Helytelen táplálkozás: milyen hibákat követünk el?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Táplálkozásunk kihat szervezetünk védekező rendszerére, különféle betegségek kialakulására, de a gyógyulásra is. Megnéztük, hogy az étvágytalanság, a fogyás, és az egyre romló állapot alultápláltsághoz vezető ördögi körének kialakulása miként befolyásolható.
Egészségünk szempontjából meghatározó jelentőségű tápláltsági állapotunk, a nem megfelelő étkezés ugyanis számos betegségeket, illetve szövődményeket idézhet elő. Minden olyan kóros állapotot hibás tápláltságnak (malnutríciónak) nevezünk, amelyet az energia és a tápanyagok nem megfelelő mennyisége, vagy aránya jellemez; az elhízás és az alultápláltság is malnutríció. Fontos tehát a megfelelő, személyre szabott étrend összeállítása, minél változatosabb élelmiszerekből, ételekből összeválogatva - közölte a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.
A pontos tápláltsági állapot első ránézésre nem állapítható meg, mert - bár függ tőle - a tápláltsági állapot nem azonos a testtömeggel. Lehetnek azonban kisebb-nagyobb változások, amelyekre különösebb vizsgálódás nélkül is felfigyelhetünk. A bőr alatti zsírszövet mennyisége ugyanis fokozatosan csökken alultápláltság esetén, s így a szemek alatti zsírszövetvesztés hatására a szem beesetté, karikássá, a pofatáji zsírszövet fogyatkozása következtében a bőr lazává, táskássá válhat. Az alultápláltság előrehaladottabb állapotára jellemző az izomszövet csökkenése, amelynek egyik tünete, hogy a halánték területe horpadttá alakul. Árulkodó lehet - mérsékelt vagy súlyos alultápláltságra utalhat - azonban már az is, ha azt tapasztaljuk, hogy az egyébként mozgásszervi betegségben nem szenvedő ember a fekvő helyzetből nehezen tud felülni.
Az alultápláltság gyakorisága kórházakban 28-50 százalék között mozog, de nagy arányban fordul elő a szociális otthonokban (az időskorúak-, a pszichiátriai betegek- és a fogyatékosok otthonai), sőt, az otthoni betegápolásban is. Kialakulásában sok tényező szerepet játszhat. A fokozottabb energiaigénnyel járó állapotok(például tartós láz) és a nagyobb mértékű tápanyagvesztések (vérzés, sebek, krónikus hányás, hasmenés) jellemzően növelik az alultápláltság kockázatát.
Az elégtelen folyadék- és táplálékfelvétel, az emésztés-, illetve a felszívódás zavara (gyulladásos bélbetegségekben, hasnyálmirigy gyulladásnál) a túl szigorú, egyoldalú diéták szintén hozzájárulnak a tápláltsági állapot romlásához. Említhetők kifejezetten alultápláltságra hajlamosító megbetegedések is, ilyen például a daganatos, különösen a gyomor- és bélrendszert érintő és egyéb idült betegségek (idegrendszeri-, szív-, tüdőbetegségek). De kritikusnak számítanak a műtétek, orvosi beavatkozások előtti, és az azokat követő időszakok is a tápláltsági állapotot illetően. Gyakran a terápiák részét képező - a tápanyagok hasznosulását befolyásoló - gyógyszeres kezelések is negatívan befolyásolhatják a tápláltsági állapotot.
A fekvőbeteg- és a gondozást nyújtó bentlakásos intézetek idegen környezete, a megszokottól eltérő ízek és étkezési időpontok, az étkeztetés rendszere már önmagukban is egyfajta stresszt jelenthetnek az ott lakók számára. Mindemellett az idősebbek nehezebben alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Tápláltságukat befolyásolhatja a tompuló szaglás és ízérzés, a rágási-, nyelési nehézségek, a rosszabb kézügyesség és koordináció.  A mentális (agyi) funkciók romlása, az önellátási akadályozottság vagy képtelenség, valamint a depresszió következtében is csökkenhet az étkezés iránti érdeklődésük.
Vizsgálati módszerek
Egy-egy rendszeresen ismételt vizsgálat alapvető fontosságú az alultápláltság szűrése, kockázatának megítélése szempontjából. Összetett betegségek esetében azonban megbízhatóbb - a relatív tápanyaghiányt is jelző - eredményt kaphatunk, ha több dimenzióban vizsgálódunk.
Az antropometriai (testméréstani) vizsgálatok közül legáltalánosabb a testtömeg és a magasság mérése. Ezek alapján meghatározható a testömegindex (Body Mass Index, BMI), ami a kilogramban mért testtömeg és a magasság méterben kifejezett négyzetének a hányadosa. A 20 alatti BMI rizikótényezőnek számít, a 18,5-nél kisebb érték pedig alultápláltságnak. Még egy túlsúlyos emberről (25 feletti BMI esetén) is kiderülhet azonban, hogy bizonyos szempontból alultáplált - jelentősebb súlyvesztés miatt mennyiségileg, illetve a fehérje-, vitamin- vagy ásványi anyag hiány miatt minőségileg.
Fontos megjegyezni, hogy az ödéma (folyadék gyülem) alultápláltság következtében is kialakulhat, de más betegségekre is visszavezethető. Ilyen állapotban ránézésre jó a kondíció, normál a súly, ezért megtévesztő lehet. A bőrredő vastagság meghatározott helyeinek mérésével (bőrredőmérő használatával) megállapítható a bőr alatti zsírszövet mennyisége és eloszlása, ami alapján következtetni lehet az egész test zsírtartalmára. A testzsírszázalékot az úgyínevezett bioelektromos impedancia analízissel (BIA-módszerrel) szintén meghatározhatjuk. (Működési elve azon alapul, hogy a test elektromos ellenállása arányos a test zsírtartalmával.)
Habár nem szívleljük az olykor "időrablónak" tűnő kérdőíveket, mégis nagyon fontos, hogy a páciensek és hozzátartozóik tisztában legyenek azzal, hogy az intézmények elsősorban ezek segítségével végeznek tápláltságra vonatkozó rizikószűrést. A kérdőívek hasonlóak, általában rögzítik a megmért testtömeget, az elmúlt időszak (3-6 hónap) alatt bekövetkezett nem kívánt testtömeg változást, valamint rákérdeznek a táplálékfelvételt befolyásoló tényezőkre, (étvágy, esetleg az émelygés, a hányinger, a hányás gyakoriságára, a nyelési nehézségre). A szakemberek ezek alapján tudják meghatározni a terápiás lépéseket és a nyomon követést.
Általában a fenti szempontok alapján megfogalmazható egyfajta besorolás az alultápláltság kockázatára nézve. Kis rizikót jelent, ha valaki megfelelő mennyiségben és minőségben táplálkozott és nem, vagy csak 5 százaléknál kevesebbet veszített a testtömegéből: 55 kilóból például leadott 2-őt, testömegindexe pedig 20-25 közötti. Közepes rizikónak számít, ha étvágytalan és 5-10 százalék közötti a fogyás mértéke, azaz 60-ból 4 kilót fogyott, vagy a BMI 18,5-20 közötti. Nagy rizikóról beszélünk, ha 10 százaléknál több a testtömegvesztés, egy 70-ből lead 8 kilót, és/vagy a BMI kisebb 18,5.
Bár a biokémiai vizsgálatok értékét (szérum összfehérje, albumin, transzferrin) a különböző betegségek és gyógyszerek is befolyásolják, nyomon követésük - más paraméterekkel összefüggésben vizsgálva - mégis fontos információkkal szolgálhat a tápláltsági állapotra nézve. Az izomerő vizsgálata (kézszorítás marokerő-műszerrel) a statikus izomerőt, a harántcsíkolt izomzat teljesítőképességét méri, amelynek révén az erőnlétet, közvetett módon a tápláltsági állapotot is jelzi.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag