5 egyszerű módszer, melyekkel megelőzheti a szívbetegségeket

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

A szív- és érrendszeri betegségek a legtöbb emberéletet követelik a világon. Bár az orvostudománynak köszönhetően egyre többeket sikerül megmenteni, mégis hatékonyabb lenne, ha megpróbálnánk megelőzni a bajt.

Szokjon le a dohányzásról!

Egyszerűnek tűnő, az unásig ismételgetett tanács, de a dohányzás valóban nagyon káros a szív- és érrendszerre - legalább annyira, mint a tüdőre. A cigarettázás bizonyítottan az egyik legkomolyabb tényező a későbbi szívbetegségek kialakulásában. A cigarettában megtalálható anyagok, többek között a nikotin "összehúzzák" a vérereket, emelik a vérnyomást és keményebb munkára késztetik a szívet, így a pulzus is felgyorsul. A vérbe ráadásul kevesebb oxigén jut, így a szívnek még jobban kell dolgoznia azért, hogy a létfontosságú oxigént eljuttassa a sejtekhez. Különösen a 35 éven felülieket veszélyezteti a dohányzás, és nincsenek előnyösebb helyzetben azok a kocadohányosok sem, akik csak hétvégeken vagy baráti összejöveteleken gyújtanak rá. Természetesen a passzív dohányzásnak is kedvezőtlen a hatása, különösen, ha valaki hosszú ideig ki van téve a füstnek (például azért, mert a családtagjai dohányoznak). Leszokni nem könnyű, de megszámlálhatatlanul sok kedvező egészségügyi hatása van: a korábban dohányzók érrendszere egy évnyi cigarettamentesség után ugyanolyan állapotban lesz, mint azoknak, akik korábban soha nem gyújtottak rá!

A szívbarát diéta alapjai

Az egészséges, kiegyensúlyozott, zöldségekben és gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban gazdag, zsírban, cukorban és sóban szegény étrend csökkenti a vérnyomást, illetve a koleszterinszintet is, ezáltal támogatva a szív munkáját. A rostok, az egészséges fehér húsok és a halak, melyek gazdagok omega-zsírsavakban, gyulladáscsökkentő hatásokkal is rendelkeznek, valamint hozzájárulnak az egészséges, normális testsúly eléréséhez és megtartásához. A túlsúly - mint az ismertes - szintén komoly rizikótényezőnek számít a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásánál. Az étrend összeállításánál érdemes szakember segítségét kérni, aki nemcsak testsúlyunkat, életkorunkat, egészségi állapotunkat veszi figyelembe, hanem azt is, milyen betegségek megelőzésére kell jobban odafigyelni, például a családi anamnézis miatt.

Ne feledkezzünk meg a szűrővizsgálatokról!

A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai közül talán a magas vérnyomás a leglátványosabb; a többi azonban sokáig láthatatlan képes maradni és csendben roncsolja az egészségünket. A magas vércukorszint és a magas koleszterinszint egyaránt erősen károsító hatású, ám tünetei nem nagyon vannak, így sokszor csak a szokásos (gyakran elbliccelt) éves ellenőrzéseken veszik észre, hogy gond van velük. A szokásos szűrővizsgálatokat 3-5 évente ajánlott elvégezni, de ennél sűrűbben is érdemes, ha például a családban volt már kardiológiai betegség vagy ha egyéb rizikófaktorok is jelen vannak nálunk.

Mozogjon mindennap!

Mozogjon mindennap!


Mozogjon naponta legalább 30 percet!

A fizikai inaktivitás, az ülő életmód az egyik legkomolyabb rizikófaktor a szív- és érrendszeri betegségek esetében. Azoknál, akik nem sportolnak rendszeresen, sokszorosára növekszik annak az esélye, hogy elhízás, cukorbetegség, magas vérnyomás, ezek szövődményeként pedig szívinfarktus vagy stroke következik be. A mozgás ezzel szemben segít kordában tartani a vércukorszintet és az éhségérzetet, erősíti a szívet és a tüdőt, megakadályozza az elhízást, rugalmasabbá teszi a szöveteket és az érfalakat.

A rendszeres sportolás során a zsíranyagcsere is kiegyensúlyozottabbá válik. Természetesen az edzés lelki hatásairól is érdemes szót ejteni: a mozgás hatására "életöröm-hormonok", endorfinok szabadulnak fel a testben, csökken a stressz, az idegesség, a depresszió. Hosszú távon a sport növeli az önbecsülést és az önbizalmat, pozitívabbá teszi az önképet. A stressz csökkentése pedig újabb eleme lehet a szív- és érrendszeri betegségek (így a magas vérnyomás) elleni küzdelemnek. Az ideális edzésmennyiség: naponta 30-60 perc között van, a hét legalább öt napján. Ha azonban nem érjük el ezt a mennyiséget azonnal, ne essünk kétségbe! A hangsúly a rendszerességen van: az ajánlott napi mennyiséget akár tízperces részletekre is feloszthatjuk.

Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag