Magyar felfedezés írhatja újra a stroke kezelését

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatói a mikroglia idegsejtek működését feltérképező felfedezése nyithat új utat az agyi infarktus gyógyításához.

Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatócsoportjai elsőként tárták fel, hogy az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus, a mikroglia miként játszik közre az agyi infarktus során a szöveti károsodás kialakulásában. Eredményeik megmutatták, hogy a mikrogliasejtek speciális módon szabályozzák az idegsejthálózatok aktivitását, ezáltal képesek csökkenteni a stroke-ot követő agykárosodás mértékét.
Kutatásaik és az általuk kidolgozott új képalkotó eljárások segíthetik a stroke és egyéb idegrendszeri betegségek hátterében álló folyamatok megértését és új terápiás eljárások kidolgozását. Az eredményeket ismertető közleményük a Nature Communicationsban jelent meg.

A felfedezés mélyebb rétegei


A közelmúltban vált világossá, hogy a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok kiemelt szerepet játszanak számos gyakori idegrendszeri kórkép, például a stroke, az epilepszia, a depresszió és a neurodegeneratív betegségek kialakulásában.
Az agyi gyulladásos folyamatokban főszerepet játszó sejttípus a mikroglia, amelynek eddig nem volt teljesen tisztázott a különféle neurológiai kórképek kialakulásában betöltött ellentmondásos funkciója. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy korábban nem álltak rendelkezésre olyan technológiák, amelyek segítségével megvalósítható lett volna a mikroglia szelektív manipulációja.

Hogy a stroke adott esetben agyvérzést vagy agyi infarktust takar-e, a laikusoknak nem fontos tudniuk, hiszen mindkettő olyan súlyos csapás, amely azonnali cselekvés híján halálos lehet. És fordítva, a gyors beavatkozás életet menthet. Részletek!

Dénes Ádám és Rózsa Balázs kutatócsoportjai azonban képesek voltak ötvözni a mikrogliasejtek szelektív manipulációját olyan fejlett képalkotó technikákkal, amelynek révén lehetővé vált az agyban zajló gyulladásos folyamatok és a sérült idegsejtek aktivitásának vizsgálata agyi károsodást követően.
A kísérletek során sikerült gátolni egy a mikrogliasejtek számára létfontosságú molekuláris útvonalat, ami lehetővé tette a mikroglia eltávolítását az agyból, miközben az agy többi sejtje érintetlen maradt. Mivel a mikrogliasejtek részt vesznek az agy élettani folyamatainak szabályozásában, ugyanakkor a gyulladásos faktorok termelése révén az idegsejtek és agyi erek sérülését is okozhatják, nem volt világos, hogy a hiányukban mi történik majd az agyban kiváltott kísérletes stroke-ot követően. A funkcióképes mikrogliasejtek eltávolítása után a stroke-ot követő agyi károsodás mértéke (nem várt módon) több mint 60 százalékkal volt nagyobb, ám ezt a mikroglia újbóli megjelenésével vissza lehetett fordítani.

A szervezetben zajló gyulladásos folyamatok kiemelt szerepet játszanak számos gyakori idegrendszeri kórkép, például a stroke, az epilepszia, a depresszió és a neurodegeneratív betegségek kialakulásában

A megnövekedett agyi károsodásban szerepet játszó folyamatok megértéséhez a kutatók megvizsgálták, hogy miként befolyásolja a mikroglia eltávolítása a sérült idegsejtek aktivitását az agyban. Az idegsejtek aktivitásának változása a kalciumtartalmuk mérésével nyomon követhető, ráadásul a nagymértékű kalciumfelhalmozódás az idegsejtek visszafordíthatatlan károsodásának is az előjele. Ennek tudatában kétfoton-mikroszkópiás vizsgálatokkal és genetikusan kódolt kalciumindikátorok segítségével a kutatók figyelemmel kísérhették a stroke után megváltozott idegi aktivitás mikroglia által szabályozott folyamatait.
A kutatók kimutatták a mikroglia jelenlétének szükségességét ahhoz, hogy a sérült idegsejtek szabályozni tudják a kalciumtartalmukat, és fenntartsák a megfelelő hálózati aktivitást a sérült agyban. Már közvetlenül az agy vérellátásának megszűnése után egyértelmű volt, hogy a mikroglia hiányában szabályozatlanná válik az idegsejtek kalciumválasza, ami a sérült neuronok korai halálához vezet. A mikroglia hiánya ugyanakkor nem befolyásolta a stroke után kialakuló vér-agy gát sérülésének mértékét.
A kutatók független vizsgálatokkal intakt agyszövetben is igazolták, hogy a mikroglia képes szabályozni az idegsejtek aktivitásának változásait. Emellett nagy felbontású, úgynevezett szuperrezolúciós mikroszkópiával nanométeres pontossággal feltérképezték a mikroglia-idegsejt kapcsolatok kialakulását és változásait.
Az MTA KOKI kutatási eredményei tehát azt mutatják, hogy a mikroglia-sejtek képesek az agyi gyulladásos folyamatok és az idegsejtek aktivitásának együttes szabályozására. Mivel a gyulladásos faktorok szerepét és a mikroglia megváltozott működését számos idegrendszeri betegség során kimutatták, várhatóan a fenti vizsgálatok eredményeinek olyan gyakori betegségekben is lehet majd jelentősége, mint a stroke, az epilepszia, az Alzheimer- vagy a Parkinson-kór. A mikroglia-idegsejt interakciók molekuláris folyamatainak megértése és szabályozása révén a jövőben megvalósulhat az idegsejtek kóros aktivitásának szelektív gátlása, ami az agyi károsodás csökkenését eredményezheti.

Az idegrendszeri betegségek világszerte hatalmas terhet jelentenek mind a társadalom, mind az egészségügyi ellátórendszerek számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világ fejlett részén az agy betegségei felelősek a teljes betegségteher mintegy harmadáért. Az uniós tagországok évente több mint 800 milliárd eurót fordítanak a neurológiai és pszichiátriai betegekre, ugyanakkor rendkívül kevés hatékony terápia létezik az idegrendszeri kórképek kezelésére. A problémát kizárólag a felfedezéseken alapuló új terápiák és megelőzési eljárások segítségével lehet érdemben enyhíteni. E felismerés jegyében kezdeményezte 2013-ban az Európai Unió a tízéves Human Brain Project-et, amely az agyműködés és az agyat érintő betegségek természetének megértését hivatott elősegíteni. A programban 24 ország 112 egyeteme, kutatóintézete, köztük az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (MTA KOKI) vesz részt. Magyarországon a felfedező kutatások, az innovációk ösztönzése céljából 2014-ben indult a kormány 12 milliárd forintos támogatásával a Nemzeti Agykutatási Program (NAP).

Forrás: MTA
Nagy Egészségteszt
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Élményfotel

Élményfotel otthonra: helyettesítheti-e a kézi masszázst?Ellazít, megnyugtat, testünket és lelkünket is gyógyítja

Miért hasznos a masszázs?Masszázs

Miért hasznos a masszázs?Fellazítja a feszes, görcsös izmokat, kiegészíti a mozgást

Miért fontos az énidő?Énidő

Miért fontos az énidő?Sokan nem tudják, mit is jelent valójában

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelFájdalom

Fájdalomcsillapítás a masszázs erejévelA klasszikus masszázs öt alapfogást különböztet meg

Különböző italok az étrendünkbenFolyadékpótlás ősszel

Különböző italok az étrendünkbenA folyadékfogyasztás egészségünk egyik alappillére

Mi az életmód orvoslás?Egészség

Mi az életmód orvoslás?Tízből nyolc betegségért az életmódunk a felelős

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+18, +24 °C
Minimum:
+4, +10 °C

Hazánkban kedden délelőtt a párásság, ködfoltok feloszlását követően sok lesz a napsütés.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag