A finnországi Oului Egyetem kutatója, Katja Korpela és kollégái azt vizsgálták, hogy milyen kapcsolat van a bél korai mikrobiomja (a bélbaktériumok populációja) és a gyermek hároméves koráig tapasztalható elhízás között.
A széklet elárulja, hogy elhízik-e a baba
A finn kutatócsoport 212 újszülött első székletét vizsgálta meg, majd egy éven át figyelemmel kísérték a kisbabák székletmintáit. A gyermekek hosszúságát és súlyát is rendszeresen megmérték, továbbá azt is feljegyezték, ha valamelyik gyerek antibiotikumot kapott az első év alatt. Ezt követően genetikai szekvenálással határozták meg a székletmintákban lévő baktériumok fajtáját és relatív bőségét.
Az algoritmusos elemzés rávilágított, hogy a gyermekek későbbi elhízását nem lehet megjósolni abból a bélbaktérium-populációból, amelyet egyéves korukban figyeltek meg. Abból a székletmintából viszont, amelyet közvetlenül a születés után vettek, és amely még az anyaméhben keletkezett, előre lehet vetíteni a hároméves korig kialakuló túlsúly kockázatát. Az első széklet mikrobiomja ugyanis kapcsolatba hozható a későbbi túlsúlyossággal - ismertették a kutatók.
Az antibiotikumok is befolyásolják a súlyt
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Korábbi tanulmányok vizsgálták már, hogy milyen összefüggés tapasztalható a csecsemőkorban adott antibiotikum és a későbbi elhízás között. Mint kiderült, az antibiotikumok korai mikrobiomra gyakorolt hatásának hosszú távú következményei lehetnek.
Legjobban: