslevek sem),
• finom lisztek,
• ecettartalmú élelmiszerek,
• erjesztett élelmiszerek, pl. kovászos uborka,
• banán, szőlő, citrusfélék, valamint befőttek, lekvárok, aszalt gyümölcsök (a mazsola is),
• kefir (jóllehet van már baktériummal oltott kefir is, de általában még gombával van oltva).

Mire figyeljünk még? Nagyon fontos, hogy milyen környezetben él a beteg. Szükség van a sok napfényre, a friss levegőre, a mozgásra és a nevetésre. Ez mind az immunrendszer védelmét szolgálja. A betegség kialakulását, a tünetek súlyosságát és a fertőzés kimenetelét a két részvevő - a gomba és a gazdaszervezet - erőviszonyai határozzák meg. Egészséges, erős szervezet esetén tünetmentes együttélés az eredmény.

Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége

Ez is érdekelheti

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

gyógyszervisszahívás

Baj van egy gyógyszerrel, kivonják a forgalomból

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet