Az élet vize
Az emberi szervezet egyik legfontosabb alkotóeleme a víz, megfelelő működésének, fejlődésének, egészség-megőrzésének alapvető feltétele a folyadékháztartás egyensúlya. A víz élettani szerepe széleskörű az emberi szervezetben: biztosítja a vérkeringést, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását, szabályozza a szervezet belső hőmérsékletét. A napi vízleadás és vízfelvétel átlagosan 2,4 liter: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés és a kiválasztás során, amit pótolnunk kell. A szomjúságérzet jelzi, hogy sürgős folyadékpótlásra van szükség. A tartós szomjazás azonban már nemcsak kellemetlenséget okoz, hanem súlyos következményekkel jár. A szervezet először a 40-45 százalék vizet tartalmazó izmokból vonja el a nélkülözhetetlen mennyiséget, ami miatt fájdalmas izomgörcsök léphetnek fel. Ha a víz- és sóháztartásunk felborul, anyagcserezavarok jelentkeznek.
Sürgősségi szomjoltás
Erős szomjazás esetén - ami már bágyadtsággal és szájszáradtsággal is együtt jár - a veszteséget a tiszta víznél jobban pótolhatja az enyhén sós tea vagy leves, hiszen nemcsak a vizet, hanem a megfelelő mennyiségű sót is biztosítani kell. A folyadékhiányra különösen érzékenyek a gyerekek és az idősek. Hányás, vagy hasmenés után feltétlenül sürgősen pótolni kell a folyadékmennyiséget, nehogy a beteg kiszáradjon. Az idős emberek megfelelő folyadékbevitelére különösen ügyelni kell, mert a szervezetük már nem jelzi olyan sürgető szomjúságérzettel a folyadékhiányt. Ők gyakran a szükségesnél kevesebb folyadékot fogyasztanak, ezért a szervezetük kiszáradhat, emésztési zavarok léphetnek fel, és változik a vér viszkozitása, ezzel nő a trombózis veszélye.
A sportolás, a jelentősebb fizikai megterhelés megnöveli a folyadék- és ásványi anyagszükségletet. A verejtékezéssel nátrium,-, kálium-, kalcium- és magnézium távozik, ami bágyadtságot, szédülést, vérnyomáscsökkenést, izomgörcsöt okoz. A nehéz fizikai munkát végzőknek és sportolóknak már az erős szomjúságérzet megjelenése előtt gondoskodniuk kell a folyadékbevitelről, a tevékenység előtt és lehetőség szerint közben is negyedóránként egy-két deci vizet elkortyolgatva. A nyári hőségben az izzadsággal nagy mennyiségű folyadékot, a verejtékben lévő 0,1-0,2 százalékos sótartalom lévén pedig jelentős mennyiségű sót veszít a szervezet.
Mennyit, miből igyunk?
Orvosok, természetgyógyászok egyetértenek abban, hogy egy felnőtt embernek naponta 2-2,5 liter folyadékot kell elfogyasztania, hogy szervezete optimális működését biztosítsa. A nagy nyári melegben ez a mennyiség nem elegendő: ilyenkor a 3-4 liter sem túlzás. A szükséges mennyiséget csak részben tudjuk az ételeinkből biztosítani, ezért a folyadékbevitel mindenképpen pótlásra szorul. Nem mindegy azonban, mit iszunk, hiszen például a kávé, tea koffeinfélékkel, csersavakkal, a szokásos üdítőitalok pedig nehezen leadható felesleges kalóriákkal terhelik meg szervezetünket, a bennük lévő vegyi anyagokról (például foszfor, tartósítószerek, stb.) nem is beszélve. Az alkoholtartalmú italok szintén nem jó, legalábbis nem ártalmatlan szomjoltók. A tiszta eredetű természetes ásványvíz a legalkalmasabb a biológiai vízigény kielégítésére, mivel táplálkozás-biológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket tartalmaz a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában.
Nem minden tiszta víz ivóvíz
A tiszta, kifogástalan minőségű ivóvíz a WHO ajánlása alapján minél kevesebb vegyi anyagot tartalmazó, a szervezetre káros mikrobáktól mentes vizet jelent. Számos kisebb településen a kútvizek emberi fogyasztásra nem alkalmasak, csecsemők, kisgyermekek számára pedig egyenesen tilos magas nitrát-, arzén- és egyéb káros anyag tartalmuk miatt. Ezeket a településeket palackozott vagy zacskós vízzel látják el. Élelmezéstudományi szakemberek megállapítása szerint Magyarországon a vezetékes vizek 70 százaléka kifogástalan ivóvíz, további 20 százaléka egészségkárosodás nélkül fogyasztható, és csak körülbelül tíz százaléka az, amelynek fogyasztása nem ajánlott. A vezetékes vizek is tartalmaznak fontos ásványi anyagokat, kalciumot, magnéziumot, vasat, amelyek mennyisége természetesen függ a víz származási helyétől.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Forrás-, ásvány- vagy gyógyvíz?
A forrásvíz a földfelszín rétegeiből nyerhető, ásványi anyagtartalma alacsony. Az ásványvíz olyan forrás- vagy kútvíz, amelynek egy literjében egy grammnál több oldott szilárd anyag van. Ásványvíznek nevezik azt a vizet is, amely egy grammnál kevesebb oldott anyagot tartalmaz literenként, de élettani hatást kifejtő, ritka elemekből (jód, kén, arzén, réz, nikkel, mangán, molibdén, kovasavas vegyületek, rádium, stb.) a nemzetközileg előírt mennyiséget tartalmazza. A legtöbb ásványvíz harminc vagy annál is több különféle elemet tartalmaz. Az optimális anyagtartalmú ásványvíz, amely a föld védett rétegeiből nyerhető, korlátlanul fogyasztható. A magas ásványi anyagú ásványvíz - mely szintén a föld mélyebb rétegeiből nyerhető - fogyasztása nem korlátlanul ajánlott, valamely összetevőjének az optimálistól eltérő volta miatt.
Ásványvizek
A legalkalmasabbak a vízigény kielégítésére az ásványvizek. Azokat a tiszta eredetű, természetes, a föld védett rétegeiből származó vizeket nevezzük ásványvizeknek, amelyek gazdagon tartalmaznak táplálkozásfiziológiailag fontos ásványi anyagokat és nyomelemeket. Ezek kalóriamentesek, tehát nem kell aggódni a feleslegesen magunkhoz vett plusz kalóriák miatt és általuk a szervezet számára könnyen feldolgozható és beépíthető formában biztosítható a szükséges kalcium, magnézium, kálium, fluor vagy más ásványi anyag. Az elmúlt évtizedekben megsokszorozódott az ásványvizet fogyasztók száma. Míg 1960-ban az egy főre jutó ásványvíz-fogyasztás mindössze 2,3 liter volt, negyven évvel később, a harmadik évezredbe lépve már majdnem húszszor annyi, 2001-ben pedig már 50 liter fejenként és évente. Megjelentek a dús, a szénsavval enyhén dúsított és a szénsavmentes változatok. A sokféle márka, a változatos kiszerelés garantálja, hogy mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelő ásványi anyag tartalmú, legjobb ízű és legpraktikusabb csomagolású terméket, akár otthon, munkahelyen, vendéglátóhelyen, autóban vagy másutt, például éppen kocogás közben akarja fogyasztani.
Az ásványvizek vásárlásakor a címke tájékoztat a folyadék összetételéről - érdemes tanulmányozni, hogy a pénzünkért egyszerű "szódát", vagyis szénsavval dúsított, palackozott ivóvizet, vagy értékes ásványokat is tartalmazó ásványvizet veszünk-e. A kisebb, 500-1000 mg (például az Óbudai Gyémánt) és a közepes, 1000-1500 mg ásványi anyagot tartalmazó vizek (Harkányi, Kerekdombi) a biológiai vízigény kielégítésére korlátlanul felhasználhatóak, míg a jelentős, 1500-3000 mg/l ásványi anyagtartalma miatt a Harmatvíz, a Balfi, az Apenta, a Kékkúti, a Mohai Ágnes, a Bükki és a Borsodi ásványvíz fogyasztása mennyiségi korlátozás alá esik. Az ásványvíz természetes jellegének megőrzéséhez fontos előírás, hogy szigorúan tilos bármilyen vegyi anyagot hozzáadni a szén-dioxidon kívül.
Gyógyvizek
Gyógyvíz minősítést azok az ásványvizek kaphatnak, amelyek fizikai tulajdonságaiknál vagy kémiai összetételüknél fogva igazoltan gyógyító hatásúak. Ezek fogyasztása orvosi javallatra történhet, előírt adagban és módon, hiszen mind a hiányos, mind az egyoldalúan túlzott, vagy általában a nem megfelelő mennyiségű ásványi anyagbevitel a szervezet működésének zavarát okozhatja. Van gyógyvíz, mely csupán valamilyen hiánybetegséget kezel és olyan is, amely a szervezet egyensúlyát helyreállítani képes. Számon tartanak egyszerű szénsavas (savanyú), alkalikus, földes-meszes, kloridos, illetve konyhasós, keserű, vasas, kénes, jódos-brómos és radioaktív vizeket is.
Legjobban: