A génekben keresendő a pesszimizmus oka

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Medipress

genetika, kutatás

Kutatók szerint a szervezetünkben fellelhető neuropeptid Y (NPY) nevű molekula szintje a felelős azért, hogy félig üresnek vagy félig telinek látjuk-e azt a bizonyos poharat.

Minél kevesebb van valaki szervezetében ebből az anyagból, annál valószínűbb, hogy borúlátóan szemléli a világot, nehezebben birkózik meg a stresszes helyzetekkel, sőt a depresszióra is hajlamosabbá válik.  A Michigani Egyetem kutatói szerint a molekula szintje a szervezetünkben genetikailag meghatározott, és azt remélik, ezáltal sikerül megelőzni vagy időben felfedezni egyes pszichiátriai betegségeket.

A vizsgálathoz a "funkcionális mágneses rezonancia kép" (fMRI) nevű eljárást alkalmazták, melynek során a kutatók egy speciális érzékelővel vizsgálták az önkéntesek agyát, miközben semleges (például: anyag), negatív (gyilkos) és pozitív hangzású (remény) szavakat mondtak nekik. Az alacsony NPY-szinttel rendelkező résztvevők elülső agykérge nagymértékben aktivizálódott a negatív fogalmak hallására, ami azt jelenti, hogy érzelmileg sokkal inkább megérintette őket, mint azokat, akik szervezetében nagy mennyiségben található meg a molekula.

A második teszt során azt vizsgálták, hogyan éreznek stresszes helyzetben a kísérleti alanyok. Ennek keretében olyan injekciót kaptak az állkapcsukba, amely hatására húsz percig fájdalmat éreztek, előtte és utána pedig a hangulatukról kérdezték őket. Az alacsony NPY-szinttel rendelkezők mindkét alkalommal negatívabbak voltak - tehát már attól is rosszul érezték magukat, hogy tudták, mi vár rájuk, és később valóban kevésbé viselték jól azt.

Később azt is megállapították, hogy az alacsony NPY-szint a depresszióra való hajlamot is növeli. "Reméljük, e tudás birtokában fel fogjuk tudni mérni, hogy az egyes emberek mennyire vannak kitéve a betegség kockázatának" - nyilatkozta Dr. Brian Mickey pszichiáter, a kutatás vezetője.

Az eredmények az Archives of General Psychiatry című lapban jelennek meg.

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag