Kevesebb baleset, több betegség

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Jelentősen csökkent a munkahelyi balesetek száma az elmúlt nyolc évben, nemcsak a munkavédelmi főfelügyelőség, hanem a munkaügyi statisztikák szerint is. A legtöbb veszély az építőiparban dolgozókra leselkedik, a munkabalesetek gyakorisága pedig a dél-dunántúli régióban a legnagyobb.
A munkabalesetek és a munkához kapcsolódó megbetegedések gyakoriságát először 1999-ben vizsgálták a KSH munkaerő-felvételében (MEF), amely a lakosság megkérdezésével készül. A napokban látott napvilágot a legújabb ilyen adatfelvétel, amely a 2007-es helyzetet hasonlítja össze a nyolc évvel ezelőttivel. Ennek alapján jelentős a javulás, több mint harmadával csökkent a munka közben balesetet szenvedettek száma. Ez már nem következhet a foglalkoztatás mérséklődéséből, hiszen mindkét időszakban nagyjából ugyannyian - közel négymillióan - mondták, hogy dolgoznak. Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) - ahova a munkáltatók, legalábbis elvben, kötelezően bejelentik a munkabaleseteket - adatai hasonló tendenciát mutatnak, jóllehet a számok jelentősen eltérnek. A MEF szerint ugyanis 1999-ben - halálos balesetek nélkül - 84 ezer munkahelyi baleset történt, nyolc évvel később 54 ezer. Az OMMF számai ugyanezekre az időszakokra: 28 ezer, illetve 20 ezer. A veszélyesebb munkahelyeken dolgozók közül többen többször is megsérültek a munkaerő-felvétel adatai alapján. Így az összes foglalkoztatott egy százalékát - 43 ezer embert - ért valamilyen baleset tavaly, jellemzően férfiakat.
A legveszélyesebb ágazat az építőipar, a balesetet szenvedettek ötöde dolgozott a munkavállalók mindössze nyolc százalékát foglalkoztató iparágban. Az OMMF statisztikái még ennél is rosszabb helyzetre utalnak, annak ellenére, hogy a hozzájuk bejelentett építőipari munkabalesetek számban és arányban jóval alacsonyabbak a MEF által regisztráltnak. Az OMMF által nyilvántartott 118 halálos balesetnek ugyanis harmada az építőiparban történt. A kétféle adatforrás alapján valószínűsíthető, hogy az építőipari balesetek jó részéről a hatóságok nem szereznek tudomást. Hasonló lehet a helyzet a mezőgazdaságban, ahol az összes bejelentett munkahelyi baleset kevesebb mint öt százaléka történik, míg a halálos baleseteknek több mint tíz százaléka.
A munkahelyi balesetek bekövetkeztének kockázata a Dél-Dunántúlom a legnagyobb, a foglalkoztatottak 2,5 százaléka szenvedett valamilyen sérülést. Ez két és félszerese a - munkabaleseti szempontból legkedvezőbb helyzetben lévő - észak-magyarországi értéknek. A munkabalesetek zöme nem okoz tartós egészségkárosodást, a megkérdezettek mintegy fele a sérülést követő négy napon belül ismét dolgozott. A balesetet szenvedettek 15 százalékánál viszont több mint egy hónapig tartott mire újra munkába állhatott. Az OMMF statisztikája - a munkaerő-felmérés eredményeivel összevetve - ez esetben is azt valószínűsíti, hogy a kisebb sérüléseket nem jelentik be. Az egy héten belül újra munkába állók ugyanis a felügyelőség adatai alapján az összes esetnek úgy öt százalékát tették ki, míg az egy hónapon túl gyógyulóké több mint negyedét.
Az OMMF vizsgálja a munkabalesetek alakulását a gazdálkodási formák szerint is. Ez a metszet is igazolni látszik, hogy a munkabalesetek jelentős része nem kerül be a nyilvántartásba. Az egyéni vállalkozásoknál bejelentett munkahelyi balesetek öt százaléka volt halálos, míg a jogi személyiségű gazdasági társaságnál ugyanez az arány fél százalékot tett ki.
A munkahelyek lehet, hogy biztonságosabbak lettek, ám a jóval rombolóbban hatnak az egészségre mint korábban - legalábbis a megkérdezettek szerint. Mintegy ötször annyian számoltak be munkájukkal kapcsolatos egészségkárosodásról, mint nyolc évvel korábban. Szakadéknyi a különbség viszont abban, hogy míg az emberek tíz százaléka - 363 ezer fő - adott számot valamilyen foglalkozásából eredő betegségről, addig felügyelet öszszesen 339 ilyen bejelentést tartott számon. A statisztikusok ezt a mértékű eltérést azzal magyarázzák, hogy a foglalkoztatók ellenérdekeltek a bejelentésben, az üzemorvosok pedig a munkáltatótól való függőségük miatt "tekintenek el" ettől. A nyolc év alatt bekövetkezett jelentős emelkedést azonban részben annak számlájára írják, hogy tavaly - az Eurostat ajánlásának megfelelően - azok panaszait is figyelembe vették, akiknek a felmérés idején nem volt munkájuk.
Az egészségükben károsodott fizikai dolgozók kétharmada csont-, illetve ízületi bántalmakra panaszkodott, tizedük legsúlyosabb panaszaként szíve, illetve keringési rendszere megbetegedését említette. A szellemi foglalkozásúaknál inkább a "lélek" károsodik, ők főleg depresszióról, szorongásról, fejfájásról számoltak be. A dél-dunántúli régióban a foglalkozási megbetegedések kockázata is jóval az országos átlag felett van, ám e téren a nyugat-magyarországi munkavállalók is hasonló rizikóval szembesülnek. Ebből a szempontból az észak-alföldi régióban a legjobb a helyzet, és viszonylag kevéssé egészségkárosítónak tűnnek a közép-magyarországi munkahelyek is.
Aligha feltételezhető, hogy a jövőben jelentősen csökken az egészségkárosító állások aránya. A dolgozók 28 százaléka - több mint egymillió ember - állította ugyanis, hogy munkája balesetveszélyes, illetve károsítja az egészségét. Jóval kevesebben voltak azok - de ez talán betudható a szellemi munkakörben foglalkoztatottak kisebb arányának -, akik szellemi-lelki épségüket veszélyeztető körülményekről: stresszről, túlzott munkaterhelésről, zaklatásról számoltak be.
Új keletű lelki és biológiai veszélyekkel kell megküzdeni
Egyre több, eddig szokatlan veszély fenyegeti Európa munkavállalóit: a munkahelyek bizonytalansága, a több párhuzamos állás, a szigorú határidők, az új kommunikációs technológiáknak köszönhető információáradat fokozott stresszel terheli az embereket. A munkahelyi erőszak és megfélemlítés szorongáshoz, depresszióhoz vagy akár öngyilkossághoz is vezethet, a munka és a magánélet egyensúlyának hiánya pedig a családokat zilálja szét. Egy 2005-ös felmérés szerint a stressz a második leggyakoribb munkához kapcsolódó egészségi probléma, amely az EU munkavállalóinak 22 százalékát érinti. Az összes kieső munkanap 50-60 százaléka ezzel függ össze.
Emellett új biológiai veszélyek is leselkednek a dolgozókra. A fertőző betegségek - a SARS (súlyos akut légúti szindróma), a madárinfluenza vagy a Dengue-láz - egyre több problémát okoznak, hívja fel a figyelmet az Európai Kockázatkutató Központ jelentése. Ezek a veszélyek különösen a gazdálkodókat, az egészségügyi dolgozókat és a fejlődő iparágakban - például hulladékkezelésben - tevékenykedőket érintik. Felmérések szerint évente 320 ezer munkavállaló hal meg világszerte vírusokhoz, baktériumokhoz, rovarokhoz vagy állatokhoz köthető fertőző betegségekben. Jóllehet a legtöbb haláleset a fejlődő országokban történik, az EU-ban is közel ötezer munkavállaló esik e betegségek áldozatául. Az ezekkel kapcsolatos ismeretek még mindig korlátozottak, és számos munkahelyen nem megfelelő a biológiai kockázatok felmérése és megelőzése.
Jukka Takala, a bilbaói székhelyű Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség (EU-OSHA) igazgatója szerint a foglalkozás-egészségügy sokáig csupán arról szólt, hogy a reggel elinduló munkavállaló este épségben térjen haza. Ma már a munkaegészségüggyel foglalkozó szervezeteknek egyre inkább arra kell törekedniük, hogy a húszas évei elején járó fiatal munkavállaló nyugdíjazása idején hasonlóan jó egészségi állapotnak örvendjen, mint pályafutása elején. Figyelembe véve, hogy a nyugdíjkorhatár egyre feljebb tolódik, ez különösen fontos terület. Magyarországon - bár a munkahelyi balesetek száma csökken - szintén új feladat lesz az idősebb, nyugdíjkorhatárt közelítő munkavállalókkal szembeni felelősségteljesebb, tudatosabb magatartás, hiszen őket más szociális és munkahelyi veszélyek fenyegetik, mint fiatalabb munkatársaikat.
Az EU-OSHA idei akciójában az izomrendszer problémáival, a megelőzéssel, a rehabilitációval foglalkozik. A 2007-2012-es európai közösségi stratégia a munkabalesetek 25 százalékos csökkentését tűzte ki célul.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag