A kíváncsiságunk miatt megyünk bele a fájdalmas helyzetekbe

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

A kíváncsiságunk az egyik legkomolyabb motiváló erő, mely arra hajszol minket, hogy új felfedezéseket tegyünk és új élményeket tapasztaljunk meg. Egy nemrég publikált kutatás szerint azonban a kíváncsiság miatt még akkor is belemegyünk az újdonságok megtapasztalásába, ha tudjuk, hogy annak negatív következményei lesznek.

A Psychological Science című szakmai lapban megjelent tanulmány szerint az emberek akkor is keresik az újdonságokat, ha tudják, hogy fájdalmas, kellemetlen következményekkel járnak ezek együtt, és még arra is megvan a lehetőségük, hogy elkerüljék ezeket.
"Gondoljunk csak Pandorára és az ő ládájára. Annak ellenére kinyitotta, hogy figyelmeztették, milyen negatív következményei lesznek. Ez az emberi természet sajátja" - mondta Bowen Ruan, a University of Wisconsin-Madison kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

Korábbi kutatások már bizonyították, hogy a kíváncsiság hatására kifejezetten kellemetlen élményeket is keresünk, például szívesen nézünk meg félelmetes jeleneteket vagy fedezünk fel veszélyes tájakat. Ruen és társa, Christopher Shee szerint ennek hátterében az a vágyunk áll, hogy "feloldjuk" a bizonytalanságokat, még akkor is, ha ez fájdalommal jár együtt.

A kíváncsiság sokkal többször győzedelmeskedik, mint a józan ész

A kíváncsiság sokkal többször győzedelmeskedik, mint a józan ész

A kutatássorozatba összesen 54 egyetemistát vontak be. Az egyik kutatásban olyan golyóstollakat adtak nekik, amelyeket megnyomva enyhe áramütést kaptak. Azt mondták nekik, hogy ezeket a tollakat mások hagyták a szobában, és kipróbálhatják őket, míg a "valódi" tesztre várnak. Az egyik csoportba tartozóknál a tollakat megjelölték, annak megfelelően, hogy valóban megrázzák-e az alanyokat; a másik csoportnál viszont azt mondták, hogy nem tudják, hogy melyik toll okoz áramütést és melyik nem. Vagyis, a próba végkimenetele bizonytalan volt. Kiderült, hogy amikor nem tudták, melyik toll okoz áramütést, az egyetemisták jóval többet próbálkoztak, vagyis sokkal többször nyomogatták a tollakat, mint amikor egyértelműen tudták, hogy melyik toll jár együtt a kellemetlenséggel.

Egy másik kutatásban egy speciális billentyűzetet kaptak, melyen összesen 48 gomb volt, és minden gomb megnyomásával valamilyen hangot szólaltathattak meg. Néhány gombra egy szög képét festették (ez lenyomva táblakaristolás meglehetősen kellemetlen hangját szólaltatta meg), néhányra vízét (ez kellemes csobogást indított el), a többire pedig kérdőjelet, melynél nem lehetett tudni, hogy kellemes vagy kellemetlen hang hallatszik majd. Azok az egyetemisták, akiknél a legnagyobb százalékban voltak a kérdőjeles billentyűk, sokkal többször nyomták meg azokat, mint azok a diákok, akiknél egyértelműbb volt, hogy milyen hangot fognak hallani.

A tanulmány szerzői érdekességként megjegyzik, hogy amikor a hangulatukról kérdezték a diákokat, kiderült, hogy akik többször választották a bizonytalanságot, illetve bizonytalanabb helyzetekben voltak, boldogtalanabbnak ítélték saját magukat, mint azok, akik biztosra mehettek.

"Sokszor még úgy is a kíváncsiság dönt a racionalitás felett, ha tudjuk, hogy a végkimenetel nem lesz valami kellemes, ráadásul még boldogtalanabbnak is érezzük magunkat a tetteink után" - írták a szakemberek.

Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag