5 táplálkozási tévhit, amitől nem tudunk szabadulni

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A csípős vagy puffasztó hatású, liszt- vagy tejtartalmú ételekről számtalan tévhit kering a köztudatban, melyek tisztázásához most gasztroenterológus szakértő segítségét kértük.

1. Táplálkozási tévhit: aki sok csípőset eszik, gyomorfekélyt kap

A csípős étel önmagában ugyan fekélyt nem okoz, azonban meglévő fekély esetén fogyasztása valóban fokozhatja a panaszokat - magyarázza dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus. Gyomorfekélynek nevezzük, ha a gyomornyálkahártya folytonossága megszakad, legalább 5 mm kiterjedésű területen. A gyomorfekélyek egy részét egy baktérium, a Helicobacter pylori okozza, de bizonyos fájdalomcsillapítók túlzott szedése is vezethet a gyomor falát borító nyálkahártya elvékonyodásához, vérzések kialakulásához.

2. Táplálkozási tévhit: Laktózintolerancia esetén ne igyunk tejet

Fontos, hogy a tejcukor-érzékenységet (laktózintolerancia) megkülönböztessük a tejallergiától. A tejallergiás beteg számára valóban semmilyen tejtartalmú étel fogyasztása nem javasolt. Laktóz-intolerancia esetén azonban néhány készítmény - joghurt, kefir, túró, sajtok - az étrendbe illeszthető. Öt éves kor felett a laktázenzim termelődése a szervezetben csökken, ezért gyakrabban jelentkezhet hasfájás, puffadás a tejtermékek fogyasztását követően. A panaszok laktózmentes készítmények, illetve a patikából beszerezhető laktázenzim pótlását biztosító gyógyszer fogyasztásával orvosolhatóak.

3. Táplálkozási tévhit: Kerülni kell a puffadást, mellőzni a babot

A leginkább puffasztó hatású ételként került a köztudatba, a valóságban azonban korántsem okoz annyi panaszt, mint azt gondolják róla. A bab a lencséhez és sárgaborsóhoz hasonlóan a száraz hüvelyesek családjába tartozik, melyek jellegzetessége, hogy jóval több energiát és rostot tartalmaznak, mint a zöldségek nagy része. Emellett kiváló forrásai a B1-vitaminnak, káliumnak és magnéziumnak. A hüvelyesekben egy triszacharid található, mely gázképződéssel bomlik le a bélrendszerben. A kellemetlen mellékhatások megelőzésére a száraz hüvelyeseket a főzést megelőzően 8-12 óráig érdemes hideg vízben áztatni, az első főzővizet leönteni, majd fedő nélkül főzni. Ízesítésként hozzáadott kömény, édeskömény a puffadást is segíthet elkerülni.

4. Táplálkozási tévhit: A lisztérzékenység könnyen felismerhető

A cöliákia egy fehérjével, a gluténnel szembeni intoleranciát jelent, melynek gyakori tünetei a liszttartalmú ételek fogyasztása kapcsán fellépő hasfájás, puffadás, hasmenés. A tapasztalt szakember azonban a kevésbé ismert jelek alapján is felismerheti az intő jeleket: vashiányos vérszegénység, depresszió, csontritkulás is lisztérzékenységet jelezhet. A tipikus panaszok elmaradása mellett, tünetszegény esetben előfordulhat, hogy a betegség diagnózisára már csak a súlyosabb szövődmények kialakulása után kerül sor. Kezeletlen esetben a lisztérzékenység a bélnyálkahártyán komoly elváltozásokat okozhat, az így létrejött felszívódási zavar pedig vérszegénységhez, vagy gyermekeknél a fejlődés elmaradásához vezethet. Fontos tehát minden panaszt komolyan venni, gyanú esetén a lisztérzékenység vérvizsgálattal szűrhető, de biztonsággal csak bélbiopsziával igazolható.

5. Táplálkozási tévhit: Csak a tej- vagy liszttartalmú ételek jelenthetnek gondot

A lisztérzékenység, tejallergia, vagy laktóz-intolerancia mellett a hisztamin tartalmú ételek is kellemetlen tüneteket okozhatnak, az arra érzékenyeknél. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után, allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. Hisztaminban gazdag élelmiszerek a vörösbor és sör sajtok. A sörélesztő, kagyló a halak többsége, a halkonzerv is. Ezen kívül a paradicsom ( különösen a konzerv, paradicsompüré, ketchup) a spenót, csirke sertés / marha kolbász és sonka, különösen a szárított termékek. A csokoládé, fermentált szója termékek, szója szósz minden fermentált zöldség és a savanyú káposzta. Egyes ételek a szervezet saját hisztamin termelését fokozzák. Ilyen a nyers tojásfehérje, kagyló, eper, paradicsom, hal, csokoládé, ananász és az alkohol.

Forrás: www.allergiakozpont.hu
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

31937

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+18, +23 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt sok lesz a felhő felettünk, csupán rövid időszakokra bukkanhat elő a nap.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag