Mindent a vérkeringésről: a véreres valóság

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Összesen csaknem 100 ezer kilométer hosszú érhálózatunk egy hihetetlen teljesítményű rendszer, amely naponta 7000 liter vért keringtet. Hátha jobban vigyázunk e remek szerkezetre, ha megismerjük a vérkeringés csodáját.

Ahhoz, hogy testünket egészséges vérkeringés tartsa életben, szükség van vérre, véredényrendszerre, amit régen valóban edények láncolataként képzeltek el, és a vért továbbító pumpára, a szívre. Ha egy átlagos felnőtt vérereit képzeletben egymás mellé fűznénk, ezek egy 95000 kilométeres csövet alkotnának.
Egy átlagos szervezet érrendszerében mintegy 5 liter vér kering. A vérkeringés legfőbb feladata testünk minden egyes darabkájának, sejtjének ellátása tápanyagokkal és oxigénnel, valamint az anyagcsere-végtermékek és a szén-dioxid elszállítása a sejtektől. Létfontosságú szerveink az agy, a szív és a tüdő, ezekhez mindig megfelelő mennyiségű vérnek kell eljutnia, ennek megfelelően gazdag vérellátásúak. Vannak olyan szervek és szövetek, amelyekhez kevés ér fut. Az inak, ízületi porcok szövetei, a szívbillentyűk vagy a szem lencséje nem tartalmaz ereket. A vért a szív pumpaműködése tartja állandó mozgásban, s juttatja el a szervezet minden pontjára. Ha a véráramlás, s ezáltal fontos sejtek (pl. a szívizomzatban vagy a központi idegrendszerben) vérellátása zavart szenved vagy megszűnik, az többnyire életveszélyes állapothoz vezet.

Hoznak, visznek, áteresztenek...

A vérerek hálózatában három különböző típusú eret találhatunk, az artériákat, a kapillárisokat és a vénákat. Az artériák vagy verőerek igen tágulékonyak, ezekben folyik el a vér a szívből. Az artériák vagy verőerek nevéből kitűnik, hogy ezen erek falán a szív munkája lüktetések, ütések formájában érezhető. Az artériák egyre kisebb ágakra ágaznak, az egészen kicsiket arterioláknak hívják, melyek végül a kapillárisokba ágaznak szét. Ezek kötik össze az artériákat a vénákkal. A kapillárisok parányiak, és nagyon vékony falúak, így könnyen átjárhatók a vérplazma és az általa szállított gázok, tápanyagok számára, ezért a kapillárisfalon keresztül a kapillárisok mentén uralkodó nyomásviszonyoknak megfelelően lebonyolódhat a vér és a környező sejtek közötti anyag- és gázcsere.

A kapillárisok és a szövetek közötti áramlás tetemes mennyiségeket jelent. A kapilláris szakaszon naponta többször is átfolyó vérből 24 óra alatt összesen nem kevesebb, mint 20 liter folyadék, vérplazma szűrődik át a kapillárisok falán. Ellátja a sejteket tápanyaggal, és összeszedi a képződött salakanyagokat. Ezután nagy része visszaáramlik a kapillárisokba, amelyek a legkisebb vénákban, a venulákban folytatódnak. Ezek a kis vénákba szedődnek össze, majd összefolyva egyre nagyobb vénák keletkeznek. A vér a vénákban a szív felé folyik.

A kiáramlott plazma mintegy tizede nem közvetlenül folyik vissza az érhálózatba, hanem nyirokfolyadékként a vakon induló nyirokerekben gyűlik össze, majd ezek a nyirokerek torkollanak a véredényrendszerbe. A vér az artériákban áramlik a leggyorsabban. A kapillárisok összkeresztmetszete jóval nagyobb, mint az artériáké, így a keringés ezen szakaszán a vér lelassul, és van idő az említett anyagcserére. A kapillárisok össztérfogata több, mint amennyin keresztül a vér átfolyhat a vénás rendszerbe, ezért nem mindig minden kapilláris nyitott. A kapillárisok nyitásával és zárásával számos működés szabályozható. Ezek közül csupán egy a szervezet hőmérséklet-szabályozása. Ha például melegünk van, bőrünk azért pirul ki, mert a felszínhez közeli kapillárisok ki vannak nyitva, a bennük folyó vér pedig, mint egy hűtőrácson keresztül áramló hűtőfolyadék, hőt ad le a környezetbe. Ha viszont fázunk, a testfelszín közeli kapillárisok zárva vannak, nehogy vér áramoljon át rajtuk, és lehűljön, amivel értékes hő veszne el.

Az érfal, hol mennyit ér?

A vérerek felépítése test szerte igen hasonló, a kis csövek ugyanazon szöveti rétegekből épülnek föl, csupán az egyes rétegek eltérően fejlettek az egyes érszakaszokon.

Az artériák falában sokkal kifejezettebb az izomréteg. A vénákban sokkal kisebb nyomás uralkodik, mint az artériákban, ezért faluk is vékonyabb. A vénák falát az teszi különlegessé, hogy helyenként vénabillentyűk találhatók bennük, melyek a vér visszaáramlását hivatottak megakadályozni. Ha a vér a szív felé áramlik, akkor ezek az érbelhártya-szövetéből kialakult endotéliumzsebek az érfalhoz lapulnak, és minden további nélkül átengedik a vért. Ha azonban a vér pang, netán visszafelé folyna, a vér kinyitja a zsebecskéket, befolyik az öblöcskékbe, amelyek kitágulva elállják a visszaáramlás útját. Ilyen vénabillentyűk találhatók például a láb vénáiban. A láb egyik bőrfelszínhez közel futó erében (a vena saphenában) például 20 vénabillentyű figyelhető meg. A vénás vér szív felé történő áramlását az úgynevezett izompumpa segíti, különösen a lábvénák esetében. A megfeszített izomorsók a véna falának feszülve a szív felé nyomják az erekben folyó vért.

Ha összeszámolnánk artériáinkat és vénáinkat, sokkal több folyóméternyi vénát találnánk, mint artériát. A nagyarányú eltérés különösen jól megfigyelhető a végtagokban. Az irhában futó vénák sokkal elágazóbbak, kevéssé követik az artériák célratörően egyenes vonalvezetését.

Vérkörök

A test érhálózata két vérkört alkot. Az egyik a nagy vérkör, amelyben a vér a szív és a szervezet között áramlik. A test felé elinduló, oxigénben gazdag vér a szív bal kamrájából az aortán pumpálódik ki, ebből ágaznak le a nagy ütőerek. Ezek az ütőerek mind kisebb és kisebb ágakra bomlanak. Végül a nagy véna a szív jobb pitvarába engedi a test felől jövő, elhasznált vért.

Tudta-e?

Az erek fala mindenhol háromrétegű, az artériákban az egyes rétegek jobban elkülönülnek egymástól. A legbelső réteg az eret bélelő hám (endotélium), sejtjei vékony kötőszövetes rétegen, a bazális membránon nyugszanak. E két réteg együtt a tunica interna. A középső réteget (tunica media) simaizomsejtek és rugalmas rostok alkotják. Az artériáknál ez a réteg a legvastagabb. A legkülső réteget rugalmas rostos kötőszövet alkotja, ezzel kapcsolódik az ér a környező szövetekhez. Nagyobb erek esetében itt fut az ér saját érrendszere és a beidegzését ellátó idegek. A kapillárisok fala nagyon vékony, mindössze egyetlen sejtrétegből áll.

A másik a kisvérkör, ami a szív és tüdő között keringeti a vért. A szív jobb kamrájából induló ütőér a tüdőartéria (Truncus pulmonalis), a szervezetből származó elhasznált, oxigénben szegény vért továbbítja a tüdőbe. A tüdőben az artériák ugyanúgy kisebb erekre ágaznak el, mint a testi vérkör esetében. A tüdő kapillárisrendszere hálóként veszi körül a tüdőhólyagocskákat. Ezekből áramlik ki a széndioxid a tüdő léghólyagocskáiba, s veszi fel onnan a vér a friss oxigént. A vér a tüdő gázcserélő felületében futó kapilláris erekből egyre nagyobb vénákba szedődik össze, végül a szív bal pitvarába kerül, majd innen a bal kamrába jut, ahonnan azután az aortán ismét a test felé áramlik.

Érdemes még megismerkedni a kapuérrendszerrel, ami a tápcsatorna működéséhez igazodik, és jól szemlélteti, hogyan képes az érrendszer különböző élettani funkciókat szolgálni. A gyomor és lép vérellátását biztosító erek a beleket ellátó erekkel egyesülve egy nagy közös vénát képeznek, a májkapueret (vena portae). A vékonybél felől érkező vér tápanyagban gazdag. A májba jutó vérből a máj részben felveszi a tápanyagokat, például a szénhidrátokat, hogy tárolja azokat, illetve lebontja és átalakítja, ahogy a zsírokat. A máj a vérből számos salakanyagot von ki. A májat elhagyó, "megtisztult", tápanyagdús vér ezután bejut a vénás keringésbe, végül a szívbe. A testi sejtekhez csak azután jut el a tápanyagszállítmány, miután a vér a tüdőben megfelelő mennyiségű oxigént is "feltankolt".

A motor

A szív a mellkasban, a középvonaltól kissé balra, a tüdő két lebenye között, az ötödik borda magasságában található. Kialakulását és felépítését tekintve egyaránt elmondhatjuk, hogy a szív lényegében egy megfelelő alakúra hajlított, igen izmos falú érszakasz, ami úgy módosult, hogy a vérkeringés tökéletes pumpamotorja legyen. Erős izomzatának (myocardium) működése úgy van beállítva, hogy megfelelő ritmusban összehúzódva és elernyedve a gyűjtőerekből, a vénákból beszívja a vért, az artériákba pedig kinyomja. A szív a fogantatás utáni negyedik hét végén kezdi meg halálig tartó működését. A magzati szív még sokkal inkább hasonlít egy megvastagodott csőhöz. Kapacitása töredéke a későbbinek, elkészült sövények híján keveredik benne az oxigéndús és oxigénszegény vér.

A kifejlett szív alakja legömbölyített kúphoz hasonlít, csúcsa - ha tetszik, a szívünk csücske - (Apex cordis) balra előre néz. Sötétvörös színét az őt alkotó speciális szívizomrostoknak köszönheti, amelyeket savós-rostos tok, a szívburok (pericardium) vesz körül. Ez biztosítja, hogy a folyamatosan mozgó szív ne súrlódjon a szomszédos szövetekkel. A meghajlott szívcső kifejlett állapotban négy üreget alkot, melyből kettő, a jobb pitvar és a jobb kamra a kisebb méretű, jobb szívfélhez, a másik kettő pedig, a bal pitvar és a bal kamra a nagyobbik, bal szívfélhez tartozik. Mindkét oldalon felül helyezkednek el a pitvarok (atrium), alul a kamrák (ventriculus). Köztük kötőszövetes szívbillentyűk, jobboldalon a háromhegyű (tricupsidalis), baloldalon a kéthegyű (bicupsidalis) biztosítja, hogy a vér mindig a pitvarból a kamra felé folyjék. A vér kisebb befogadóképességű pitvarból érkezve hosszabb ideig gyűlik a kamrában, majd a kamra izomzata a pitvar-kamrai billentyűk záródása mellett egyetlen erőteljes összehúzódással továbbítja a verőérbe.

A két szívfelet izomsövény választja el egymástól. A nagyobb, izmosabb szívfél a nagyvérkörbe löki a vért, mert ehhez erőteljesebb izomzatra van szüksége, mint a másik szívfélnek, melynek csupán a közeli tüdőbe kell a vért pumpálnia. A bal kamra fala felnőtt emberben hatszor vastagabb, mint jobbkamráé. A testből két nagy gyűjtőér, a felső és alsó üreges visszér (Vena cava superior és inferior) érkezik, tartalmuk elhasznált, oxigénszegény, széndioxidban dús vér, ami a jobb pitvarba ömlik, majd a jobb kamrába jut, innen pumpálódik ki a tüdőbe a szív egyik verőerén, a jobb kamrából induló tüdőverőéren (Truncus pulmonalis) keresztül a kisvérkörbe.

A tüdőből a bal pitvarba a tüdővéna érkezik, tartalma átfolyik a bal kamrába, amit annak erőteljes izomösszehúzódása küld tovább a testbe, a nagy vérkörbe, méghozzá a szív másik verőerén, az aortán keresztül. Az aorta kezdeti szakaszán található félhold alakú billentyűk szintén a folyásirány biztosítása miatt fontosak. Közvetlenül az aortabillentyűk után két kisebb artéria ágazik le az aortából, a jobb- és baloldali szívkoszorúér, amelyek a szívet látják el friss vérrel. Majd az aorta íves lefutású, kezdeti szakaszáról ágaznak el azok az artériák, melyekből az agy vérellátását biztosító nyaki verőerek indulnak.

Motorteljesítmény

A szív saját beidegzése a központi idegrendszertől függetlenül, autonóm módon szabályozza a pitvarok és kamrák összehangolt összehúzódásait, és egész életen át tartó, automatikus működését. Az izmok összehúzódását parancsoló jeleket a jobb pitvar felső részén elhelyezkedő sinuscsomó adja elektromos impulzusok formájában, melyeket erre a célra módosult szívizomrostok továbbítanak. A szívben egy ingerülettovábbító alközpont is található, a pitvar-kamrai csomó. Szívünk egyetlen nap több mint százezerszer ver, percenként átlagosan 72-szer. Ez a pulzusszám. Egyetlen szívverés 0,7 deciliter vért továbbít, így percenként 5 liter vért, összes vérünket megmozgatja a szív, azaz ötliteres perctérfogattal számolhatunk. Naponta több mint 7000 liter vér áramlik át rajta.

Nézze meg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát a Score-táblázat segítségével!

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag