9 ételmítosz, amiről eddig nem tudtunk

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Fekete Edina

  HáziPatika.com

laktóz, egészséges táplálkozás, gyümölcscukor, antioxidánsok, margarin, húsfogyasztás, vaj, salaktalanítás, agavészirup

Rengeteg hiedelem forog közszájon az élelmiszerekkel kapcsolatban - számtalan közülük egész egyszerűen hamis, vagy több évtizeddel ezelőtti elavult nézeteken alapul. A legfrissebb kutatások alapján most helyre tesszük a téveszméket.

1. számú mítosz: antioxidánsokkal megnyerjük a harcot a rák ellen

A tudomány sokáig azon az állásponton volt, hogy az antioxidánsok, mint például a C- és E-vitamin vagy a béta-karotin, azáltal, hogy inaktiválják a szabadgyököket, segítenek megúszni a rákot. Nos, az utóbbi években megjelent tanulmányok már kétségbe vonják ezt, sőt inkább azt állítják, hogy az antioxidánsok gyengítik a sejtek védekező mechanizmusait, és ezáltal a már meglévő daganatok növekedését támogatják. Hogy ez mit jelent? Azt, hogy csupán emiatt nem ajánlatos tömni magunkba a vitamintablettákat, viszont a gyümölcsöket persze továbbra is fogyaszthatjuk bátran, - csak már sajnos nem abban a tudatban, hogy ezek a rák ellen is hatásosak.

2. számú mítosz: a gyümölcscukor jobb, mint a kristálycukor

Ha gyümölcsből van, akkor biztos egészséges - gondolnák. Pedig ez nem ilyen egyszerű: a késztermékekhez használt mesterséges gyümölcscukrot (fruktózt) nem is gyümölcsből, hanem kukoricából állítják elő. És mivel élénkíti a máj zsírtermelését, ennek súlygyarapodás és számtalan súlyos betegség lehet a következménye: az anyagcserezavartól a cukorbetegségen át a köszvényig. A legbosszantóbb pedig, hogy a gyümölcscukor-koncentrátum csökkenti a szervezetben a leptin nevű hormon termelődését, és ezzel elhízást okoz, mert annak éppen a jóllakottságérzés szabályozása lenne a feladata.

Ételek, amelyekben sok az omega-3 zsírsav

Az omega-3-zsírsavak elengedhetetlenek szervezetünk számára. Miben találhatjuk meg ezeket az esszenciális zsírsavakat?

3. számú mítosz: a növényi zsírok az egészségesek

Az tény, hogy a növényi olajok tartalmaznak az élethez nélkülözhetetlen esszenciális zsírsavakat. De az élelmiszeripar által használt olcsó növényi olajokban túlnyomórészt omega-6 zsírsavat találunk, aminek nem kívánt, gyulladásfokozó hatása van. Ezt leginkább az omega-3 zsírsavak gyulladáscsökkentő hatásával tudjuk kiegyensúlyozni, ami viszont leginkább az állati eredetű élelmiszerekben található meg: tehát ajánlatos, hogy tengeri halak, tej és vadhúsok is kerüljenek az asztalra.

4. számú mítosz: a laktóz káros

A népességnek csupán egy-két százaléka szenved laktózintoleranciában, amit a laktáz nevű enzim hiánya okoz. Nekik már néhány gramm tejcukor elfogyasztása után hányingerük, hasmenésük lesz, és ez nem pusztán kellemetlenség, hanem hosszútávon károsíthatja a bélflórát is. Nagyobb dózisra, például egy liternyi tejben megtalálható 50 grammnyi laktózra már a lakosság húsz százaléka érzékenyen reagál, de a kisebb mennyiséget többnyire ők is jól tolerálják, vagyis probléma nélkül ehetnek sajtot, joghurtot, túrót, tejszínt vagy vajat. A fennmaradó nyolcvan százaléknak, azaz többségnek, hiba lenni kihagyni az étrendből a tejet.

A tejtermékeket nem érdemes kihagyni az étrendünkből

A tejtermékeket nem érdemes kihagyni az étrendünkből

5. számú mítosz: vaj helyett válaszd a margarint

Ez a tanács még azokból az időkből való, amikor koleszterintartalmuk miatt elátkozták az állati eredetű zsírokat. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy mégis szükségünk van koleszterintartalmú élelmiszerekre, ráadásul a vaj konjugált linolsav tartalma rák ellen is véd.

6. számú mítosz: az agavészirup egészséges cukorpótló

A mexikói kaktuszféle nedvének, az agavé szirupnak jó a marketingje, de ne dőljünk be a reklámnak: nagyrészt gyümölcscukorból áll, melynek hátrányait az 2. számú mítosznál már elárultuk. Az igaz, hogy az agavé levének értékes alkotórésze az inulin, ami egy probiotikus, nem felszívódó növényi rost, és előnye, hogy kalóriatartalom nélkül telítettségét érzést ad, és támogatja a bélflóra egészségét. De inkább fogalmazzunk úgy, hogy segítené: a szirup készítése során ugyanis tönkremegy.

7. számú mítosz: a hús beteggé tesz

A múlt ősszel napvilágot látott WHO jelentést sokan úgy értelmezték, hogy a hús éppannyira rákkeltő, mint a dohányzás. De ha pontosan elolvassuk a jelentést, akkor kiderül, hogy ez a megállapítás csak akkor igaz, ha naponta több mint 50 gramm feldolgozott hústerméket, például virslit, kolbászt fogyasztunk, illetve hetente több mint fél kiló vörös húst eszünk meg. Nem mindegy persze a hús minősége és a húsfogyasztó életmódja sem: hiszen mindkettő hatással van az egészségre.

8. számú mítosz: a salaktalanító termékek fogyasztanak

Bár gyakran halljuk a tanácsot, hogy tartsunk salaktalanító kúrát, az orvosok cáfolják ennek lehetőségét, hiszen a salakanyagok normál úton amúgy is távoznak a szervezetünkből, abban a bizonyos helységben. Emiatt az ilyen kúrákra kínált egzotikus gyümölcslevektől, gabonapelyhektől, gyógyteáktól sem "megtisztulást", sem fogyást nem remélhetünk. Vigasztalásképpen azért annyit mégis, hogy mivel amíg "salaktalanítunk", addig kerüljük a gyorsételeket, édességeket, késztermékeket, és ez valóban tehermentesíti az anyagcserénket, aminek következtében energikusabbnak érezhetjük magunkat.

9. számú mítosz: a nyerskoszt előnyösebb, mint a főtt étel

Egyre több híve van a nyerskosztnak, és az igaz, hogy a hővel történő kezelés tökreteszi az ételek vitamintartalmának egy részét, másik részük pedig kioldódik a főzővízbe. Az is tény, hogy a főzés során a ballasztanyagok elveszítik egészségtámogató funkciójukat. Egyes zöldségek viszont csak főzve élvezhetők, a répában, paprikában, paradicsomban található karotin csak a főzés révén válnak a szervezet számára hozzáférhetővé, a zöldségekben található E-, D-, K- és A-vitaminok is csak főzés után hasznosíthatóak. Ezért mondják azt a szakemberek, hogy ha nem figyelünk a megfelelő vitaminellátottságra, a szigorú nyerskosztdiéta alultápláltsághoz és hiánybetegségekhez vezethet, különösen gyerekek esetében nem ajánlott. Bizonyos embereknek a nyers ételek megemésztése eleve nehézséget is jelent.

Forrás: Institut für Gesundheitsförderung und Prävention (Graz) tájékoztató anyagai

A cikk a Nők Lapja Egészség áprilisi számában jelent meg.

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések:Kérdezzen Ön is!

30030

További dietetikus magánrendelésekért kattintson!

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag