Ezt a hatalmas erőkifejtést bizony a fogainknak is bírnia kell. Ismerjük hát meg testünk legkeményebb részeit, fogainkat, hogyan képesek betölteni szerepüket?
"Két fogsorod olyan, mint a megnyírt juhnyáj..."
"... mely az úsztatóból jött fel: mindegyiknek van ikerpárja, nincs köztük hiányos". Nem tudjuk, hogy a bölcs Salamon király - az Énekek éneke szerzője, ahonnan e sorok is származnak - szíve hölgyének is kinőttek-e bölcsességfogai, minden esetre a hiánytalan felnőtt fogsor harminckét fogból áll. Sokaknál azonban sohasem bújik elő az ínyből az utolsó négy fog.
A metszőfogakból alul és fölül kettő-kettő van, ezek vágják le az ételt, a 4 szemfog segít apróbb darabokra tépni a falatot, amit aztán a kis- és a nagyőrlők szétmorzsolnak és összekevernek a nyállal, vagyis előkészítik a további emésztésre. A maradandó fogazat a gyermek hétéves kora táján jelenik meg. Fogazatunk tipikus mindenevő fogsor, erre a célra leginkább a gumós zápfogak felelnek meg. Ilyenek a mi őrlőfogaink is.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A megnyírt "juhnyáj" - a fogak - közelről
A fogaknak (dentes) a száj nyálkahártyájából fehéren kiemelkedő része a korona. Salamonnak feltűnt tehát, hogy a hasonlat csak akkor jó, ha a juhok frissen nyírtak, azaz tiszták és fehérek.
A korona alatt lejjebb található az íny borította fognyak, végül legalul van a fogmederben rögzülő gyökér, amelybe a fogideg fut bele. A tejfogaknak egy, a maradó fogaknak 1-3 gyökere lehet.
A fogkoronát kívülről a rendkívül kemény és mechanikai terhelésnek jól ellenálló fogzománc borítja, amely a metsző- és rágó felületeken a legvastagabb, a fog nyaki része felé haladva elvékonyodik, majd véget ér. A fogak íny borította részét kívülről a cement veszi körül. Ez a kéreg, mely lényegében csontszövet, egész hosszában körülveszi a gyökeret - különféle vastagságú rétegekben: a legvastagabb a gyökércsúcson, a legvékonyabb a fog nyaki részén.
A zománc ásványi anyagokból álló rudacskákból (prizmákból) áll, szervesanyag-tartalma rendkívül csekély.
Beljebb található a dentinréteg, mely igen finom csatornácska-rendszerrel van ellátva. Ebben futnak a finom tápláló-szöveti szálak. A csatornácskák közötti rész a dentin szövetközti állománya. Erős savak által a fogállományból a mészsók kivonhatók, a visszamaradó anyag a fog alapanyagát (fogporc) képezi.
A dentinben, a fog csontállományának belsejében végighúzódó üreg, a fogbélüreg, egészen a gyökerek végéig tart. A fogbélüregben, ill. lejjebb a gyökércsatornában, a fogat beidegző ideg és az erek húzódnak.
A fogbél és a gyökérhártya dúsan el van látva érző idegekkel, a dentinben magában nincsenek idegek, de vezeti a hőt és porózus szerkezeténél fogva közvetítő szerepe van a fájdalomérzékelésben.
Aggkorban a fogbél (a pulpa) elmeszesedik, elzáródnak a fogbél véredényei és a dentincsatornák. Megfelelő tápanyagellátás hiányában a fogak végül kihullanak.
Legjobban: