Célja: Rendszerint az alkar, kézhát gyűjtőereiből (véna) laboratóriumi vizsgálathoz vért nyerni. Leírás: A vérvételhez leültetik vagy hanyatt fektetik. Megkérik, hogy karját lógassa le. Felkarját gumiszalaggal elszorítják. Megkérhetik, hogy néhányszor szorítsa ökölbe a kezét, esetleg karját megütögetik. Ezek hatására vénái megtelnek vérrel. A könyökhajlatában, az alkarján vagy a kézfején megkeresik azt a vénát, ahonnan a vért veszik. A szúrás helyét lefertőtlenítik, és a steril tűt a vénába vezetik. A tű végén fecskendő vagy egyre több helyen ún. zárt vérvételi rendszerű vákuum-cső van. A csőben előre kialakított vákuum meghatározott mennyiségű vért szív le. Ebben az esetben a tű végén lévő gumiszelep nem engedi, hogy a vér kifolyjon a tűből. Még akkor sem, amikor a gumidugóval lezárt csövet leveszik a tű végéről, vagy esetleg másikkal cserélik ki. Ha a kellő mennyiségű vért levették, felengedik a felkaron lévő leszorítást, és a tűt kihúzzák a vénából. Helyére géz- vagy papírvatta-gombócot szorítanak, és leragasztják. Előkészítés: A vérvétel rendszerint éhgyomorra történik, bár vannak esetek, amikor nem feltétlenül szükséges, hogy éhezzen.
Speciális esetekben, pl. hormonvizsgálatok alkalmával előfordulhat, hogy azt kérik a pácienstől, hogy szokásos gyógyszereit ne vegye be. Figyelem!: Ha valaki vérzékenységben szenved vagy véralvadás-csökkentő gyógyszert szed (pl. Syncumar, heparin injekció, Aspirin, Kalmopyrin, Colfarit, Astrix, stb.), jelezze ezt a vérvételt végző nővérnek vagy orvosnak, és a várhatóan hosszabb ideig tartó utóvérzés miatt a nyomókötést tartsa tovább a szúrás helyén.
Azt is jelezze, ha nem éhgyomorra érkezik a vérvételre. Ez különösen a vércukorszint mérése esetén fontos, mert magasabb érték esetén az orvos cukorbetegségre gyanakodhat, ha nem tudja, hogy mit evett vagy ivott a páciens a vizsgálat előtt.
Ha valakivel korábban előfordult már, hogy vérvételnél megszédült, elájult, akkor kérnie kell, hogy fektessék le a szúrás előtt. Jó, ha tudja: Lehet, hogy a véna a szúrástól szétdurran, vagy azt nehéz megszúrni, ezért előfordulhat, hogy többször kell megkíséreljék a vérvételt.
Az is megtörténhet, hogy a laboratóriumba érkezéséig a levett vér megalvad, vagy a benne lévő vörösvértestek szétesnek, hemolizálnak. Ilyenkor az eredmény pontatlan lehet, ami a vérvétel megismétlését teheti szükségessé.
Előfordulhat, hogy nem vénás, hanem verőeres, vagyis artériás vért kell vegyenek, erre például vérgáz-vizsgálathoz lehet szükség. Ilyenkor a szúrás a combhajlatban vagy valamelyik másik, felületesen futó verőér felett történik. Ebben az esetben a kötést tovább kell a szúrás helyére nyomni, mert a verőerekben nagyobb a vérnyomás, mint a vénákban, és a szúrás helye hosszabb ideig vérezhet. Veszélye: Valójában kis kockázatú beavatkozás. A szúrás helyén bőrbevérzés, fertőzés alakulhat ki.
A vérvétel közben bárki megszédülhet, esetleg elájulhat. Fájdalom: A tűszúrás - egyéb tűszúrásokhoz hasonló, rendszerint enyhe - fájdalommal jár.
A felkarra helyezett gumi szorítását sokan kellemetlennek érzik.
Szerző: Dr. Kraszny Erika - belgyógyászLektor: Dr Kökény Zoltán
Célja: