Egy 40 körüli férfi hazaért a vasárnapi piacról, és még ebéd előtt ki akarta próbálni házi műhelye legújabb ékességét, egy körfűrészt. Csakhogy amint áram alá helyezte, kiugrott a kezéből, és mivel ülve nézegette, az ölébe esett. Gyakorlatilag félig átvágta a combja oldalsó részét. Nagyon sok ér fut ott, ráadásul van köztük egy artéria is, az egyik legnagyobb artériánk.
Ilyen esetben a kivérzés villámgyorsan történik, a túlélési esélyek szakszerű beavatkozás nélkül nem túl jók. Mivel ezt az állapotot sebészi úton lehet rendezni az érintett ér elszorításával, majd reparálásával, nagyon gyorsan be kellett érnünk a kórházba. A beteget beraktuk az autóba, és igyekeztünk elnyomni a vérzést, ami lényegében úgy nézett ki, hogy kétszeresére növeltük a comb körfogatát kötszerrel, illetve két kézzel szorítottam a comb felett a nyomáspontot. Közben több vénán keresztül is ömlött bele az infúzió, és a gépkocsivezető kolléga is kitett magáért: az ő reszortja ilyenkor a "gázpedálterápia".
Amikor átadtuk a sokktalanítóban, már szomnolens, azaz aluszékony volt a hatalmas vérveszteségtől, de már útban volt számára a vér. Hogy mi lett a sorsa? Fogalmam sincs. Érdekes dolog ez a mentőzés: nagyon sokszor nem tudjuk meg, hogy az erőfeszítéseinket végül siker koronázta-e. Ezt igazán sosem bántam.
Amikor több vért vélünk látni
Egy másik alkalommal szintén spriccelő vérzéshez hívtak minket, és már a kapuban azzal várt a hozzátartozó, hogy lehet, hogy későn érkeztünk, mert "elvérzett" a beteg. A lakásba lépve, mint egy horrorfilmben, vérnyomok vezettek az ajtótól a fürdőig. A kád szélén ülve egy 50 év körüli férfit találtunk, aki nagyon távol állt az elvérzéstől, sőt, már nem is vérzett. Történt ugyanis, hogy a lábán elpattant egy visszér , a vér pedig az érben addig felgyülemlett nyomás következtében spriccelve távozott, ami nyilván sokkoló látvány volt. Befedtük a sebet, és otthon hagytuk. Érdekes jelenség, hogy a laikusok túlnyomó többsége átlagban négyszer-ötször nagyobb mennyiségű vért vél látni, mint amennyi valójában kifolyik. Ez nyilván a vér látványának alapvetően sokkoló voltával függ össze.
Persze, a vérzéseket általában igenis komolyan kell venni. Alapvetően háromféle típust különböztetünk meg.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
- Kapilláris vérzés: ilyen például a horzsolás, vagy amikor az ember megvágja az ujját. Kevés vér ürül, az ellátás fertőtlenítést és fedőkötést jelent.
- Vénás vérzés: bőséges vérfolyással járhat - itt már nyomókötést használunk, illetve direkt nyomást is bevetünk.
- Artériás vérzés: a vér lüktetve ürül, esetleg spriccel. Itt is nyomókötést helyezünk fel, és direkt nyomást alkalmazunk. A fent említett nyomáspontok keresése már nem javasolt.
Az erős vérzéseknél érdemes figyelni a kivérzéses sokk tüneteit. Ilyen a sápadtság, az aluszékonyság, a szájszárazság. Ebben az esetben fektessük vízszintesen a beteget, lábait pedig emeljük fel úgy 20-25 centiméter magasra, hogy az alsó végtagokból a vér a fej felé haladhasson. Ezt Trendelenburg-fektetésnek is nevezzük. Minden erős vérzés esetén hívjunk mentőt!
Ez is érdekelheti
A szerző mentőápolóként dolgozik.
Legjobban: