Kényszerbetegség

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A kényszerbetegség a szorongásos zavarok közé tartozik, de az orvosi kódrendszer (BNO) önálló csoportba sorolja.

Általában már a gyermekkorban kezdődő kényszergondolatok és/vagy kényszercselekedetek jellemzik. A kényszergondolatok általában kínzó, kellemetlen, a személyiségtől idegen, a tudatba "kényszerűen" betolakodó, szorongást okozó gondolatok, pl. a szeretett személy megölése. Természetesen sohasem fordul elő, hogy a beteg a kényszergondolatnak megfelelő cselekedetet bármilyen körülmények között is végrehajtsa.

A kényszercselekedet épp valamilyen kényszergondolat és az ahhoz kapcsolódó szorongás elhárítását szolgálja, általában ésszerűtlen, eltúlzott mértékű, amivel a beteg is tisztában van, az a mindennapi életét súlyosan károsítja. Leggyakrabban kézmosás, rendrakás, ellenőrzések formájában jelentkezik. Természetesen a tünetek súlyossága nagyon eltérő lehet, nyilvánvaló kényszerbetegségről akkor lehet beszélni, ha a fenti tünetek észrevehető szenvedést okoznak, időigényesek (naponta több mint egy órát elfoglalnak), jelentősen kihatnak a mindennapi tevékenységekre (tanulás, munkateljesítmény, társas kapcsolatok).

Az enyhébb tünetek általában a kényszeres személyiségzavar részjelenségeként jelennek meg. Az ilyen típusú emberekre jellemző a túlzott rendszeretet, a kevésbé jelentős ügyekben is tökéletességre való törekvés, a legkisebb részletekre is kiterjedő gondos elemzés, az elvekhez való makacs ragaszkodás és az állandó kételkedés. A felsorolt jellemzők általában nehezítik a társas kapcsolatokban való részvételt.

Előfordulás

A betegség jóval gyakoribb, mint sokáig gondolták, mert az érintettek többsége szégyelli, így titkolja a tüneteit, egyáltalán nem keres ezek miatt orvosi segítséget. Felmérések szerint a betegség gyakorisága 2-3% a teljes népességben. Jellemzően fiatalkorban, a serdülőkor időszakában kezdődik, évekig-évtizedekig tartó, krónikus betegség.

Mi állhat a háttérben?

Kialakulásában biológiai és pszichológiai tényezők is szerepet játszanak. A genetikai kutatások családi halmozódást igazoltak. A betegek elsőfokú rokonai között 20%-ban találtak kényszerbetegségben vagy kényszeres tünetektől szenvedőket. Az ikervizsgálatok szerint az egypetéjű ikerpároknál az esetek 63%-ban mindkét testvért érinti a betegség, míg a kétpetéjűeknél csak 22%-ukat.

Vizsgálatok igazolták egyes idegpályák és a szerotonin szerepét a tünetek kialakulásában. Utóbbit közvetetten az is igazolja, hogy a szelektív szerotonin visszavételt gátló antidepresszívumok hatékonyak a tünetek enyhítésében. Mai ismereteink szerint más neurotranszmitterek, neuropeptidek (dopamin, glutaminsav, CRH) is szerepet játszanak a betegség kialakulásában.

A kényszerbetegek egyharmadánál depresszió is társul a tüneti képhez, és gyakrabban jelentkeznek egyéb szorongásos állapotok (pánikbetegség, fóbiák), táplálkozási zavarok (anorexia, bulimia) is. Ezek együttes előfordulása is közös biológiai háttérre utal.

A tanuláselmélet szerint a kényszeres tünetek a szorongás aktív (kényszeres rituálék) elkerülését szolgálják, szemben a fóbiás elkerülő magatartással. A szorongásra adott helytelen válasz a megerősítés során rögzül, általában egyre kiterjedtebbé válik. A pszichoanalitikus elméletek a kora gyermekkori, a szobatisztaság kialakulásának időszakában elszenvedett lelki tényezőknek tulajdonít oki szerepet. Az utóbbi elmélet terápiás jelentőségét nem sikerült igazolni, míg a tanuláselméleten alapuló viselkedésterápia a kényszerbetegség leghatékonyabb pszichoterápiás módszere.

Kezelés

A kezelés gerincét az igazoltan hatékony antidepresszívumok, a szelektív szerotonerg szerek (SSRI) jelentik. Tapasztalatok szerint ezek a szerek kényszerbetegségben a depresszió kezeléséhez képest csak magasabb dózisban és hosszabb idő után kezdenek hatni. A kezelést általában évekig, akár élethosszig is szükséges lehet folytatni, mert a gyógyszer elhagyását követően a kényszeres tünetek gyakran visszatérnek. A gyógyszeres kezelést ki lehet egészíteni pszichoterápiával, ami javítja a kezelés hatékonyságát. A viselkedésterápia a tanuláselmélet alapján a tünetre koncentrálva, célzott gyakorlatokkal csökkenti azok előfordulását. Ezekhez a beteg aktív részvétele, együttműködése elengedhetetlen.

A kezelésre nem reagáló betegeknél (kb. 20%) idegsebészeti beavatkozással (lézerrel megszakítanak egyes túlaktivált idegpályákat) lehet eredményt elérni.

Minden esetben fontos, hogy a beteg minél előbb szakszerű kezelésben részesüljön, mert a kezdeti szakaszban ez sokkal egyszerűbb és sikeresebb, mint a súlyos, krónikus esetekben. Vizsgálatok szerint átlagosan sajnos 7 év telik el, mire a beteg egyáltalán orvoshoz fordul a panaszaival. Lényeges tehát a korai felismerés elősegítése, a lakosság minél szélesebb körű tájékoztatása.
2007-04-15 16:32
Forrás: Weborvos Dr. Lakatos László
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32459

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag