A csodálatos margarin

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Huták Judit

  HáziPatika.com

omega-3, margarin, zsiradék, egészséges táplálkozás

Alig egy molekula választja el a műanyagtól és nem más, mint állatok hízlalására használt élelmiszer - ehhez hasonló tévhitek keringenek a margarinról. Pedig mértékkel fogyasztva igenis helye van az egészséges étrendben. Megmutatjuk, hogyan!

A Floriol étolajok a legkorszerűbb táplálkozástudományi ajánlások figyelembevételével, kíméletes eljárással készülnek. Ha fontos neked a kiegyensúlyozott és változatos étrend, és imádod a finom, gazdag ízeket, akkor a Floriol kiváló választás.
Bár az elmúlt évtizedekben a zsírok tiltólistára kerültek, a mérsékelt zsírbevitel elengedhetetlen a szervezet egészséges működéséhez. A zsírok ugyanis alapvető élettani feladatokat látnak el a szervezetben, szükségesek a sejtfal felépítéséhez, a hormonháztartás működéséhez, a hőháztartás fenntartásához és energiát is biztosítanak. Emellett vannak olyan vitaminok (az A-, a D-, az E- és a K-vitamin), melyek zsírban oldódnak, így ahhoz, hogy azokat felhasználhassák a sejtek, szintén szükséges a megfelelő zsírbevitel.

A WHO ajánlása szerint a napi energiabevitel 15-30 százalékát kell zsírokból fedezni: ez egy egészséges felnőtt nő számára nagyjából 70 gramm zsírt jelent. A magyarok azonban (elsősorban a hagyományok miatt) jóval több zsírt fogyasztanak. Azok pedig, akik bizonyos divatdiétákat követnek, ennél jóval kevesebbet juttatnak be a szervezetükbe ebből a létfontosságú tápanyagból.

Válasszon zsírt magának!

Ahhoz, hogy ki tudjuk választani a számunkra legmegfelelőbb zsírtípust, ismernünk kell az egyes zsírok közötti különbséget. Az első nagy eltérés a zsírok halmazállapotában figyelhető meg: az olajok szobahőmérsékleten folyékonyak, míg a vajak és zsírok szilárdak. Az előbbiek (egy-két kivételtől eltekintve) növényi eredetűek, míg az utóbbiak (legalábbis a legtöbb) állati eredetű. Szerkezetüket tekintve pedig a zsírok telítettek és telítetlenek lehetnek.

A telítetlen zsírsavakat "jó" zsírsavaknak tartjuk, különösen a többszörösen telítetlen zsírsavak (azaz az esszenciális zsírsavak) fogyasztása elengedhetetlen az egészséghez. Ezeket a zsírokat az olajos magvakban, a halolajban és a zsíros tengeri halakban, a növényi eredetű olajokban - és a belőlük készülő jó minőségű margarinban - találhatjuk meg. A telített zsírsavak, melyek elsősorban az állati eredetű zsiradékokon, a vajon és a tejtermékeken keresztül jutnak be a szervezetünkbe, már kevésbé egészségesek, így ezeket inkább "rossz" zsíroknak nevezzük; a szakértők ajánlásai szerint ezek fogyasztását csökkenteni kell.

Esszenciális, azaz nélkülözhetetlen

A telítetlen zsírok közé tartozó két esszenciális zsírsav, a linolsav és az alfa-linolénsav (azaz az omega-6 és az omega-3) könnyen hasonlítható a vitaminokhoz. Ezeket sem tudja előállítani a szervezetünk, pótlásukról naponta gondoskodnunk kell, hiányuk betegségekhez, illetve a szervezet normális működésének zavaraihoz vezethet. Az esszenciális zsírsavak igen fontosak a sejteket körülvevő sejtmembránok felépítésében, de lényeges szerepük van a megfelelő agyműködés biztosításában, a gyermekek egészséges fejlődésében, az egészséges érrendszer fenntartásában és bizonyos hormonális működésekben is.

Mivel a telítetlen zsírsavak főként a növényi eredetű zsiradékokban, az olajokban és a margarinban találhatóak meg, ezek mennyiségét növelni kell az étrendben, míg az egészségre káros állati zsiradékokból pedig kevesebbet kellene fogyasztanunk. Ezt sokkal egyszerűbb megtenni, mint gondolnánk: a főzéshez használjunk olívaolajat, a kenyérre pedig margarint kenjünk - az állati eredetű telített zsírsavakat ugyanis a húsokból úgyis magunkhoz vesszük, így felesleges ezeket az ételek előkészítése során is használni.

Kis margarin-történet

A margarin igen modern találmánynak tűnik, pedig már a 19. század második felében is használták. Története 1813-ban kezdődik, mikor Michel Eugéne Chevreul francia kémikus (akinek a nevéhez a koleszterin felfedezése és a modern szappan kitalálása is köthető) felfedezett egy új zsírsavat, melyet gyöngyházas színéről margarinsavnak nevezett el - később kiderült, hogy ez két másik zsírsav kombinációja.

A krími háború idején Franciaországban megcsappant a szarvasmarha-állomány, így a szükségesnél kevesebb vajat tudtak előállítani. A III. Napóleon vezette francia kormány éppen ezért pályázatot írt ki egy jól kenhető, energiadús, a vaj helyettesítésére alkalmas zsiradék receptjének elkészítésére. Ezt az új zsiradékot a vajat megfizetni nem tudó szegényebbeknek, illetve a nagy mennyiséget igénylő katonaságnak szánták. A győztes végül Hyppolyte Mége Moriés kémikus lett, aki a margarin nevet adta találmányának. Bár a díjat megkapta, az új zsiradék az ínyenc franciák körében nem lett sikeres, végül egy holland cég vásárolta meg a receptet és ők kezdték el először nagyüzemben gyártani és forgalmazni a margarint.
Több országban, így Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban a margarint nemkívánatos élelmiszernek tartották, sőt egy ideig be is tiltották a forgalmazását, hogy a tejtermelőket megvédjék. Végül a margarin olcsósága és elérhetősége miatt egyre elterjedtebbé vált. A vitaminokkal dúsított margarin ötlete is háborús időszakban született: a szegényes és rossz táplálkozás miatt 1940-ben törvény rendelte el, hogy a margarin tápértékét vitaminokkal (A, D, E) gazdagítsák. Húsz évvel a II. világháború után jelennek meg az első csészés margarinok, 1969-ben pedig már az alacsony zsírtartalmú margarin is megvásárolható. 1991-ben már kapható az első, olívaolajból készült margarin, ami egy újabb lépés az egészségesebb étrend felé.

Margarint otthon? Nem lehetetlen!

A margarin három fő összetevőből áll: növényi olajból (repce, napraforgó, lenmag), tiszta vízből és szilárd növényi zsiradékból (például pálma- vagy kókuszzsírból). Az utóbbi gondoskodik arról, hogy a margarin megfelelő állagú, kenhető legyen. A margarin készítése során az alapanyagokból egy vizes zsíremulziót alakítanak ki, melynek zsírtartalma 40-60 százalék (a light margarinokban több a víz és kevesebb a zsiradék, így annak zsírtartalma ennél jóval kevesebb). A keverés során a margarinba különböző adalékanyagok - például vitaminok - vagy ízesítők (joghurt vagy olívaolaj) kerülhetnek. A keverés után a kristályosítás következik; ez nem más, mint a margarin hűtése: ekkor nyeri el a végső formáját. A modern margarinokat már nem hidrogénezik - régebben ezzel keményítették a margarint.

A margarinkészítés meglepően egyszerű folyamat, akár mi magunk is készíthetünk otthon. Vegyünk 20 g növényi zsírt: a kókuszzsír és a pálmazsír sok bioboltban nálunk is megvásárolható. Ezt először egy tálba téve olvasszuk fel, majd adjunk hozzá 3 evőkanálnyi (30 g) növényi olajat. A keveréket jeges vízbe állított tálban egyre gyorsuló mozdulatokkal keverjük egybe, míg eléri a lágy, margarinhoz hasonló állagot! Vegyük ki az edényt a hideg vízből, és adjunk hozzá 2 teáskanál tejet, tejszínt valamint 2 teáskanál nyers vagy pasztőrözött tojássárgáját! Alaposan keverjük össze! Ezután sóval, citromlével, fokhagymával és zöldfűszerekkel ízlés szerint fűszerezhetjük a margarinunkat.

Tévhitek a margarinról

Melyik a természetesebb?
A margarint sokszor éri az a vád, hogy mesterségesen előállított élelmiszer, mely sokkal közelebb áll a káros vegyszerekhez, mint az egészséges ételekhez. Valójában a margarin és a vaj ugyanolyan mértékben tekinthető természetesnek, hisz mindkét zsiradék alapját természetes alapanyagok alkotják. A vaj ugyanis tejből készül, míg a margarin növényi olajokból, növényi zsírokból és vízből.

A margarinnal kapcsolatban a legtöbb ember gyanakvó: egészségtelennek, mesterségesnek, sőt "műanyagnak" tartják, és sokkal egészségtelenebbnek gondolják, mint a hozzá hasonló funkciójú vajat. Pedig a margarin - különösen a jó minőségű termék, megfelelően mértékletesen fogyasztva - nemcsak része lehet az egészséges táplálkozásnak, de az egyik legfontosabb forrása lehet a szervezetünk működéséhez nélkülözhetetlen zsíroknak, azon belül is az esszenciális zsírsavaknak.

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag