Sikertörténet
Az aszpartamot 1965-ben, egy más irányú, gyógyszeripari kutatás során fedezték fel. A felfedezés jelentősége felmérhetetlen, hiszen az édesítő hatása mintegy kétszázszorosa a cukorénak, de energiatartalma elhanyagolható. Gyors karriert futott be, ma Európában mintegy 200 tonna aszpartam fogy évente. A világban több mint 200 millió ember édesíti ételét, italát rendszeresen aszpartammal.
Az aszpartamot tartalmazó termékek száma kb. 6000 (ide tartoznak többek között egyes üdítők, rágógumik, pudingok, joghurtok, de megtalálhatjuk gyógyszerekben vagy köhögés elleni cukorkákban is). Az USA élelmiszerek és gyógyszerek engedélyezéséért felelős hivatala, a FDA (Food and Drug Administration) az aszpartam biztonságosságát 1981-ben állapította meg először, azóta azt 26 alkalommal újból megerősítette. Az aszpartam az egész Európai Unió területén (1994 óta), az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Új-Zélandon, összesen a világ 100 országában engedélyezett édesítőszer. A siker nem véletlen: ez az édesítőszer mellék- és utóíz nélkül pótolni képes a cukrot, számtalan ételben felhasználható, a napi megengedett mennyiségben fogyasztva semmilyen káros mellékhatás nem igazolódott.
Rossz hírét keltették
Mint sok egyéb sikeres termék esetében is történt, az aszpartam elterjedése után is megszólaltak az ellenzők, egészségkárosító hatást tulajdonítva a divatossá lett édesítőszernek. Jellemző ezeknek a támadásoknak a tudományos színvonalára, hogy az egyik például az aszpartamot egyebek között génmanipulált (genetikailag módosított) terméknek nevezi, holott ez egy kémiai anyag, amely géneket nem tartalmaz, hiszen ez csak az élő szervezetek sajátja. A laikus felhasználókat azonban - akik nem értenek az élelmiszervegyészethez, viszont az egészségüket tudatosan meg szeretnék őrizni - könnyű elbizonytalanítani. Elég egy-két "figyelmeztető" körlevelet elindítani a világhálón, esetleg egy jól hangzó nevű kutatóintézet sehol sem igazolt vizsgálatára hivatkozni, és máris sikerül szorongást ébreszteni. Ilyen anyagok a közelmúltban magyarul is megjelentek az interneten, és érthető módon aggodalmat keltettek a fogyasztókban.
A HáziPatika fogyókúrás topikjában jelent meg a következő hozzászólás például: "Az aszpartammal vigyázz, gátolja a fogyást és rákkeltő! Vegyetek sima szőlőcukrot, azzal főzzetek, süssetek!" Az őszinte jóindulatról árulkodó tanács alapvető tévedéseket tartalmaz, egy fogyókúrázónak igazán kár lenne megfogadnia. Hiszen minden olyan édesítőszer elősegíti a fogyást, amellyel kalóriát lehet spórolni. Ha csak napi egy kanál cukrot (mondjuk a kávénkban) cserélünk az ugyanolyan édesítő hatással rendelkező egy tabletta aszpartamra, azzal naponta 48, évente pedig 17500 kalóriát spórolunk meg, ami önmagában is körülbelül két kiló fogyást jelent abban az évben. Ezzel szemben a szőlőcukor ugyanannyi kalóriát tartalmaz, mint a répacukor, vagyis a fogyókúrát egyáltalán nem segíti az arra való átállás. Rákkeltő hatást pedig egyetlen vizsgálat sem igazolt, pedig különböző országos és nemzetközi hatóságok vetették alá nagyon szigorú élelmiszerellenőrzésnek.
Névjegy
Mi is az aszpartam? Élelmiszerek csomagolásán E 951 jelzéssel találkozhatunk vele. Kémiai neve: N-L-alfa-Aspartil-L-fenilalanin-1-metilészter Felhasználható: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-94/35 sz. az élelmiszerekben felhasználható édesítőszerekről szóló előírása szerint, amely tartalmában megfelel az Európai Parlament és Tanács azonos témájú 94/35/EC direktívájának - ismertette dr. Domoki János, az Országos Élelmezéstudományi Intézet szakértője a hivatalos állásfoglalásában.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Az aszpartamot élelmiszer adalékanyagként történő engedélyezését megelőzően, mint minden élelmiszer adalékanyagot, rendkívül alapos, sok éves, az új gyógyszerek vizsgálatánál is szigorúbb toxikológiai tesztelésnek vetették alá. (Egy gyógyszernek ugyanis a kívánatos hatása mellett lehetnek enyhe mellékhatásai, egy élelmiszer adalékanyagnak azonban az előírásoknak megfelelően felhasználva semmiféle kedvezőtlen hatása sem lehet.) A toxikológiai vizsgálatok eredményei alapján független szakértőkből álló nemzetközi fórumok, az EU Élelmiszer Tudományi Bizottsága (SCF) valamint a Közös FAO/WHO Élelmiszer Adalékanyag Szakértő Bizottság (JECFA) az aszpartam megengedhető napi beviteli szintjét (azt a mennyiséget, amelyet egy életen át naponta elfogyasztva sem kell egészségkárosító hatástól tartani) 40 mg/testtömeg kg-ban állapította meg. Ez azt jelenti, hogy egy 70 kg súlyú ember esetében naponta 155 db (!) tisztán aszpartam alapú édesítőtabletta elfogyasztása engedélyezett (ennyit egy nap alatt lehetetlen elfogyasztani).
Egy kis biokémia
Az aszpartam két aminosav metilésztere. Mint ismeretes, az aminosavak a fehérjék építőkövei, az élet alapjai. Az aszpartam a szervezetben építőköveire bomlik, azaz aszparaginsavra, fenilalaninra és metanolra. Az aszparaginsav egy természetben előforduló aminosav, minden fehérje egyik építőköve. Úgynevezett nem esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy nem szükséges a jelenléte a táplálékban, mert az emberi szervezet a táplálék egyéb komponenseiből elő tudja állítani. Számos biokémiai, élettani folyamatban tölt be nélkülözhetetlen szerepet.
A fenilalanin egyike az esszenciális aminosavaknak, azaz mivel az emberi szervezet nem képes előállítani, a táplálékkal kell bevinni a szükséges mennyiséget. Egyebek között az idegrendszer működésében játszik fontos szerepet. Egyes - szerencsére kevés - ember szervezetéből genetikai okok miatt hiányzik egy bizonyos enzim, így nem képesek a fenilalanin átalakítására. Ezt az állapotot fenilketonureának nevezik. Ha ezt az állapotot nem észlelik és nem kezelik, mentális retardációhoz vezethet. Az ezzel a génhibával rendelkező személyeknek figyelniük kell a fenilalanin bevitelüket, ezért az aszpartammal készült élelmiszereken a világon mindenhol feltüntetik, hogy fenilalanin forrást tartalmaz. Példaként elmondható, hogy egy adag tejben 8-szor több fenilalanin, és 13-szor több aszparaginsav van, mint egy azonos adag, 100%-osan aszpartammal édesített üdítőitalban.
A metanol gyakran megtalálható élelmiszereinkben. Az, hogy a metanol nagy mennyiségben mérgező, közismert. Ez a "nagy mennyiség" több 10 grammot jelent. Ehhez képest egy adag (3 dl) diétás üdítőitalban például 0, 024 gramm metanol van, közel negyedannyi, mint ugyanekkora mennyiségű paradicsomlében. Ezeket a kis mennyiségeket a máj minden ártalmas hatás nélkül lebontja és kiválasztja. Vagyis az előírásoknak megfelelő tisztaságú és azoknak megfelelően felhasznált aszpartam egészségkárosodás minden veszélye nélkül fogyasztható - kivéve a ritka betegségben, a fenilketonureában szenvedőket.
Legjobban: