Egészségügy: ezért van vegyes rendszer

A magyar egészségügyi rendszer - legalábbis finanszírozását tekintve - már nem társadalombiztosítási, s még nem állami. Ami van, az valahol e kettő között található - mondta a Medical Online-nak Bodrogi József egészségügyi közgazdász.

A mai magyar egészségügy vegyes rendszer, hiszen az egészségügyi kiadások finanszírozásában nemcsak a munkavállalói járulékok, valamint a munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó kap fontos szerepet, hanem az a több százmilliárd forint is, amelyet évről évre az E-Alapba utal a központi költségvetés. Természetesen változatlanul megtalálhatók a hagyományos, klasszikus bismarcki járulékbázison finanszírozott rendszer elemei is, de mivel Magyarországon az elmúlt évtizedekben jelentősen átalakult az aktív és inaktív lakosság közötti arány - tanulók, nyugdíjasok, gyermekgondozási, illetve munkanélküli-ellátásban részesülők tartoznak többek között az utóbbi csoportba -, elengedhetetlen a költségvetés ilyen arányú részvétele. Ebben az értelemben ez már ellépés az angol rendszer irányába, amely adóbázison finanszírozódik - mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász.

egészségügy finanszírozás
Az egészségügyet nálunk példátlan arányban a magánforrások finanszírozzák. Egyre nagyobb a nyomás

Ma nálunk egy százalék GDP körülbelül 370 milliárd forintot jelent. A GDP inkább az értékválasztásról tájékoztat, arról, hogy a megtermelt jövedelemből mennyit hajlandó egy társadalom az egészségügyére költeni. A százalékokat lehet sorolni, az USA-ban ez például 18, Nagy-Britanniában 9-9,5. Engem ennél jobban izgat az az adat - mondta Bodrogi -, hogy az összkiadáson belül miként aránylanak egymáshoz a közösségi, illetve a magánkiadások. A hagyományos európai - angol, francia - rendszerekben 9-10 százalék az utóbbi, míg nálunk a legutolsó OECD-jelentés szerint 28 százalék. Ebbe a gyógyszerekért, gyógyászati segédeszközökért s egyéb szolgáltatásokat fizetett co-payment mellett a szervezet ma már számításba veszi a hálapénzt is. A finanszírozás szempontjából jó lenne feltenni olyan alapvető kérdéseket, hogy például miként hozható harmóniába a magyar lakosság egészségi állapota , a gazdaság teljesítőképessége, valamint az általunk képviselt, követett értékrend. Erre nyilván az a direkt válasz, hogy többet kellene költeni az egészségügyre, csökkentve a magánfinanszírozás arányát.

Egy kaput itt biztosan ki kellene nyitni. Az OECD-országokban a lakosság felső 8-14 százalékának van kiegészítő magánbiztosítása , s mi sem kerülhetjük el, hogy ezt implikáljuk a rendszerünkbe - állítja a szakközgazdász. A jogszabályi feltétel adott, hiszen a vállalkozásoknak egyetlen olyan kifizetésük van, ami adó- és járulékmentes: a betegségbiztosítás. A cégek azonban - legalábbis a legfrissebbnek tekinthető 2015-ös adatok alapján - nemigen mozdulnak erre a lehetőségre. Az így keletkező biztosítói bevétel mindössze 13,5 milliárd forint. Ennél testesebb összeg - körülbelül 50 milliárd - fut be éves szinten az egészségpénztárakba. Vagyis van valamiféle elmozdulás ebbe az irányba, de ez még mindig nagyon kevés.

Az európai jóléti álom végét leginkább az egészségügyi rendszerek válsága jelzi, amely Magyarországon igen mélyre jutott. Szembe kellene ugyanis nézni végre ténnyel, hogy csak olyan egészségügyi rendszer lehet életképes, amelyet a köz- és magánforrások együtt tartanak fenn. Részletek!

Miközben - ha lassan is -, de emelkedik a születéskor várható élettartam, rövid két-három éven belül nyugdíjba vonul a Ratkó-generáció . Tudott tény, hogy a nyugdíjasok gazdasági aktivitása nálunk nagyon alacsony, így körülbelül 800 ezer ember járuléka esik ki a bevételek közül, miközben ők a legfőbb fogyasztói az egészségügynek, a fekvőbeteg-ellátás több mint 60 százalékát például a 60 éven felüliek "fogyasztják", a gyógyszerár-támogatásban is hasonló arány figyelhető meg. Vagyis, a rendszer kettős nyomás alá kerül, de morálisan is kezdeni kell valamit ezzel a helyzettel - mondta Bodrogi József.

Forrás: medicalonline.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra