M. Árpád igazán szívszorító története

Hazánkban a szív rossz vérellátása miatti betegségekben szenvedők száma meghaladja az egymilliót, a magas vérnyomással élőké pedig megközelíti a 3 milliót, s mindkét betegségcsoportban csaknem megduplázódott a regisztrált esetek száma az elmúlt 15 évben. A keringési rendszer betegségei évente összesen 60-70 ezer ember életét követelik Magyarországon. A magas vérnyomás és az ischemiás szívbetegségek miatti halálozás aránya mintegy kétszerese az európai uniós átlagnak.

M. Árpád tisztviselőként dolgozott már több mint 30 éve. Átlagosan 8 évente váltott munkahelyet. Nem volt vándormadár típus, de úgy vélte, ahogy a szerelmek, úgy a munkahelyi kapcsolatok sem tartanak hét évnél tovább. A feleségével persze boldogan ünnepelte meg az ezüstlakodalmat, és eszébe sem jutott más asszonyt keresni, mert két gyermeke anyjánál, még ha időnként össze is zördültek (különösen a pénzen, meg azon a rohadt bagón) „jobbat biztosan nem talált volna”.

A tisztviselői munka megfelelő megélhetést nyújtott, de elég sok feszültséggel járt. „Jelentések, határidők, értekezletek és értetlen emberek” – sorolta Árpád, ha megkérdezték, hogy mit szeret legkevésbé a napi feladataiban. A főnökét sohasem említette, az iránta való ellenszenvét és félelmét magába zárta. Munkába tömegközlekedéssel járt, mert így is rengeteget ült az íróasztalnál, és szégyenkezéssel, bosszankodással vegyes érzés kerítette hatalmába, ha az évek során egyre jobban gömbölyödő pocakjára gondolt. Ha a mozgáshiány miatt megrótta valaki azzal vágott vissza, hogy: „Futni nem szeretek, másra meg nincs pénzem. Legfeljebb kevesebb cigit szívok, ha muszáj.”

Egy nehéz munkanap végén leszállt a buszról, s gyalog vette hazafelé az irányt. Nem jutott messzire, amikor olyan érzés tört rá, mint akit vasdoronggal vágtak gyomorba. Bénító markoló fájdalmat érzett a szegycsontja mögött. Fél kézzel megkapaszkodott a legközelebbi kerítésben (a kutya ugatását a dróthálón túlról alig hallotta), a másik kezével a mellkasát markolta. A fájdalom szétsugárzott érezte a balkezében és az állkapcsában is. Kiverte a hideg veríték, és ráébredt, ez itt a vég, a szíve kikészült. A halálfélelem maga alá gyűrte. De a tünetek amilyen váratlanul törtek elő, úgy ha lassan is, de enyhülni is kezdtek. Árpád haza tudott botorkálni. Felesége már otthon volt, s amikor meglátta a verejtékező, holt sápadt embert azonnal leültette, és néhány gyors kérdés után felhívta az orvosi ügyeletet.

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki

A doktor szerencsére hamar kiérkezett, s a vizsgálat után nitroglicerin tablettát adott Árpádnak, hogy helyezze a nyelve alá. A tünetek gyorsan enyhültek, és az orvos megállapította: „Nagy valószínűséggel angina pectoris . Ezt a szívizomzat vérellátási elégtelensége váltja ki, aminek a hátterében szinte mindig koszorúér szűkület áll. Azaz ez egy elég komoly betegség. Komolyabb kivizsgálásra van szüksége, mert ebből könnyen lehet infarktus. A cigarettát meg jobb, ha azonnal elfelejti.”

Az angina pectoris klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat (myocardium, e: miokardium) vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll. Szegycsont (sternum) mögötti (retrosternális), rohamokban jelentkező szorító mellkasi fájdalom jellemzi, mely testmozgásra fokozódik, pihenés és nyelv alá helyezett nitroglicerin tabletta hatására oldódik. Részletek!

Később a kardiológiai szakrendelésen Árpádot „nyúzópróbának” vetették alá, ahogy beszámolt a vizsgálatokról. Az ugyan a vizsgálat kezdetén megijesztette, hogy egy defibrillátorral (ahogy mondták, csak a biztonság kedvéért) felszerelt orvosi szobába vezették, de az eszköz jelenlétét később kifejezetten megnyugtatónak érezte. Ki akarták deríteni, hogy milyen mértékű fizikai megterhelés okoz panaszokat, illetve teszi lehetetlenné a további fizikai aktivitást. Szerencsére a betegség még nem volt túl előrehaladott, a lépcsőzéssel például sohasem volt gondja, de a futópadon megint a szívébe markolt a fájdalom. „Ha nem tudtuk volna megállapítani a problémát, komolyabb vizsgálatok is jöhettek volna” – mondta a szakorvos, aki azonban megnyugtatta Árpádot, hogy nincs túl nagy baj, életmódváltozással és gyógyszerekkel kezelhető a betegsége. „Gondoljon arra, hogy mennyit spórol azon, hogy soha többet nem vesz cigarettát” – tréfálkozott vele, mielőtt elengedte volna.

A rendelő folyosóján felesége csillogó tekintettel fogadta, az arcán a ráncok elmélyültek, s bőrét fehér kreppapírrá gyűrték. „Na, mondj már valamit!” – sürgette a férfit. Aki csak annyit tudott kipréselmi magából: „Azt mondják, hogy még megmaradok.”

Amikor Árpád a körzeti rendelésen járt ellenőrzésen összeszedte a bátorságát, s feltette a kérdést, amely már az ügyeletes orvos látogatása óta kínozta, de nem merte kibökni. Félt a választól, nem is akarta szépíteni. A vér ott dobolt a fülében. Végül alig mozgó ajkakkal megformálta a legnehezebb szavakat: „Meggyógyulok, doktornő?”

A válasz fájdalmas is volt, meg nem is. „Az a fontos, hogy megelőzzük az érelmeszesedést . Ezért nem dohányozhat, zsírszegény étrendet kell tartania, le kell fogynia egy kicsit, és messzire el kell kerülnie a stressz-helyzeteket. Nem viheti túlzásba a kávézást és az alkoholfogyasztást sem. És mozogjon többet. Szerencsére nincs magas vérnyomása és cukorbetegsége. Így ha megfelelő lesz az életvitele, és szedi a gyógyszereit, az állapota sokat javulhat, tünetmentessé válhat. De ellenőrzésre vissza kell járnia.”

Árpád a figyelmeztető roham és az orvosi tanácsok következtében átgondolta az életét. Kevésbé stresszes feladatot kért a munkahelyén, ami kevéssel csökkentette a jövedelmét, de a cigaretta elhagyása szinte pótolta a különbséget. Elkezdett lejárni a céges kispályás öregfiúk focicsapathoz, hiszen valamikor ügyesen rúgta a bőrt, és „pár trükkje még maradt”. Feleségével és gyermekeivel a kapcsolata még szorosabbá vált, s a gyógyszerek is jól hatottak.

Sajnos Magyarországon nem minden koszorúér-betegségben szenvedő ember története végződik olyan szerencsésen, mint Árpádé. Az angina halálozási aránya évi 1,4 százalék, amennyiben az állapotot nem előzte meg szívinfarktus, a nyugalmi EKG és a vérnyomás normális. Ez az arány 7,5 százalékra nő magas vérnyomás esetén, és 8,4 százalékra előzetesen kóros EKG mellett. Mindkét állapot fennállása esetén a halálozási arány 12 százalék. A betegség prognózisát a rosszul beállított vércukorszint jelentősen rontja, s a kilátások az életkor előrehaladtával is rosszabbodnak. Szerencsére az adatok azonban az elmúlt évek egyre javuló kezelési lehetőségei mellett lényegesen javultak.

(Történetünk szereplői fiktív személyek egy valós orvosi esetben.)

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Panangin reklámfilm (X)

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Melegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Késő délután melegfronti hatás érezhető, ami a frontérzékenyek számára kellemetlen tünetekkel járhat.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra