Aki a virágot szereti…
…akár meg is eheti! Mielőtt valaki elképedne az ötleten, érdemes végiggondolni, hogy az ötlet egyáltalán nem új: étlapunkon rendszeresen szerepelnek olyan ételek, amelyek alapanyaga vagy jellegzetes fűszere éppen egy virág. Igaz, a virág szó eszünkbe sem jut, amikor például brokkolit, karfiolt vagy articsókát eszünk, a forralt borunkat szegfűszeggel ízesítjük, a pecsenyénket capribogyóval kínáljuk, pedig ezek mind az adott növény kinyílt vagy bimbós virágzatából kerülnek az asztalunkra. Ezeken kívül még számos ehető virág van, sokat közülük a legtöbb kiskertben meg is találhatjuk, vagy, igen elterjedtek lévén, kirándulások során szinte bárhol az országban "leszüretelhetjük".
Legismertebb ehető virágok az akác és a bodzavirág, az ibolya, a rózsa, a sarkantyúvirág, az árvácska, a szegfű, a kankalin, a tulipán, az orgona, a körömvirág, a hagyma és a zsálya.
Kísérletező kedvűeknek sok öröme származhat a virágok újszerű felhasználásából, akár közvetlen fogyasztásra, akár ételek díszítésére szánják is azokat. Azonban néhány alapszabályt be kell tartani: nem minden virág ehető, sőt, vannak mérgezőek is, így mielőtt étkezésre használná, győződjön meg arról, nem okozhat-e bajt vele! A virágporral való közvetlen érintkezés miatt az asztmában, szénanáthában vagy allergiában szenvedőknek nem ajánlott virágokat fogyasztani. Vigyázzon arra is, honnan származik a növény: a forgalmas utak mentén, permetezett szántóföldi vetemények közelében szedett példányok szennyezettek lehetnek. A virágárusoknál kapható növényeket pedig többnyire vegyszerrel kezelték, ami a virágban felhalmozódhat. Vigyázni kell arra is, hogy az illatos, színes finomságokból csak mértékkel fogyasszunk, mert nagyobb mennyiségben emésztési gondokat okozhatnak.
Bodzatányér a tányéron
"Bodzavirágból, bodzavirágból, hullik a, hullik a sárga virágpor…" Ha így van, akkor itt az ideje egy kellemes sétának a határba: induljunk egy olyan bodzabokrot keresni, amely forgalmas utaktól, szemétlerakatoktól távol bontotta ki üde virágait. Szedjünk a tányér alakú virágokból jócskán, hiszen többféleképpen felhasználhatjuk. Közismert, hogy megszárítva kiváló teának való lesz belőle, amely csak úgy, finom íze miatt is kedvelt, de meghűlés esetén gyógyteaként is használható. Újra divatba jött bodzalimonádéként vagy bodzavirág-szörpként való felhasználása is. Tóth Ildikó, a HáziPatika Egészségreceptek rovatába elküldte télire eltett bodzaszörp elkészítésének titkát osztotta meg velünk.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Nemcsak jóízű ital, hanem finom étel, könnyű édesség is készíthető bodzából. Ehhez a szokásosnál kissé sűrűbbre hagyott palacsintatésztát kell kevernünk: a megmosott, lecsepegtetett bodzavirágokat a száruknál fogva mártsuk ebbe bele, majd bő, forró olajban süssük aranysárgára. Porcukorral meghintve tálaljuk. Készíthetünk bodzafánkot is: ehhez a fánk tésztájába keverjünk a tányérvirágzat nyeléről lecsípett bodzavirágokat. Illatos, különleges ízű édességet kapunk.
Akácos út…
Aligha akad olyan ember, aki, ha gyermekkorát vidéken töltötte, ne kóstolta volna meg - szülei tilalma ellenére - az akác fehér virágait, a bennük rejlő édes nektárt ízlelgetve. A felnőttek tilalma akkor elsősorban arra vonatkozott, hogy nehogy méhecske, darázs vagy egyéb rovar legyen a parányi kelyhekben, ami megcsípheti a gyermek száját. Ma pedig kiegészülne azzal az aggodalommal is, hogy pollenallergiásoknak nem tanácsos az akácvirágok kóstolgatása, és ma már nagyon nem mindegy az sem, hogy hol áll az a fa, amelyikről a virágot letépjük: forgalmas utak mellett poros, ólmos szennyeződés rakódhat a virágokra akár pár nap alatt is. Gondosan átnézve, megmosva, lecsepegtetve azonban az akácvirág a bodzához hasonlóan elkészíthető. Próbálják ki a bundás akácot, vagyis az édes palacsintatésztába mártott, majd kisütött akácvirágot is!
Rózsaillatú fogások
A teljesen kinyílt rózsa szirmait sokféleképpen használhatjuk. A mediterrán országokban egyáltalán nem számít különlegességnek párolva, szörpnek, kocsonyának, lekvár, puncs vagy cukrozott formában elkészítve. Különösen Bulgáriában van nagy hagyománya ezeknek. Rózsaléből könnyű nyári ital és télire tartósítható szörp egyaránt készíthető. A rózsalé alapreceptje a következő: egy liternyi frissen tépett rózsasziromra öntsük egy citrom kifacsart levét, majd forrázzuk le három dl forró vízzel. Légmentesen lezárva tartsuk három napig, majd törjük át szitán és főzzük fel harminc deka cukorral. Bolgár recept a mézes rózsalekvár, amelyhez egyenlő mennyiségű mézet és vékonyra metélt rózsaszirmot főznek péppé. Kipróbálásra érdemes még az orosz rózsakása is, ami egy lisztből, tojásból és rózsasziromból gyúrt, majd szárítás után apróra tört száraztészta, amelyet tejben főznek meg és hidegen, málnaszörppel leöntve tálalnak.
Dísz, desszert, édesség
Olasz cukrászdák kirakataiban gyakran láthatnak cukrozott virágokat. A kandírozás az egyik legismertebb felhasználási módja a virágszirmoknak, virágoknak. Ezeket aztán torták, desszertek ehető díszeként is alkalmazzák, de önálló édességként is fogyasztják. Idénynek megfelelően vonják be vékony, átlátszó cukormázzal például az ibolya, az akác és a rózsa szirmait. Ezzel meg lehet próbálkozni házilag is: készítsünk sűrű cukorszirupot, majd a tűzről levéve, mártsuk be az apróbb virágfejeket vagy a rózsaszirmokat a meleg szirupba. Ha a teljes száradás előtt porcukorral is meghintjük, mutatós, "havas" virágdíszeket, csemegéket készíthetünk.
Legjobban: