A boldogság nem csupán a génekben rejlik

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Medipress

boldogság

Egy német tanulmány megkérdőjelezte azt a tézist, hogy a boldogság olyan genetikai vonás, melyet a korai életkorban szerzett élmények befolyásolnak. Rájöttek, hogy a boldogság és a jólét érzése külső faktorok - mint például az egészséges életmód, a vallás és a munkaidő - következtében alakulnak ki.

A Proceedings of the National Academy of Sciences hasábjain megjelent tanulmány fő szerzője, Bruce Headey a Melbourne Intézet adjunktusa elmondta, hogy az eredmények értelmében a gének és a külső körülmények 50-50 százalékban felelnek a közérzetért. A kutatók a Német Szociogazdasági Panel Felmérés (SOEP) adatait használták, melynek során 60 000 embert kérdeztek ki 1984 és 2008 között évente.

A 16 éven felüli résztvevők nagy számban számoltak be lényeges és láthatóan tartós változásokról az elégedettségükkel vagy boldogságukkal kapcsolatban, ami arra utalt, hogy a az eredeti elképzelés jelentős hiányosságokkal bír, jelentette az ABC Science. A pszichológiában eddig a stabilizációs pont hipotézis uralkodott, mely szerint a hosszú távú boldogság egy felnőtt esetében alapvetően stabil, illetve, hogy van egy, genetikai faktorokon alapuló stabilizációs pontja, melybe beletartoznak a kora életkori tapasztalatok által befolyásolt személyiségvonások.

A stabilizációs pont hipotézis már régóta megrökönyödést vált ki a közgazdászok körében. Lényegében azt sugallja, hogy mivel a boldogság mértéke egyfelől öröklött másfelől egyedi jellemző, ezért nem sok értelme van beavatkozni az emberek életébe akár makro-, akár mikroszinten. Így például nem lenne semmilyen hosszú távú hatása a gazdasági vezérelveknek sem. Vagyis a közgazdászok feleslegesen méricskélik a boldogságot (a szubjektív hasznosságot) a fogyasztási és szabadidős döntéseket.

A kutatók szerint a SOEP-tanulmány sarkaiból fordítja ki ezt az elképzelést, mivel az eredmények értelmében mind a mikro-, mind a makrogazdasági vezérelvek jelentős hatást gyakoroltak a tanulmány résztvevőinek boldogság-érzetére. Az életmód, a párválasztás, a vallás, a munkaidő és a társadalmi élet mind-mind közrejátszottak a boldogságérzet mértékének alakulásában. Korábban azt hitték, hogy ezek az faktorok csak rövid távon hatnak a boldogságérzetre, de végül a boldogság visszaáll a stabilizációs pontra.

A kutatók a boldogság új mérési módszerét javasolják, mely a stabilizációs pont teória mellett figyelembe veszi az életmódot, a preferenciákat és a választásokat is.

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag