Május 8-án tartották hazánkban a Bechterew-kór világnapját. Az érdeklődőket a gyötrelmes betegség sorsközössége hozta össze, a rendezvényen pedig megtudhatták, hol tart ma a tudomány ennek az alattomos kórnak a kezelésében.
A Bechterew-kór elsősorban a gerinc kisízületeinek és szalagjainak, a keresztcsont-csípőcsont ízületeinek a gyulladását jelenti (spondilitisz ankilopoetika, SPA). Jellemzője az ízületek és a szalagok elmeszesedése, az ízületi felszínek pusztulása, az ízületek elcsontosodása, aminek következménye a botmerev (bambusznád) gerinc kialakulása. A betegség 20-24 éves korban kezdődik, oka ismeretlen, azonban az öröklésnek biztosan szerepe van benne, és a férfiakat háromszor gyakrabban sújtja.
A világnapon Dr. Szántó Sándor, a Debreceni Egyetem osztályvezető klinikai adjunktusa az új reumatológiai kezelések lehetőségeiről szólva azt hangsúlyozta, hogy minden betegnek egyénre szabott gyógymódot kell választani, hiszen a betegség különböző szakaszaiban eltérő kezelésre van szükség. A legjobb eredményeket a kombinált kezelésektől lehet várni, amelyekben helyet kaphat a gyógyszeres terápia mellett a gyógytorna. Nagyon fontos a rendszeres testmozgás, és a gondosan megválasztott gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók alkalmazása. A megfelelő terápia a betegek mintegy 80 százalékánál hoz javulást.
Dr. Géher Pál, a Semmelweis Egyetem tanára - akinek ez alkalommal mutatták be dr. Szántó Sándorral közösen írt "Kérdések és válaszok a Bechterew kórról" című könyvét -, a tanácskozáson a betegséggel kapcsolatos gondokról, problémákról és a megoldás lehetőségeiről beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a mellékhatásokra is, amelyek a különböző gyógyszereket és terápiákat kísérhetik. Mindezt azért, hogy érzékeltesse, milyen körültekintően kell kezelni a betegséget, és hogy jelezze, sokféle, egyedi megoldás létezik, amely enyhíteni képes a betegek bajait.