A szívritmuszavarok akkor jelentkeznek, amikor a szívverésünket koordináló elektromos impulzusok nem működnek megfelelően, ennek okán pedig túl gyorsan, túl lassan vagy szabálytalanul ver a szívünk. A Mayo Clinic erről készített összefoglalója hangsúlyozza, vannak formái, melyek teljesen ártalmatlanok, és olyan szívritmuszavarok is léteznek, amelyek néha akár életveszélyes tüneteket is okozhatnak. A szívritmuszavar, más néven aritmia (arrhythmia) kezelésével az esetek többségében szabályozhatóvá válik a gyors, lassú vagy szabálytalan szívverés, ehhez azonban fel kell tárni, hogy mi áll a rendellenesség hátterében, gyakran ugyanis a gyenge vagy sérült szív okozza vagy súlyosbítja az állapotot, de az is előfordulhat, hogy bizonyos ásványi anyagok szintje nem megfelelő a szervezetünkben. Helyes életmóddal azonban megelőzhetőek vagy csökkenthetőek a szívritmuszavarok kialakulásának kockázatai.
Milyen a normális szívverés?
A szívünk négy részből áll. A felső kettő a jobb és a bal pitvar, az alsó kettő pedig a jobb és a bal kamra. A szívritmust általában a jobb pitvarban található természetes pacemaker (sinuscsomó) szabályozza. Elektromos impulzusokat generál, melyek elindítják az egyes szívveréseket, méghozzá úgy, hogy az impulzusok hatására a pitvarizmok összehúzódnak és így vért pumpálnak a kamrákba.
Ezután az elektromos impulzusok az atrioventrikuláris (AV) csomópontnak nevezett sejtcsoportba érkeznek. Az AV csomópont lelassítja az elektromos jelet, mielőtt a kamrákba küldené. Ez az enyhe késés lehetővé teszi a kamrák vérrel való megtöltését. Amikor az elektromos impulzusok eljutnak a kamrák izmaiba, azok összehúzódnak, ami miatt a vért a tüdőbe vagy a test többi részébe pumpálják. Egészséges szívben ez a folyamat általában zökkenőmentesen megy végbe, a normál nyugalmi pulzusszám pedig percenként 60 és 100 ütés között alakul.
A szívritmuszavarok típusai
Az orvosok az aritmiákat nemcsak származási helyük (pitvarok vagy kamrák), hanem az általuk okozott pulzus sebessége szerint is osztályozzák.
Tachycardia
Gyors szívverésre utal - a nyugalmi pulzusszám meghaladja a 100 ütemet percenként. Fajtái:
- kamrai tachycardia
- kamrafibrilláció
- hosszú QT szindróma
- pitvarfibrilláció
- pitvari remegés
- szupraventrikuláris tachycardia
- Wolff-Parkinson-White-szindróma
Bradycardia
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Lassú szívverésre utal - a nyugalmi pulzusszám percenként kevesebb, mint 60. Fajtái:
- "Sick sinus" szindróma
- vezetési rendellenesség
Nem minden tachycardia vagy bradycardia jelenti azt, hogy szívbetegsége van. Például testmozgás közben normális a gyors szívverés kialakulása, mivel a szív felgyorsul, hogy szövetei oxigéndúsabb vért nyújtsanak. Alvás vagy mély relaxáció idején nem szokatlan, hogy a szívverés lassabb.
Extra szívdobbanás
Mindezek mellett meg kell említeni még a kamrai eredetű korai ütést (premature heartbeat), mely gyakran kihagyott szívverésnek tűnik, bár valójában egy extra ütem. Előfordulhat, hogy néha érzünk egy extra szívdobbanást , ám ez csak ritkán jelenti azt, hogy komolyabb problémánk lehet. Ennek ellenére az extra ütem hosszan tartó aritmiát válthat ki, különösen szívbetegeknél. Ha pedig valaki évekig küzd korai ütésekkel, az a szív elgyengüléséhez is vezethet. Extra szívdobbanást tapasztalhatunk pihenés közben, de néha stressz, testmozgás, vagy például olyan stimulánsok, mint a kávé vagy a nikotin hatására is.
Lehet, hogy az orvos hamarabb észreveszi
Az aritmiák jellemzően nem okoznak kirívó tüneteket, így előfordulhat, hogy az orvosunk egy rutinvizsgálat során hamarabb kiszűri a szívritmuszavart, mintsem azt mi észrevennénk. Vannak azonban olyan jelei is, melyek észrevehetőek, ám ezek sem jelentik azt feltétlenül, hogy komoly problémánk van.
Az egyik leggyakoribb szimptómája a szívritmuszavarnak a mellkasban érezhető "remegés". Emellett az érintettek a szapora szívverést szokták még jellemzően észrevenni, de bradycardia esetében az is feltűnhet, hogy szokatlanul lassú a szívverésünk. Ritkábban mellkasi fájdalom, vagy légszomj is jelezheti az aritmiát. Az egyéb tünetek között a szakirodalom felsorolja továbbá a szorongást, a fáradtságot, a szédülést, a fokozott izzadást, az ájulást vagy az ájulás közeli állapotot.
Mi okozhatja?
Az alábbi állapotok vagy életmódbeli tényezők szívritmuszavarhoz vezethetnek, vagy közvetlenül is okozhatják azt.
- Éppen zajló szívroham.
- COVID-19.
- Szívkoszorúér-betegségek, egyéb szívproblémák és korábbi szívműtétek. Ide értendőek továbbá a beszűkült szívartériák, a kóros szívbillentyű-elváltozások, a szívelégtelenség, a kardiomiopátia, és egyéb szívkárosodások, melyek bármelyik fajta aritmia kockázati tényezői lehetnek.
- Magas vérnyomás: ez növeli a koszorúér-betegség kialakulásának kockázatát. A bal kamra falai merevvé és vastaggá válhatnak, ami megváltoztathatja, hogy az elektromos impulzusok hogyan haladnak át a szíven.
- Veleszületett szívbetegség: ha valaki szívrendellenességgel születik, az befolyásolhatja a szív ritmusát.
- Pajzsmirigyzavarok: ha túlműködik vagy alulműködik a pajzsmirigy, növelheti az aritmiák kockázatát.
- Cukorbetegség: a koszorúér-betegség és amagas vérnyomáskialakulásának kockázata kontrollálatlan cukorbetegség esetén nagymértékben megnő.
- Obstruktív alvási apnoé: ez a rendellenesség, amelybenalvásközben megszakad a légzés, növelheti a bradycardia, a pitvarfibrilláció és más aritmiák kockázatát.
- Miért fontos a kálium az egészséges vérnyomáshoz? Elektrolit egyensúlyhiány: a vérben lévő anyagok, az úgynevezett elektrolitok - például kálium, nátrium, kalcium és magnézium - segítenek kiváltani és vezetni a szívben lévő elektromos impulzusokat. A túl magas vagy túl alacsony elektrolitszint befolyásolhatja szív elektromos impulzusait, és hozzájárulhat az aritmia kialakulásához. Ezért is különösen fontos, hogy odafigyeljünk ezen ásványi anyagok megfelelő pótlására, hiszen például a magnézium szabályozza az ionok mozgását a szívizomszövetekben, megfelelő mennyiségben kiegészítheti az aritmiák megelőzésére és kezelésére szolgáló terápiákat. A káliummal azonban érdemes óvatosan bánni, mert mind az alacsony, mind a magas szintje problémákat okozhat a szervezetben, ezért mindig kérjük ki kezelőorvosunk javaslatát. A szakember a megfelelő vérvizsgálatok elvégzése után nagy biztonsággal segíthet - amennyiben hypokalemia miatt az szükséges - a káliumpótlás mértékének és módjának meghatározásában. Ha viszont hyperkalemia, azaz túl magas káliumszint igazolódik nálunk, akkor káliumszegény diétát írhat elő.
- Bizonyos gyógyszerek szedése, beleértve a vény nélkül kapható megfázásos és allergiás tünetek enyhítésére szolgáló gyógyszereket és étrend-kiegészítőket.
- Túl sok alkohol fogyasztása: a túlzott alkoholfogyasztás befolyásolhatja a szív elektromos impulzusait, és növelheti a pitvarfibrilláció kialakulásának esélyét.
- Túl sok koffeintartalmú ital, nikotin vagy illegális drogok fogyasztása: a koffein, a nikotin és más stimulánsok növelik a pulzust, és hozzájárulhatnak a súlyosabb ritmuszavarok kialakulásához. Az illegális gyógyszerek, például az amfetaminok és a kokain, mélyen befolyásolhatják a szívet, és sokféle szívritmuszavarhoz vagy hirtelen halálhoz vezethetnek a kamrai fibrilláció miatt.
- Stressz vagy szorongás.
- Genetika.
Megelőzés
A szívritmuszavarok megelőzése érdekében fontos a szívtudatos életmód kialakítása és fenntartása, ami hozzájárul a kockázatok csökkentéséhez. Ehhez ajánlott:
- a szív egészségét óvó étrend fogyasztása,
- a fizikailag aktív életmód és az egészséges testsúly megtartása,
- a dohányzás kerülése,
- a koffein- és alkoholtartalmú italok fogyasztásának korlátozása,
- a stressz csökkentése,
- a vény nélkül kapható gyógyszerek körültekintő használata,
- a rendszeres orvosi kontroll, benne az elektrolitegyensúly ellenőrzése, szükség szerinti korrigálása megfelelő ásványi anyagok (magnézium, kálium, nátrium, kalcium) szakember által előírt szedésével.
Legjobban: