Hal - nemcsak böjtre!

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Magyarországon legfeljebb tizedannyi halat fogyasztunk fejenként, mint Európa más országaiban, a szív- és érrendszeri megbetegedésekben ugyanakkor az élen járunk. A két adat összefüggést mutat!

Nem vagyunk megszállott halevők

Egy nemrégiben végzett piackutató felmérés szerint Magyarországon a lakosság mintegy kétharmada vallja magát rendszeres halfogyasztónak. A gyakoriságot azonban nem visszük túlzásba: átlagosan két és fél hetente kerül egy felnőtt honfitársunk asztalára valamilyen formában hal. Érdemes összevetni a fogyasztási szokásainkat más európai országok lakóiéval: míg mi mindössze 2,8 kg halat eszünk meg évente, az éves halfogyasztás az EU-országokban 22 kg fejenként. Az is jellemző, hogy nálunk a halas boltok előtt inkább csak a karácsonyi ünnepek előtt nő meg a forgalom, pedig egy sereg érv szól amellett, hogy egész évben rendszeresen együnk a finom fehér húsú, tápanyagokban gazdag halhúsokból.

A választék bőségesebb, mint gondolnánk

Tipp

Annak, aki tart a szálkától, a hekk, a tonhal, a busa, a pisztráng és az afrikai harcsa ajánlható, mert ezek szinte teljesen szálkátlanok.

Az átlagos magyar fogyasztónak (persze, ha van ilyen egyáltalán) a hal a karácsonyi pontyot jelenti, legfeljebb a strandon fogyasztott rántott hekk, no meg a vajas kenyérre tett füstölt sprotni jut eszébe még a halról. Pedig ennél jóval bővebb a választék, még a piaci halárudákban is, hát még a hipermarketek különlegességeket is kínáló csemegepultjain. A származásuk szerint megkülönböztetünk tengeri és édesvízi halakat, ez utóbbiakban folyami és tavi pikkelyeseket is.
A tengeri halak közül az olajos húsúak között tartják számon a makrélát, a heringet, a tonhalat, a lazacot, szárazabb húsúnak ismerik a tőkehalat, a hekket, a lepényhalat. Az édesvíziek között zsírosabb a ponty, a harcsa, az angolna, szárazabb a busa, az amur, a süllő, a pisztráng. A folyamikat (csuka, amur, süllő, harcsa) általában jobb ízűnek, kevésbé zsírosnak tartják, mint a tavi pontyot, busát, de ez persze függ attól is, hogy természetes tóból származó vagy tógazdaságban nevelt, tápozott halról van-e szó. A halárudákban gondosan nézzük meg, friss-e a hal: a hal szemének tisztának, a kopoltyújának élénkpirosnak kell lennie.

Szívbarát táplálék

A halak fehérjetartalma megegyezik a húsokéval (26-20 g/100 g). Vitaminok közül a halakban az A-, E-, D-, B12-vitaminok találhatók. Ásványianyag-tartalmuk is gazdag, például a kalcium (különösen a gerincével együtt megehető konzervhalak, például sprotni, makréla), magnézium, vas, szelén, jód és cink lelhető fel bennük. A tengeri halaknak, például a lazacnak, makréláknak és a tonhalnak különös jelentősége van táplálkozásunkban, mivel a bennük lévő többszörösen telítetlen, esszenciális, ún. omega-3 zsírsavak elősegítik a szív- és érrendszeri betegségek megelőzését, gyógyítását. Nélkülözhetetlenek a szem és az agy egészséges fejlődéséhez, ezért a várandós anyák étrendjében fontos szerepet töltenek be.

Az omega-3 zsírsavak: linolénsav, eikozapentaénsav (EPA), dokozahexaénsav (DHA). Hazánkban a legtöbb omega-3 zsírsavat a fehér és pettyes busa és a kecsege tartalmazza. Fontos tudni, hogy az omega-3 zsírsavak közül a linolénsav képes újabb zsírsavakká alakulni a szervezetben, kb. 5-10 százalékban eikozapentaénsav és dokozahexaénsav keletkezik belőle. Ezt az átalakulást azonban gátolja az étrend túlzott linolsavtartalma. A linol- és linolénsav optimális aránya: 10:1. Hazai felmérés szerint ez az arány ma: 16:1 - 20:1 között van. A halhús táplálkozásunkban betöltött szerepéről tudjon meg többet a HáziPatika.com és Kardio-rizikókalkulátorából és Tápanyagtáblázatából!

Minden életszakaszban ajánlott

A grönlandi eszkimók körében - akiknek a hal az egyik legfontosabb táplálékuk - az európai átlagnál sokkal kisebb a szív-keringési betegségek halálozási aránya.

Az omega-3 zsírsavak jótékony hatása, táplálkozás-élettani jelentősége minden életszakaszban kimutatható. Ha a várandós kismama étrendjébe beépíti a sok omega-3 zsírsavat tartalmazó halhúst is, csökken a terhességi magas vérnyomás, a koraszülés és az alacsony születési súly rizikója. Kedvezően befolyásolja az idegsejtek fejlődését, sőt a számát is növeli. Csökken a gyermekkori hiperaktivitás előfordulásának aránya. A magzati élet utolsó harmadában nagy mennyiségű DHA (dokozahexaénsav) halmozódik fel az agyban és a szem ideghártyájában, az idegsejtek membránjaiban (az agykéreg 15-20 százaléka, a szem ideghártyájának 30-60 százaléka DHA).

Az omega-3 zsírsavak elősegítik a megfelelő szerotoninszint fenntartását az anya szervezetében, ezáltal csökkentik a szülés utáni depresszió rizikóját. A halat rendszeresen fogyasztó gyermekeknél negyedére csökken az asztma kialakulásának kockázata. Az omega-3 zsírsavak meghatározzák a vörösvértestek állapotát és a vér viszkozitását. Csökkentik a vérnyomást, segítenek megelőzni a szívinfarktust, a trombózist, megfelelő arányú bevitelük nyomán kisebb lesz a stroke és a perifériás érbetegségek kockázata (akár 43-50 százalékkal). Az EPA és a DHA csökkenti a trigliceridszintet, az alfa-linolénsav pedig mérsékli a koleszterinszintet. A belőlük képződő eikozanoidvegyületek gyulladáscsökkentő hatásúak. Gátolják a jóindulatú polipok rákossá való elfajulását. Enyhítik a pikkelysömör tüneteit. Asztmában, cisztás fibrózisban, tüdőtágulásban könnyítik a légzést. Antidepresszáns hatásúak. Időskorban a heti egyszeri halfogyasztás 30 százalékkal csökkenti az időskori elbutulás és az Alzheimer-kór veszélyét. (Tájékozódjon a koleszterincsökkentés lehetőségeiről!)

Sülve, főve, párolva, füstölve...

A rendszeres tengeri halfogyasztás jótékony hatását támasztja alá az is, hogy a mediterrán országokban (ahol az étkezés meghatározó húsfajtája a tengeri hal), lényegesen kisebb a szív és keringési valamint a daganatos betegségek előfordulása. A mediterrán táplálkozásban heti öt-hat alkalommal ajánlják beépíteni az étrendbe. Természetesen ez leginkább akkor lehetséges, ha sokféleképpen el tudják készíteni, hogy ne váljék unalmassá. El kell szakadni attól a tévhittől, hogy a hal csak rántott vagy sült hal, halászlé formájában kerülhet az asztalra! Nagyon finom vegyes saláta, tésztaétel, fűszeres párolt vagy sült hal készülhet belőle, sokféle mártással ízesíthető. A halfélék általában alacsonyabb energiatartalmúak, súlycsökkentő diétákhoz is jól használhatók, feltéve, ha nem fosztjuk meg ettől a jó tulajdonságától vastag panírral, olajban sütve. De például pestoval, olasz fűszeres szósszal leöntve, alufóliában vagy jénai edényben, római tálban megsütve egészséges, energiaszegény finomságot kapunk.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikumok

Miért kell nyáron erősíteni az immunrendszert?Probiotikus baktériumok nélkül nincs egészséges ember

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukobetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+30, +36 °C
Minimum:
+17, +23 °C

Hazánkban szerdán délelőtt változóan felhős időre van kilátás, keleten helyenként felhő is alig lesz az égen.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag