Hírlevelek
Regisztráció
Depressziós tinik, avagy mit kell tudni a kamasz-kórról?

Depresszió

Depressziós tinik, avagy mit kell tudni a kamasz-kórról?

Serdülőkori depresszió vagy csupán világvége-hangulat? A gyermek- és serdülőkori depresszió

 2013.06.13.

Felhívjuk figyelmét, hogy ez a cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, ezért elképzelhető, hogy nem minden adata pontos. Kérjük, az Ön számára kiemelten fontos információkat szükség szerint ellenőrizze!

Hajós Anett, pszichológus

 HáziPatika.com

Egészségesnek látszó serdülő gyermekének mostanában még az élettől is elment a kedve? Zárkózott, levert, nem csinál igazán semmit sem szívesen? Van egy pont, melyen túl, nem írhatja mindezt a serdülőkor számlájára. Lehet, hogy ez már depresszió!

"Engem senki sem szeret, nem is akarok találkozni senkivel. Nincs kedvem semmihez, úgysem vagyok jó semmiben. Egyedül akarok lenni, és hagyjál aludni. Különben is, tökre nem érdekel az egész" - hangzik el a 15 éves kamaszgyerek szájából.

Mit tehet ilyenkor a szülő? Korábban életvidám, erőtől és tettvágytól duzzadó gyermeke teljesen megváltozott. Levert, nem talál olyan elfoglaltságot, ami örömet okoz neki, szétszórt, nincs étvágya, sokkal többet alszik, mint addig, érdektelen barátaival és a korábban szívesen űzött tevékenységekkel szemben is. Ez még vajon belefér a serdülőkori válság normális lefolyásába? Vagy esetleg több annál?

Az a baj, ha nincs baj

Jó tudni!

A serdülőkori válság úgynevezett normális fejlődési krízis, amikor az élet más szakaszaihoz viszonyítva gyorsabban jelennek meg lényeges, a fejlődéssel törvényszerűen jelentkező változások. Ez az időszak átmenet a gyermekkor és a felnőttkor között, telis-tele félelemmel, változással és kiszolgáltatottsággal. Tudjon meg többet a kamasz-kórról!

Tény, hogy a serdülőkor viharos időszak. Mérhetetlen sok változás zajlik egy időben, és nem könnyű ezek között sikerrel lavírozni. Valamint nem könnyű az ebben a viharban harcolót elviselni. A kamasz persze nem érti, miért érzi magát úgy, ahogy, de nem is osztja meg érzéseit szüleivel. Így szülőként egyet lehet tenni: kivárni és elviselni; és ott lenni szükség esetén. Mivel ez az az életszakasz, amikor normálisan is jelentkeznek viselkedésváltozások (amikor az a baj, ha nincs baj), nehezen válik elkülöníthetővé a még normális az adott esetben kórostól. Tartós viselkedés- és hangulatváltozások esetében eszünkbe kell hogy jusson azonban a depresszió is, mely nem kíméli a fiatalabb áldozatokat, a gyermekeket sem. A depresszió kialakulása ugyanis az újabb generációkban egyre korábbi életkorra tolódik.

Tök depi vagyok

"Tök magam alatt vagyok", "semmi hangulatom", "depi vagyok", "megzuhantam", "az élettől is elment a kedvem" - mondjuk és halljuk sajnos már úton-útfélen, akár egy fiatal szájából is. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a depresszió nem azonos a mindennapi élet viszontagságai által okozott lelki problémákkal. A depresszió orvosi értelemben vett betegség, melyben a hangulat tartósan negatív irányba tolódik el, s ezt a környezet történései nem, vagy alig befolyásolják. A hangulat, a közérzet megváltozása mellett változnak az érzelmi reakciók, a viselkedés, károsodnak a szociális kapcsolatok és a teljesítmény.


A pszichiátriai zavarok nemzetközi osztályozásának kritériumai alapján az alábbi tünetek megléte szükséges a depresszió diagnózisához:
  • levertség (szomorúság vagy üresség érzése) vagy ingerlékeny hangulat,
  • az érdeklődés jelentős csökkenése, örömre való képtelenség,
  • alvászavar (elalvási nehézség vagy túl sok alvás),
  • súlyos étvágytalanság, jelentős testsúlycsökkenés, ritkán falánkság,
  • csökkent energia, fáradtság, kimerültség, lassultság,
  • értéktelenség, haszontalanság érzete, önvád, bűntudat,
  • a gondolkodás lelassulása, a koncentráció és a figyelem csökkenése,
  • halálvágy, öngyilkossági gondolatok vagy kísérlet.
A depresszió diagnózisának felállításához megfelelő számú tünetnek (legalább négynek egyidejűleg) megfelelő ideig kell fennállnia.

Nem kíméli őket sem

A depressziót meghatározó tünetek életkoronként változatosak lehetnek. Gyerekeknél leggyakrabban az alábbiakban nyilvánul meg:
  • szomorúság, közömbösség, ingerlékenység, düh, nyugtalanság, sírásra való hajlam,
  • örömre való képtelenség, szeretetlenség érzése,
  • koncentrációs képesség csökkenése, negatív önértékelés, bűntudat,
  • az iskolai teljesítmény romlása,
  • a környező világ negatív értékelése, negatív jövőkép, döntésképtelenség,
  • visszahúzódás, motiválatlanság,
  • kortárs kapcsolatok kerülése,
  • öngyilkossági fantáziák,
  • fáradékonyság, alvászavarok, hasfájás, fejfájás, az étvágy és a testsúly megváltozása.

Van fény az alagút végén

A gyermekkori depresszió felismerése és hatékony kezelése létfontosságú, mert a gyermek mindennapi életét, életminőségét befolyásolja a betegség. Befolyásolja a jövőjét, hiszen jelentősen ronthatja a tanulmányi előmenetelét, és lemaradást okozhat az iskolában. Hatással van a személyiségfejlődésre, a társas kapcsolatok alakulására, az énképre és így a gyermek egész életére.

Amikor már a gyermek mindennapi életét befolyásolja a kialakult állapot, mindenképpen orvosi segítséget kell kérni. A kezelés gyermekpszichiáter és/vagy gyermekpszichológus feladata, mivel a terápia jártasságot és nagy körültekintést igényel.

Enyhe depresszió esetében a pszichoterápia az elsőként választandó megoldás, terápiás beavatkozás. A pszichoterápiák közül depresszió esetében az egyik leghatékonyabb a kognitív viselkedésterápia. Ez a terápiás módszer azon az elven alapszik, hogy ahogyan gondolkodunk, az hatással van arra, ahogyan érezzük magunkat és ahogyan viselkedünk. Azáltal, hogy megváltoztatjuk a gondolkodási folyamatunkat (kogníciónkat), az elmélet szerint a viselkedésünk is megváltozik. Vagyis a nem megfelelő helyzetértelmezés felelős a felmerülő depressziós hangulatért. Ennek a módszernek az az előnye, hogy viszonylag rövid távú (10-15 ülésből áll), és olyan hatékony megküzdési stratégiákat tanít meg a gyermeknek (például relaxációt), amelyeket a későbbiekben is használni tud. Kamaszok esetében ez a módszer jól használható csoportosan is, nem csupán egyéni terápiában.

Súlyos esetben a gyógyszeres kezelés elkerülhetetlen, de természetesen a szakember szoros ellenőrzésével, megfelelő követéssel és pszichoterápiával kiegészítve.

Gyermekek esetében elengedhetetlen a szülők terápiába való bevonása is, így a konzultáció elsődleges, de adott esetben szükséges és hasznos lehet a családterápia is.


Depresszió teszt

Állandóan hibákat keresek magamban.

Tippek

Mark Twain tippje: A legjobb módja annak, hogy felvidítsuk magunkat az, ha felvidítunk másokat. Ha másért nem, azért, mert így kevésbé koncentrálunk a saját magunk fájdalmára.