Bioélelmiszerek - hol vagyunk becsapva?

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Napjainkban egyre több biotermék jelenik meg az élelmiszerpiacon, fogyasztásuk azonban hazánkban - bár a tendencia évről évre növekvő - a nyugat-európaihoz viszonyítva még mindig csekély. Sokan a magasabb árat nem tartják elfogadhatónak, a lakosság egy része pedig szkeptikus a hitelességet illetően. Ahhoz, hogy könnyebben eligazodhassunk a kínálatban, a dietetikusok szövetsége hírlevélben adják közre: mire nézve jelent garanciát a "bio" elnevezés, és mi számít igazi bioterméknek.
Azonosító jelek
Egy bioboltban vagy hipermarketban a valódi biominőség a forgalmazott termék csomagolásán feltüntetett védjegyről, (pl. Biokultúra, Biokontroll, Soil Assotiation, Krav, stb.) és az utolsó ellenőrzést végző tanúsító szervezettől származó jelölésről ismerhető fel. A magyar ökológiai gazdálkodásoknál ezt az ellenőrzési és tanúsító feladatot a Biokontroll Hungária Kht. vagy a Hungária Ökogarancia Kft. látja el. A bioélelmiszerek címkéjén ezért mindig keressük az alábbiakat:
- az ellenőrző szervezet nevét (Biokontroll Hungária Kht. vagy Hungária Ökogarancia Kft.)
- az ellenőrző szervezet kódszámát (HU-ÖKO-01 vagy HU-ÖKO-02)
- a következő mondatot: "Ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék"
- a termék megnevezésében az "ökológiai" vagy "biológiai", szóösszetételben pedig az "öko" vagy "bio" kifejezéseket (pl. biokenyér)
(Az EU-s országokból származó biotermékeken az adott ország nyelvén kifejezett "bio", "öko" feliratok mellett gyakran találkozhatunk még az "eko", vagy "organic" kifejezésekkel is. Ezeknél az import termékeknél is fel kell azonban tüntetni a gyártás helyszínén ellenőrzést végző szervezet nevét és kódszámát.)
Mindez együttesen igazolja, hogy az adott élelmiszer termesztési és termelési folyamatait - beleértve a feldolgozást, forgalmazást és az importálást is - ellenőrizték, és azok megfelelnek a hazai és nemzetközi előírásoknak.
Van azonban egy másik lényeges tájékozódási pont is, amely alapján elsősorban a kereskedők, illetve az ökopiacokon vásárlók győződhetnek meg az áruk hiteles eredetéről. A biotermékként forgalmazott élelmiszereknek ugyanis rendelkeznie kell érvényes termékkísérő bizonylatokkal (Tanúsítvány, Nyilvántartásba vételi igazolás) is, melyet az ellenőrző és tanúsító szervezet állít ki részükre.
Az ökopiacokon - a bolti forgalmazástól eltérően - a termelőnek ezekkel a hivatalos iratokkal kell igazolnia a terméket a vásárlók felé, így magán az élelmiszeren már nem kell külön megjeleníteni a védjegyet és a hitelesítő szöveget.
Fontos megemlíteni, hogy az élelmiszerek reklámozására gyakran alkalmazott, pozitív tartalmat sugalló jelzők, mint pl. a reform, a natúr, vagy az alternatív önmagukban nem jelölnek bioterméket, viszont könnyen befolyásolhatják, vásárlásra csábíthatják a bizonytalan fogyasztót.
Szigorúan ellenőrzött folyamatok
Ahhoz, hogy egy termelő átálljon a hagyományos termelési módszerekről a biológiai gazdálkodásra, 2-3 évet ír elő számára a nemzetközi szabályzat. Ez idő alatt is ellenőrzik, hogy betartja-e a kötelező előírásokat. Amennyiben sikeres az átállási folyamat, növények esetében 1 év után már forgalmazhatja termékeit az alábbi jelöléssel: "ökológai gazdálkodásra történő átállás időszakában készült termék".
Az állatállománynál az átállási időszak 1,5 - 12 hónapig eltarthat. Az átállásból származó állati termékek azonban még külön jelöléssel sem hozhatók forgalomba.
Környezetkímélő szemlélet
Az ökológiai gazdálkodásról legelőször talán a vegyszermentesség jut eszébe mindenkinek, ha viszont részleteiben megismerjük, mi áll a kifejezés mögött, rájövünk, hogy ennél sokkal összetettebb rendszerről van szó. A biogazdálkodással foglalkozók alapelvnek tekintik, hogy úgy termesztenek növényeket és tenyésztenek állatokat, hogy az harmonizáljon a hely adottságaival (talaj, klíma, vízforrás, természetes növény- és állatvilág, stb.), és ezzel a lehető legkevésbé avatkozzanak be az ökoszisztémába. Nem használnak fel génmanipulált szervezeteket és azok származékait sem, valamint ionizáló sugárzást sem alkalmaznak. Így azonban a termékek - az alacsonyabb hozam mellett - magasabb költséggel állíthatók csak elő. Különösen nagy gondot fordítanak a megelőzésre is. Nézzük meg, hogy miként.
"Növényi társkereső"
Szamóca hagymával, zellerzöld káposztával, bazsalikom uborkával, és még folytathatnánk a felsorolást. Mindezek első hallásra furcsa salátarecepteknek tűnnek, de valójában az ökológiai gazdálkodás vegyes ültetéseinek kiragadott példái. Vannak ugyanis növények, amelyek bizonyos növényfajtákkal társítva távol tartják a kártevőket, és jó hatással vannak egymás fejlődésére. Ennek azonban az ellenkezője is megfigyelhető: pl. a bab hagymával, a vöröskáposzta paradicsommal, a petrezselyem fejes salátával "barátságtalan párost" alkotnak, ezért nem ültethetők egymás közelébe.
Számos ehhez hasonló finom kapcsolat figyelhető meg az élővilágban, amit egy biogazdálkodással foglalkozónak szem előtt kell tartania. Következzék most ezek közül néhány jellemző, általános szempont:
- a kiegyenlített fejlődés biztosítása az őshonos, ellenállóbb növény- és állatfajták kiválasztása révén vegyes növényültetéssel
- a takarmány lehetőség szerinti helyi termelése
- az állatlétszám megtervezésénél a hely eltartó képességének figyelembe vétele
- természetes hatóanyagok (pl. zsurló-, csalán-, stb. főzet) illetve egyéb megoldások (pl. szín- és illatcsapdák, talajtakarás) alkalmazása a növényvédelemben, s ezzel a talaj- és a felszín alatti vizek védelmének elősegítése
- az állatbetegségek szelíd gyógymóddal való kezelésének (akupunktúra, homeopátia, gyógynövények) előtérbe helyezése, állatjóléti előírások betartása (megfelelő természetes fény, szellőztetés, stb. biztosítása)
- az energiafelhasználás mérséklése a helyi, természetes energiaforrások kihasználásával
- a talaj termőképességének, a szerves anyagok körforgásának biztosítása a talajban a termények révén "kivett" tápanyagok visszajuttatásával (komposztálással), vetésforgóval
- a feldolgozás során csak a szabályzásban engedélyezett ártalmatlan adalék- és segédanyagok (pl. tejsav, almasav, citromsav, oxigén) alkalmazása
A biogazdálkodás főbb vonalainak bemutatása után most vegyük szemügyre táplálkozástudományi szempontból is a biotermékeket.
Merre billen a mérleg nyelve?
A szakirodalmi adatok alapján egyelőre még nyitva marad a kérdés, hogy az egészségi állapotot mennyire befolyásolja a bioélelmiszerek rendszeres fogyasztása. A legtöbb tanulmány ugyanis nem talált szignifikáns tápanyagkülönbséget a bioélelmiszerek és a hagyományosan termelt élelmiszerek között. Különböző zöldségek és gyümölcsök C-vitamin tartalmát vizsgálva 13 tanulmányból 7 az organikus termékeknél mutatott ki magasabb vitaminszintet, míg 6 tanulmány esetében nem volt igazolható eltérés. Az összehasonlítást nehezíti, hogy az organikus zöldségek és gyümölcsök lassúbb érési idejűek, és alacsonyabb víztartalmúak (ebből adódóan hosszabb ideig eltarthatók), mint a hagyományosan termesztettek. Mindezek alapján leszűrhető, hogy a legtöbb ember számára a tápanyagbevitel növelésének még mindig összességében a több zöldség és gyümölcs fogyasztása a megbízhatóbb módja.
Vannak azonban olyan állapotok, betegségek, amikor mindenképpen előtérbe kerülhet a bioélelmiszerek fogyasztása: mesterséges adalékanyagokkal szembeni érzékenység vagy allergia esetén, illetve legyengült védekezőrendszer (pl. daganatos megbetegedések) mellett. A bioélelmiszerek vásárlói között szép számban vannak várandós és kisgyermekes anyukák is, akik szeretnék garantáltan vegyszer-, gyógyszermaradvány-, és mesterséges adalékanyag-mentesen termelt élelmiszerekkel ellátni családjukat.
Biotermékek fogyasztásakor is fontos azonban szem előtt tartani a mértékletességet, hiszen a túlzott mennyiségben fogyasztott energiadús ökoélelmiszerek éppúgy elhízáshoz és egészségkárosodáshoz vezethetnek, mint a hagyományos termékek.
Ezen kívül nem árt tudni, hogy biotermelésnél sem lehet teljesen kizárni a környezetből (levegőből, csapadékból) érkező szennyeződéseket. Az ökotermékek tanúsítása ezért nem végtermék-, hanem folyamatcentrikus, vagyis azt tudják szavatolni, hogy a termékelőállítás folyamata során nem kerülnek további veszélyes anyagok az élelmiszerekbe.
Az egészségmegőrzés mellett többeknél környezetvédelmi és világnézeti szempontok is közrejátszanak abban, hogy vásárlásuk során a biotermékeket részesítik előnyben. Tanulságos azonban összevetni, hogy a közeli gazdaság hagyományosan termelt élelmiszerének előállítása, vagy a távolabbi területekről ideszállított bioélelmiszerek árusítása ró-e nagyobb terhet környezetünkre. A számítások szerint ugyanis az, hogy 1 kcal energiatartalmú étel a tányérunkra kerül, az előállítás és a szállítás miatt akár 7-10 kcal-nak megfelelő fosszilis energiahordozó (szén, kőolaj, földgáz) felhasználását is igényelheti. Ez egy 400 kcal energiatartalmú reggelinél 2800-4000 kcal-t jelent.
Újabb út: Az intergrált termékek
Az intenzív termesztésnél, ahol nagy területeken termesztenek egy-egy fajta növényt, sok esetben a biotermesztés kockázatát (pl. hogy évenként változó a termények hozama) nem tudják vállalni, viszont hosszabb távon már a hagyományos növényvédelem fenntartása sem célravezető. Ilyenkor megoldásként kínálkozik az ún. integrált termesztésre való áttérés.
Ennek lényege egy olyan átfogó kémiai, fizikai, biológiai és technológiai növényvédelem, amelynek keretén belül alkalmaznak ugyan pl. növényvédő szereket és műtrágyát is, de igyekeznek a kémiai hatóanyagok felhasználását a legkisebb mértékig csökkenteni. Az ilyen módon előállított, garantáltan környezetkímélő eljárással készült, ún. integrált termékek még sokak számára ismeretlenek Magyarországon, de Európában már egyre több helyen elterjedtek. Emblémájuk holland termékeken a lepke, a tiroli almán a katicabogár, a spanyol területeken leggyakrabban a méhecske, hazánkban pedig a két fátyolka által tartott paprika.
Láthatjuk, hogy a választási alternatívák sora egyre bővül, és azzal, hogy mely termékeket részesítjük előnyben, mi, fogyasztók is hatással lehetünk a fejlődés irányára. Éljünk a lehetőségeinkkel! Ha módunkban áll, elsősorban olyan élelmiszerek mellett döntsünk, amelyek alacsonyabb feldolgozottságúak, és előállításuk során minél kisebb vegyianyag-felhasználásnak voltak kitéve, hiszen ezzel nemcsak egészségünket, hanem egyben környezetünk védelmét is szolgálhatjuk.
2007-07-26 09:23
Forrás: MDOSZ
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+29, +35 °C
Minimum:
+15, +20 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt észak felől átmenetileg csökken a felhőzet, többfelé kiderül az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag