Kérdések és válaszok

Hamarosan négy éves lesz a kislányom, egy hete jár óvodába, ma elbeszélgettünk az óvónővel és nem tartja kizártnak az ADHD-t. A tünetek rám is 100 százalékban jellemzőek, de sosem állapítottak meg nálam figyelemzavart. Talán én vagyok a gyermekem figyelemzavarának okozója? Amennyiben én is szenvedek tőle, a gyermekemet hogyan neveljem? Forduljak én szakemberhez, és talán így a gyermekemmel sem leszek türelmetlenebb, illetve egészséges ADHD-s gyermekem lesz?

Az ADHD az esetek 35 százalékban genetikailag meghatározott eltérés, más esetben magzati és/vagy szülés közbeni oxigénhiány eredményezheti. Az állapot kisgyermekkorban gyógypedagógiai módszerekkel kiválóan befolyásolható, a figyelmi aktivitás fejleszthető. Felnőtteken elsősorban pszichoterápiás módszerek jönnek szóba, de az állapot súlyosságától függően gyógyszeres segítségre is szükség lehet.

A nevelési tanácsadóban azt javasolták, hogy iskola után vigyük el sportolni a kislányunkat, és csak utána kezdjünk bele a házi feladatba. Ez jó módszer?

A rendszeres sportolás, mozgás valóban jót tehet, a sikerélmények pedig növelik a gyermekünk önbizalmát. Azonban vannak olyan gyerekek, akiknek iskola után inkább egy kis lazításra van szüksége, vagy éppen arra, hogy azonnal megcsinálják a leckéjüket. Figyeljük meg a gyerekünket, kísérletezzünk, próbáljunk ki több napirendet is - ám legyünk következetesek!

Harmadik osztályos, ADHD-s kisfiam nagyon nehezen szerez barátokat. Hogyan segíthetnék neki?

Az ADHD-s gyerekeknek gyakran nehéz beilleszkedniük a közösségbe, türelmetlenek, agresszívak lehetnek társaikkal szemben. Javasoljuk, hogy szervezzünk érdekes, de nem túl hosszú programokat a gyermekünknek és néhány ismerősének. Ilyenkor lehetősége nyílik megfigyelni, elsajátítani a közösségnek megfelelő viselkedést, ráadásul a közös élmények összeköthetik a többi gyerekkel.

Kinőhető az ADHD?

A közkeletű tévhit ellenére a hiperaktivitás nem nőhető ki, legfeljebb bizonyos fokig ellensúlyozható különböző stratégiákkal - erre azonban viselkedésterápiával és szakszerű segítséggel fel kell készíteni őket. Megfelelő, gyermekkorban kezdődő kezelés nélkül az ADHD-s gyermek és családja egész életére kihathat ez az állapot, nagyobb valószínűséggel fog küzdeni egész életében családi és iskolai, felnőttként munkahelyi, érzelmi, magatartási problémákkal. A meg nem értettség, a meg nem felelés érzése, az állandóan érkező negatív visszajelzések alacsony önértékeléshez vezetnek, mindez kezeletlenül nagy veszélyt jelent számára: fiatalkori depressziót, droghasználatot, más függőséget válthat ki, nemegyszer agresszivitáshoz vagy öngyilkossági hajlamhoz is vezethet.

Kell-e tartani a kivizsgálástól? Nem fogja nagyon megviselni a gyermeket?

A kivizsgálástól nem kell tartani, különösen akkor, ha tudjuk, mire kell számítanunk. Első körben könnyen lehet, hogy szemészeti- és hallásvizsgálati szakvéleményre is szükség lehet, majd sorra következnek azok a mérések, amelyek más, ADHD-s tüneteket okozó betegségeket is kizárnak. Végeznek képességteszteket is, hogy a gyermek erősségeit és gyengeségeit feltérképezzék, ehhez standardizált kérdőívekre van szükség. Az intelligenciahányadost szintén tesztek segítségével mérik fel, ahogy a tanulási, vizuális és auditív képességekről is ezen az úton szereznek számszerű adatokat a szakemberek. Ez utóbbiak közül néhány számítógépen oldható meg. A vizsgálatok között szóba jöhet a vérvétel, a képalkotó eljárások, illetve az EEG.

A gyerekem nagyon udvariatlan, szemtelen másokkal szemben. Ez ADHD?

A figyelemzavaros gyerekeknek gyakran nehéz beilleszkedniük, türelmetlenek, agresszívak. Azonban a nem megfelelő viselkedés nem egyértelmű jele az ADHD-nak. Ha arra gyanakszik, hogy a gyermek viselkedése átlép a "normálisnak" minősülő határokon, forduljon gyermekpszichiáterhez, aki megnyugtató választ adhat.

Azt mondták a gyerekemre, hogy szertelen. Mit jelenthet ez?

A szertelenség - szakszóval az impulzivitás - jele, ha a gyermek: mielőtt a kérdés befejeződött volna, kimondja a választ, félbeszakít másokat tevékenységükben (például beszélgetést vagy játékot), számára nehézséget okoz a várakozás. A túlságosan impulzív, vagyis hirtelen, szertelen emberre jellemző az, hogy sokszor túl hamar, azonnal reagál valamire. A hiperaktív gyerekeket ez a tulajdonságuk nemegyszer súlyos veszélybe sodorja, például körültekintés nélkül rohannak át az autóúton.

Az egészséges gyerekek élénkek, mozgékonyak. Mi különbözteti meg ezt az egészséges rosszaságot az ADHD-tól?

A hiperaktivitás, a túlzott mozgásigény tünetei közül érdemes felfigyelni az alábbiakra, ha közülük fél év alatt több is gyakran megfigyelhető. Erre utal, ha: ülés közben babrál, fészkelődik, nem tud nyugodtan ülni elhagyja helyét az osztályban vagy más helyzetekben, amikor elvárják tőle, hogy ülve maradjon rohangál, ugrál vagy mászik olyan helyzetekben, amikor az nem helyénvaló; ha nehezen tud önállóan, nyugodtan játszani "izeg-mozog", mintha mindig mozgásban lenne; túlzottan sokat beszél.

A gyerekek gyakran "szelektív hallásúak", szétszórtak, figyelmetlenek. Mikor kell mégis inkább ADHD-ra gondolni?

Az ADHD egyik alapproblémája a figyelem zavara. Ha az alább felsorolt jelekből hat, legalább fél éven át jellemző a gyerekre, akkor valószínűsíthető a figyelemzavar. (Természetesen a gyermek kora is számít: arra kell felfigyelni, amiben a gyerek kortársaitól hosszasan és jelentősen eltér, és ha ez a viselkedés gyakran fordul elő.) Jelezheti a bajt, ha: nem figyel megfelelően a részletekre vagy gondatlan hibákat követ el az iskolai munkában vagy más tevékenységben nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladatai vagy játéka közben úgy tűnik, nem figyel, amikor beszélnek hozzá nem követi az utasításokat vagy nem fejezi be az iskolai és egyéb munkákat nehézsége van a feladatok és a tevékenységek megszervezésében elkerüli, nem szereti az olyan feladatokat, vagy ellenáll azoknak, amelyek tartós értelmi erőfeszítést igényelnek elveszti a feladatokhoz vagy tevékenységhez szükséges dolgokat külső ingerek könnyen elvonják a figyelmét a napi tevékenységben feledékeny. Általában jellemző az is, hogy nehezen tudja a figyelmét egy dologra koncentrálni, rövid idő alatt, könnyen ráun a feladataira, gyorsan változik, hogy éppen mi kelti fel röpke időre az érdeklődését.

A gyermekem egyáltalán nem aktív, lehet ettől még figyelemzavaros?

Igen. Gyakori félreértés például azt hinni, hogy a motoros nyugtalanság folytonos mozgásban jelenik meg, pedig ez nem így van. Az alaptípusok között van olyan, akire inkább a figyelemzavar, másnál a motoros nyugtalanság, illetve az impulzivitás, a szertelenség jellemző. Sokan a kevert típusba tartoznak, közülük is többségben vannak a fiúk.

Cikkek