Fogyókúra: miért nélkülözhetetlen a szénhidrát?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Az elhízás világszerte fokozódó mértéke miatt a szénhidrátok étrendünkben betöltött szerepének megítélése rendkívül ellentmondásos. Összegyűjtöttünk néhány tényt a szénhidrátok szervezetünkben betöltött szerepéről.
A szénhidrátok nélkülözhetetlen szerepet töltenek be az emberi testben. A táplálkozási szakemberek folyamatosan hangsúlyozzák a szénhidrátokban gazdag étrend jelentőségét: napi energiafelvételünk több mint felét ebből a tápanyagból (főként keményítőből) javasolt kielégíteni. Mindkét típusuk, a cukrok és a keményítők grammonként 4 kalória (kcal) energiával látják el a szervezetet. Az összehasonlítás kedvéért ugyanekkora mennyiségű zsír 9, míg ugyanennyi alkohol 7, a fehérje pedig 4 kalória energiát biztosít. A szénhidrátok harmadik nagy csoportját a rostok alkotják, amelyek szervezetünk emésztőrendszere számára nagyrészt feldolgozhatatlanok, így az energiaellátásban nincs szerepük, de számos fontos élettani feladatuk van, például a bélműködésben.
A megfelelő agyműködéshez folyamatos cukorellátás szükséges. Egy átlagos felnőtt agya naponta körülbelül 140 grammnyi glükózt használ fel, ami a napi cukorfogyasztásunk felét teszi ki. Számos tanulmány mutatott rá a szénhidrát tartalmú élelmiszerek és italok fogyasztása és a jobb szellemi teljesítmény - javuló memória, rövidebb reakcióidő, pontosabb figyelem - közötti összefüggésre.
Szénhidrátban dús ételek, nassolnivalók vagy cukros üdítőitalok fogyasztását követően a kognitív agyi funkciók javulását tapasztalták. Egy felnőttek részvételével végzett kísérletben például a vezetési teljesítményt vizsgálták szimulátor segítségével, hosszú, 120 kikolméteres szakaszon. A kísérleti személyek egyik csoportja cukros italt, a másik csoport vizet ivott a teszt előtt és közben. A cukortartalmú folyadékot fogyasztók körében alacsonyabb volt a vezetési tesztben elkövetett hibák száma.
Szervezetünk glikogénraktárai (a rövidtávú energiát adó "glükóz" raktárai), amelyek a májban és az izmokban találhatók, intenzív és hosszú távú (60-90 perces) mozgás során gyorsan kimerülnek, ez az oka annak, hogy elfáradunk. A cukrokat, ásványi anyagokat és vizet tartalmazó sportitalok segítenek megelőzni a kiszáradást, késleltetik a fáradtságérzet kialakulását és feltöltik a test glikogénraktárait, fogyasztásuk egyenletesen tartja a vércukorszintet, így nincs szükség a tartalékok mozgósítására. Intenzív testmozgás esetén pedig a glikogéntartalékokat később használja fel a szervezet. Az alacsony glikémiás indexű (mérsékelt vércukoremelő hatású) szénhidrátok lassabban hasznosulnak a szervezetben, így tartalék glikogén is később keletkezik belőlük.
Számos, felnőttek és gyermekek részvételével végzett felmérés mutatott fordított arányt a cukorfogyasztás és a testtömeg vagy a testtömegindex, valamint a cukor és a zsírfogyasztás között. Azok, akiknél magasabb cukorfogyasztást mutattak ki, ritkábban voltak túlsúlyosak, mint a kevesebb cukrot fogyasztók. Sok esetben fordított az arány az étrend cukor- és zsírtartalma között (a kevés cukrot fogyasztók zsírbevitele magasabb). A testtömeg gyarapodása gyakran a hosszú távú, zsír vagy cukor alapú, túlzott energiabevitel eredménye. Kimutatták, hogy a cukor szerepet játszik testünk étvágyat szabályozó rendszerében és elősegíti a jóllakottság-érzet kialakulását is.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai munkacsoportja által 140 ezer fiatal részvételével, főként európai országokban végzett kutatásban a túlsúly és elhízás előfordulási gyakoriságát, a fizikai aktivitást, valamint a táplálkozási szokások közötti összefüggéseket vizsgálták. A felmérés során szignifikáns mértékű negatív kapcsolatot találtak az édességek fogyasztása és a BMI (testtömegindex) alakulása között a vizsgált országok többségében. A nagyobb mértékű édességfogyasztás a túlsúly alacsonyabb arányával párosult. A teljes képhez hozzátartozik néhány, a vizsgálati eredményeket befolyásoló tényező: a túlsúlyos és elhízott serdülők feltételezhetően már mérsékelték édességfogyasztásukat, illetve elképzelhető, hogy néhány élelmiszer fogyasztott mennyiségét alulbecsülték a vizsgálat során.
Nagyon nehéz tehát egyértelmű összefüggést találni egyes élelmiszerek, élelmiszer-összetevők fogyasztása és az elhízás között. A túlzott energiabevitel, függetlenül a forrásától, túlsúly kialakulásához vezethet, ha nem ellensúlyozza a fizikai aktivitás energiafelhasználása. Minden élelmiszerre és italra egyöntetűen igaz az állítás, hogy a szükségleteinkhez képest túlzottan energiadús étrend részeként elhízáshoz vezet.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag