"Csak egy szuri!" - parázs viták a védőoltásokról

Kövessen minket!

Míg eddig "a védőoltást elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható volt", addig a jövőben a szülő bírósághoz fordulhat, és a hatóság a bírósági eljárás lezártáig a szülőt nem bírságolhatja meg. A szülő pedig lehetőséget kap arra, hogy egészségügyi vagy szakmai kifogásait a bíróság elé terjessze.
Csak egy szuri. Semmi több. És már mehet is az anyuka. Hogy ön esetleg más véleményen van? Annak esetünkben nincs helye. Hisz a dologból csak előnye származhat a köznek is és a kicsinek is. A szuri ugyanis - legalábbis hazánkban - teljesen ártalmatlan. Hallott-e ön már valaha kártérítési perről az ügyben? Amerika persze más. Ott évente 12 000 oltási szövődményről érkezik jelentés: sürgősségi kórházi ellátás, maradandó betegségek, halálesetek. Ami csak a jéghegy csúcsa - az esetek 90 százalékát ugyanis be sem jelentik. Hogy ön világnézeti vagy vallási okokból kifogásolja az oltásokat? Sajnos ezek a kifogásai sem elfogadhatók - és a jövőben sem lesznek azok.
A védőoltások parázs vitákat kiváltó kérdéséről hozott döntést az Alkotmánybíróság a napokban. Az előzmény, a szokásos történet: egy házaspár megtagadja gyermekei oltását vallási, világnézeti elveire hivatkozva. Az ÁNTSZ kötelezi a szülőket gyermekeik elmaradt védőoltásának pótlására. A naiv szülők, valahonnan Nyugatról hazatelepedett magyarok, pert indítanak, amelyet mind első, mind másodfokon elveszítenek. A szülők ekkor, 1996 novemberében az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
Az Alkotmánybíróság a szülők beadványát két rövid mondattól eltekintve elutasítja. Nem kap helyet a világnézeti és vallási okokra történő hivatkozás, holott a törvény "a szülők alanyi jogának" tekinti, "hogy gyermekeikről világnézetük és lelkiismereti meggyőződésüknek megfelelően gondoskodjanak". Ám az Alkotmánybíróság úgy véli, hogy "a gyermekek egészségének védelme és a fertőző betegségek elleni védekezés alkotmányosan elfogadható indok" ezen alapjog korlátozására.
Ha a szülő mégis úgy dönt, hogy nem akarja oltatni gyermekét, a törvény a jövőben jogorvoslási lehetőséget biztosít számára. Ami azt jelenti, hogy míg eddig "a védőoltást elrendelő határozat - jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható volt", addig a jövőben a szülő bírósághoz fordulhat, és a hatóság a bírósági eljárás lezártáig a szülőt nem bírságolhatja meg. A szülő pedig lehetőséget kap arra, hogy egészségügyi vagy szakmai kifogásait a bíróság elé terjessze - magyarázza a határozatot Leleszi Zoltán ügyvéd. - Az Alkotmánybíróság elvetendőnek találta továbbá azt a felfogást, hogy "a gyermekeknek és szüleiknek lényegében nincs más teendőjük, mint hogy engedelmeskedjenek a járványügyi hatóságok rendelkezéseinek".
Az Alkotmánybíróság a törvényhozóknak jövő év márciusáig adott időt az ezt szabályozó törvények megalkotására.
Az Alkotmánybíróság döntését a változtatások ellenére a "renitens" szülők elszomorítónak tartják. K. B. szerint ugyanis - aki nyugalma érdekében meg akarja őrizni az inkognitóját - az EU legtöbb országában nincsenek úgynevezett kötelező védőoltások. A gyerekek nagy százaléka mégis sok védőoltást megkap - de ez a szülők döntése. Ezekben az országokban felnőttnek nézik az állampolgárt, és az állam nem dönt a szülők helyett, hogy mi jó a gyereküknek. Helyette - felnőtt emberekhez méltó módon - megpróbálja meggyőzni őket a médiában és az egészségügyi dolgozók felvilágosító munkáján keresztül. Magyarországon viszont - a régi atyáskodó államhatalom maradványaként - még ma is gyerekként kezelik a szülőket. Az állam jogosult dönteni arról, hogy mi a legjobb a gyermekeik számára - folytatja K. B. - "Az Alkotmánybírósághoz beadott keresetben az alkotmány biztosította jogokkal ellentétesnek tartottuk az egészségügyi törvény azon részét, ami nem adott lehetőséget a szülő számára a mérlegelésre és a felelős döntés meghozatalára, ráadásként lehetővé tette a védőoltásokról szóló döntések azonnali végrehajthatóságát is. Márpedig az alkotmány kimondja, hogy a szülőknek jogukban áll megválasztani, milyen módon és nézetek szerint nevelik a gyermekeiket - ezt a szabadságot korlátozza a rendelet. Az Alkotmánybíróság döntése elég elszomorító. Sok szülő van ugyanis Magyarországon is, akik felelősen nevelik a gyermekeiket, de meg vannak győződve róla, hogy például a jelenlegi védőoltások beadási időpontja túlzottan korai gyermekük számára. Más szülők szintén felelősen nevelve gyermekeiket meggyőződtek arról, hogy más út is létezik az egészség megőrzéséhez, amiért mindent meg is tesznek. Például költséget nem kímélve egészségesen táplálkoznak, bioélelmiszereket fogyasztanak és/vagy a homeopátiás kezelést részesítik előnyben a jelenlegi orvoslással szemben. Az alkotmány jogot biztosít számukra, hogy így gondolkodjanak, és arra is, hogy erre tanítsák gyermekeiket, és e szerint éljenek. Kivéve a védőoltásokat - ebben az esetben erőszakot tesz az állam az állampolgárain, és a fejük felett átnyúlva hoz döntést. Nevetséges, hogy EU-állampolgárként ha ma Magyarországon egy szülő komolyan élni akar a szabad döntés jogával, akkor kénytelen az EU másik országába költözni, mert nálunk erre őt nem tartják elég érettnek" - fejezi be gondolatmenetét K. B. az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban.
Nyugat-Európa jelentős részén - ebben a szülőknek igazuk van - valóban nincsenek kötelező védőoltások. Mindössze három állam - Belgium, Franciaország, Olaszország - ír elő kötelező oltásokat: Belgium egyet, a másik két állam négyet - de négy különbözőt. Mindössze ajánlott oltások léteznek, az ajánlások azonban országról országra különböznek. A tüdőbaj elleni BCG-oltás például Európa nagy részében már nem szerepel az ajánlott oltások között.
A WHO, az Egészségügyi Világszervezet ugyanis 1968-ban hatalmas méretű kísérletbe kezdett Indiában, hogy megállapítsák a BCG-oltás hatékonyságát. A kísérlet során Madras körzetében egy meghatározott területen 360 000 embert oltottak be a BCG-vakcinával, illetve placebóval, mindenkit, aki elmúlt egy hónapos. A több éven át végigkísért vizsgálat eredménye lesújtó volt. Az oltás nem nyújtott védelmet a tüdőbaj ellen - állapítja meg a WHO hivatalos közleménye [Bulletin of the WHO, 57 (5):81 9-8 27].
A tüdőbaj megszűnésének oka tehát nem a védőoltásokban, hanem a jobb táplálkozásban és a jobb életkörülményekben keresendő. Ez azonban a legtöbb fertőző betegségre úgyszintén igaz.
A kérdés tehát mégsem olyan egyértelmű, mint amilyennek látszik. A védőoltások hatékonyságával kapcsolatban nem csak a BCG-oltás kapcsán merültek fel kételyek: a legelső alkalmazott oltás, a himlőoltás is kérdéses hatásfokkal bírt. A WHO ebben az esetben is elismerte, hogy a himlőt pusztán az oltási programmal nem lehetett volna legyőzni.
A járványos gyermekbénulás az egyik legrettegettebb gyermekbetegségnek számított néhány évtizeddel ezelőtt. Az ötvenes években az Egyesült Államokban kifejlesztett Salk oltóanyagot bevezetése előtt, egy több százezer gyermekre kiterjedő vizsgálattal ellenőrizték. 1954-ben több mint egymillió kisgyereket oltottak be a Salk-vakcinával, és több mint 700 000 gyermeket placebóval. A vizsgálat megállapította, hogy a Salk-vakcinával beoltott gyerekek között több megbetegedést észleltek, mint a nem oltottak között. Ennek ellenére a vakcina előállítására a gyógyszergyárak megkapták az engedélyt.
A védőoltásoknak számos mellékhatása és szövődménye lehetséges: allergiák, bölcsőhalál, szellemi károsodás, autizmus és még tucatnyi más kór. Az idegrendszert érintő károsodások egyik oka, hogy az oltóanyagban található kórokozók (még ha legyengítettek vagy elöltek is), valamint az oltóanyagok stabilizálására, fertőtlenítésére vagy egyéb célokra használt anyagok (például higany és formaldehid) bejuthatnak a csecsemők központi idegrendszerébe. Ennek oka a vér-agy gát, a központi idegrendszert védő, szűrő funkciójú membrán fejletlensége.
F. J. német állampolgár csaknem tíz éve él hazánkban. A védőoltások problémájával egyik gyermeke oltás okozta károsodása miatt találkozott. Azóta kisebb könyvtárat gyűjtött össze a kérdésről, konferenciákon vesz részt hazájában. Szerinte az Alkotmánybíróság döntésével az egyén érdekét a közérdek alá rendelte, abban a reményben, hogy a védőoltások intézménye megvédi a társadalmat a járványokkal szemben.
A legtöbb nyugat-európai országban polgáraik döntési szabadságát fontosabbnak tartják, mint a tudomány folyamatosan változó álláspontját. Németországban a lakosság úgynevezett átoltottsága 91 százalék körül van a hazai 99 százalékkal szemben. Néhány oltásnál ez mindössze 61 százalékot tesz ki, más oltások esetében akár 98 százalékot is. A nagy járványok ezzel együtt elkerülik az országot - csakúgy, mint a többi európai országot. "A magyar Alkotmánybíróság sajnos mégsem merte kiengedni a szellemet a palackból. Ez nem illik bele egy szabad Európába" - vélekedik F. J.
Állategészségügy: radikális tiltások
Védőoltásokban nemcsak az emberek, hanem állatok is részesülnek. Ha az oltások nem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket, az állattartókat gazdasági érdekeik motiválják az oltások megszüntetésében. Illusztris példa erre a száj- és körömfájás elleni védőoltás, amely Európa egyes országaiban kötelező volt, más országokban viszont nem. Az állatok megbetegedését végigkísérő statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a nem oltó országokban lényegesen ritkábbak voltak a száj- és körömfájásjárványok, mint az évente oltó országokban. 1994-ben az Európai Unió nyitott piacának létrejötte miatt szükségessé vált az egységes szabályozás ebben a kérdésben is. Ezért egy tudományos bizottság véleményét kérték ki a döntéshez, amely a kérdéses betegség elleni oltás általános betiltását javasolta. Az unióba pedig csak olyan állatok bevitelét engedélyezték, amelyek nem kaptak száj- és körömfájás elleni oltást. A sertéspestisnek nevezett betegség esetében sem sajtóhibáról volt szó a hivatalos jelentésben: 1993-ban ugyanis a sertéspestisjárvány megállításának egyik fontos, európai szintű intézkedése a sertéspestisoltás általános betiltása volt.
"Csak a táptalaj számít"
A német, angol, amerikai járványügyi statisztikákból egyértelműen kiderül, hogy a járványosan előforduló fertőző betegségek a lakosság életkörülményeinek javulásával párhuzamosan csökkenni kezdett már az oltási programok bevezetése előtt: a csatornázás, a tiszta ivóvíz, a jobb lakás- és munkakörülmények, a higiéné fejlődése, az elegendő és jó minőségű táplálék együttesen járultak hozzá ezen betegségnek a visszaszorulásához. "Csak a táptalaj számít, nem a kórokozó" - állapította meg élete vége felé Louis Pasteur, a védőoltások kifejlesztésének egyik úttörője. Pasteur kezdetben úgy gondolta, hogy minden fertőző betegséget a szervezetet megtámadó, kívülről behatoló mikrobák okoznak. Halála előtt visszavonta ezt a nézetét és elismerte, hogy a belső környezet a betegségek kulcsa. Ami annyit jelent, a szervezet ellenálló-képessége határozza meg, hogy egy kórokozó meg tudja-e betegíteni vagy sem, és a betegség mennyire lesz súlyos lefolyású és nem a kórokozók jelenléte.
(2007.07.09. 09:24)
Benda Judit - Népszava
Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +9 °C
Minimum:
-2, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt gyakran lesz erősen felhős az ég, rövid napos időszakok lehetnek.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag