Töretlen az internetes kereskedelem népszerűsége. Élelmiszerek vásárlásához is egyre többen választják ezt a sok szempontból kényelmes beszerzési formát. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat is rejtenek - hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Íme a legfontosabb tudnivalók, amikkel elkerülhetjük a webes vásárlással kapcsolatos kellemetlenségeket!
Vizsgáljuk meg az élelmiszer adatait
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a webáruházak is kötelesek valamennyi, a termékkel kapcsolatos legfontosabb azonosító adatot közzétenni. A termék neve, lejárati ideje, nettó tömege és összetevői mellett például az allergénekről , illetve a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételekről is tájékoztatni kell a vásárlót.
Ellenőrizzük a webáruházat
Nézzük meg, hogy az impresszumban megtalálható-e a cég pontos címe (a postafiók önmagában nem elegendő), telefonszáma, illetve valamilyen egyéb kapcsolattartási lehetőség. A vállalkozónak tájékoztatnia kell a vásárlót székhelyéről, valamint a panaszkezelés módjáról is.
Attól, hogy egy weboldal ".hu"-ra végződik még nem biztos, hogy a vállalkozás is magyar. Külföldi (EU-n kívüli) székhelyű szolgáltatók esetében különösen körültekintőnek kell lenni, mivel a jogszabályi előírások eltérőek lehetnek. Különösen nagy a kockázat a külföldről közvetlenül házhoz rendelt élelmiszerek esetében, hisz ott a termék egyből a vásárlóhoz kerül. A Nébih ugyan rendszeresen végez ellenőrzéseket, a nagyszámú weboldal miatt a teljes palettát nincs módjukba vizsgálni.
Ha magyar vállalkozástól rendelünk élelmiszert, ellenőrizzük, hogy rendelkezik-e FELIR számmal . A hazai cégeknek biztosítaniuk kell a 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jogot. Élelmiszerek esetében - például gyorsan romló termékeknél - azonban ezt nem mindig tudjuk érvényesíteni, ezért fontos, hogy már az áru átvételkor legyünk körültekintőek. Ellenőrizzük például, hogy a kiszállított élelmiszer hőmérséklete megfelelő-e, például a fagyasztott termék nincs-e felolvadva. Nézzük meg a termék fogyaszthatósági/minőségmegőrzési idejét, hogy csomagolása zárt, sértetlen-e, vagy állati eredetű élelmiszer esetében szerepel-e a jelölésen az a bizonyos "ovális jel".
Forrás: Nébih