Magyar felfedezés írhatja újra a stroke kezelését

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a mikroglia idegsejtek működését feltérképező felfedezése nyithat új utat az agyi infarktus gyógyításához.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatócsoportjai elsőként tárták fel, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus, a mikroglia miként játszik közre az agyi infarktus során a szöveti károsodás kialakulásában. Eredményeik megmutatták, hogy a mikrogliasejtek speciális módon szabályozzák az idegsejthálózatok aktivitását, ezáltal képesek csökkenteni a stroke-ot követő agykárosodás mértékét.
Kutatásaik és az általuk kidolgozott új képalkotó eljárások segíthetik a stroke és egyéb idegrendszeri betegségek hátterében álló folyamatok megértését és új terápiás eljárások kidolgozását. Az eredményeket ismertető közleményük a Nature Communicationsban jelent meg.

A felfedezés mélyebb rétegei


A közelmúltban vált világossá, hogy a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok kiemelt szerepet játszanak számos gyakori idegrendszeri kórkép, például a stroke, az epilepszia, a depresszió és a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
Az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus a mikroglia, amelynek eddig nem volt teljesen tisztázott a különféle neurológiai kórképek kialakulásában betöltött ellentmondásos funkciója. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy korábban nem álltak rendelkezésre olyan technológiák, amelyek segítségével megvalósítható lett volna a mikroglia szelektív manipulációja.

Hogy a stroke adott esetben agyvérzést vagy agyi infarktust takar-e, a laikusoknak nem fontos tudniuk, hiszen mindkettő olyan súlyos csapás, amely azonnali cselekvés híján halálos lehet. És fordítva, a gyors beavatkozás életet menthet. Részletek!

Dénes Ádám és Rózsa Balázs kutatócsoportjai azonban képesek voltak ötvözni a mikrogliasejtek szelektív manipulációját olyan fejlett képalkotó technikákkal, amelynek révén lehetővé vált az agyban zajló gyulladásos folyamatok és a sérült idegsejtek aktivitásának vizsgálata agyi károsodást követően.
A kísérletek során sikerült gátolni egy a mikrogliasejtek számára létfontosságú molekuláris útvonalat, ami lehetővé tette a mikroglia eltávolítását az agyból, miközben az agy többi sejtje érintetlen maradt. Mivel a mikrogliasejtek részt vesznek az agy élettani folyamatainak szabályozásában, ugyanakkor a gyulladásos faktorok termelése révén az idegsejtek és agyi erek sérülését is okozhatják, nem volt világos, hogy a hiányukban mi történik majd az agyban kiváltott kísérletes stroke-ot követően. A funkcióképes mikrogliasejtek eltávolítása után a stroke-ot követő agyi károsodás mértéke (nem várt módon) több mint 60 százalékkal volt nagyobb, ám ezt a mikroglia újbóli megjelenésével vissza lehetett fordítani.

A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok kiemelt szerepet játszanak számos gyakori idegrendszeri kórkép, például a stroke, az epilepszia, a depresszió és a neurodegeneratív betegségek kialakulásában

A megnövekedett agyi károsodásban szerepet játszó folyamatok megértéséhez a kutatók megvizsgálták, hogy miként befolyásolja a mikroglia eltávolítása a sérült idegsejtek aktivitását az agyban. Az idegsejtek aktivitásának változása a kalciumtartalmuk mérésével nyomon követhető, ráadásul a nagymértékű kalciumfelhalmozódás az idegsejtek visszafordíthatatlan károsodásának is az előjele. Ennek tudatában kétfoton-mikroszkópiás vizsgálatokkal és genetikusan kódolt kalciumindikátorok segítségével a kutatók figyelemmel kísérhették a stroke után megváltozott idegi aktivitás mikroglia által szabályozott folyamatait.
A kutatók kimutatták a mikroglia jelenlétének szükségességét ahhoz, hogy a sérült idegsejtek szabályozni tudják a kalciumtartalmukat, és fenntartsák a megfelelő hálózati aktivitást a sérült agyban. Már közvetlenül az agy vérellátásának megszűnése után egyértelmű volt, hogy a mikroglia hiányában szabályozatlanná válik az idegsejtek kalciumválasza, ami a sérült neuronok korai halálához vezet. A mikroglia hiánya ugyanakkor nem befolyásolta a stroke után kialakuló vér-agy gát sérülésének mértékét.
A kutatók független vizsgálatokkal intakt agyszövetben is igazolták, hogy a mikroglia képes szabályozni az idegsejtek aktivitásának változásait. Emellett nagy felbontású, úgynevezett szuperrezolúciós mikroszkópiával nanométeres pontossággal feltérképezték a mikroglia-idegsejt kapcsolatok kialakulását és változásait.
Az MTA KOKI kutatási eredményei tehát azt mutatják, hogy a mikroglia-sejtek képesek az agyi gyulladásos folyamatok és az idegsejtek aktivitásának együttes szabályozására. Mivel a gyulladásos faktorok szerepét és a mikroglia megváltozott működését számos idegrendszeri betegség során kimutatták, várhatóan a fenti vizsgálatok eredményeinek olyan gyakori betegségekben is lehet majd jelentősége, mint a stroke, az epilepszia, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. A mikroglia-idegsejt interakciók molekuláris folyamatainak megértése és szabályozása révén a jövőben megvalósulhat az idegsejtek kóros aktivitásának szelektív gátlása, ami az agyi károsodás csökkenését eredményezheti.

Az idegrendszeri betegségek világszerte hatalmas terhet jelentenek mind a társadalom, mind az egészségügyi ellátórendszerek számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az uniós tagországok évente több mint 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegekre, ugyanakkor rendkívül kevés hatékony terápia létezik az idegrendszeri kórképek kezelésére. A problémát kizárólag a felfedezéseken alapuló új terápiák és megelőzési eljárások segítségével lehet érdemben enyhíteni. E felismerés jegyében kezdeményezte 2013-ban az Európai Unió a tízéves Human Brain Project-et, amely az agyműködés és az agyat érintő betegségek természetének megértését hivatott elősegíteni. A programban 24 ország 112 egyeteme, kutatóintézete, köztük az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) vesz részt. Magyarországon a felfedező kutatások, az innovációk ösztönzése céljából 2014-ben indult a kormány 12 milliárd forintos támogatásával a Nemzeti Agykutatási Program (NAP).

Forrás: MTA
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+4, +13 °C
Minimum:
+1, +7 °C

Hazánkban pénteken délelőtt erősen felhős, borult időre van kilátás.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag