Egy új tanulmány kimutatta, hogy ha szokássá válik mások hibáztatása egy szervezetben - még akkor is, ha a "célszemély" ártatlan - erőteljesen növeli az esélyét annak, hogy a jelenség a H1N1 intenzitásával fertőzi majd meg az egész közösséget.
Az egymásra mutogatás játéka gyorsan terjed, mivel azt az érzetet kelti, hogy az énképünket támadás érte, meg kell védenünk magunkat.
A jelenséget bemutató tanulmány fő szerzői, Nathanael J. Fast a Dél-Kaliforniai Egyetem menedzsment adjunktusa és Larissa Tiedens, a Stanford Egyetem szervezeti viselkedéstani professzora négy különböző kísérletet végeztek el, melyből kiderült, ha nyilvánosan másra hárítják a felelősséget, azzal drámaian nő a valószínűsége annak, hogy ez a gyakorlat futótűzként terjed majd el a szervezetben. A tanulmány elsőként tanulmányozta azt, hogy a felelősség áthárítása ragadós e.
"A bűnbakkeresés gyakorivá válik, ha az emberek a létbiztonságuk miatt aggodalmaskodnak, ha munkahelyüket bármikor elveszíthetik" - mondta Tiedens.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Fast elmondta: "Amikor azt látjuk, hogy mások védik magukat, mi is védekező állásba vonulunk. Ha másokat okolunk a saját hibáinkért, az adott pillanatban jobban érezhetjük magunkat tőle." Hosszú távon azonban az ilyen viselkedés ronthat a hírnevünkön, és káros lehet a szervezet, tovább lépve pedig az egész társadalom számára, tette hozzá.
"A vádaskodás félelmet idéz elő, amely az egyénre és a csoportokra is számos negatív hatást gyakorolhat" - mondta Fast. Bárkiből lehet vádaskodó, de általában felfedezhetők bennük közös vonások. Sokkal jobban védik a saját egójukat és krónikus bizonytalansági érzéstől szenvednek.
Ez is érdekelheti
Az eredmények a Journal of Experimental Social Psychology novemberi számában jelentek meg.
Legjobban: