Biztosítási reform: megkezdődött a parlamenti vita

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A reform lényege, hogy az egészségbiztosítás működtetését új, egymással versengő szereplőkre, azaz az egészségbiztosítási pénztárakra bízza - mondta Horváth Ágnes egészségügyi miniszter az egészségbiztosítási törvény általános vitájának kezdetén szerdán a parlamentben.
A miniszter negyvenperces expozéjában kitért arra: az új szereplők új szemléletet hoznak, a köztük lévő szabályozott verseny pedig folyamatosan javuló minőséget és hatékonyságot eredményez. Mint mondta, a verseny két szinten valósul meg úgy, hogy egyrészről a pénztárak versenyeznek a biztosítottakért, másrészről versenyre kényszerítik az egészségügyi szolgáltatókat is.
Horváth Ágnes kiemelte: a társadalombiztosítás (tb) átalakításával alapvető cél, hogy szűnjön meg a hálapénz. Hozzátette: a tb lényege, hogy kötelező benne a részvétel, a befizetés nem kockázatarányos, hanem kizárólag jövedelemarányos. Mindenki jövedelemarányos járulékot fizet, a szolgáltatásokat pedig szükségletarányosan veszi igénybe - magyarázta. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a létrejövő egészségbiztosítási pénztárak olyan zártkörűen működő részvénytársaságok, amelyeknek alapítója és tulajdonosa a magyar állam, és amelyekben a magánbefektetők 49 százalékos tulajdoni részt szerezhetnek.
A pénztárak 2008. január 15-ig jönnének létre, kezdetben 100 százalékos állami tulajdonban - jelentette ki.
Horváth Ágnes elmondta, hogy az ország 18 megyéjében, valamint a központi régió négy területének megfelelően 22 egészségbiztosítási pénztár jön létre, 20-20 millió forint alaptőkével. A pénztárak kisebbségi tulajdonjogáért, azaz 9,8 millió forint névértékű részvénycsomagjáért, 2008. februárjától nyilvános, nemzetközi, legfeljebb háromkörös licitet hirdet a kormány - mondta.
Hangsúlyozta, hogy a licit lezárását egy toborzási szakasz követi, mely 2008. július 31-ig tart majd. A pénztárak teljesen szabadon toborozhatnak tagokat az ország bármely részéből - tette hozzá a miniszter, hozzáfűzve: a pénztárak kötelesek szerződni minden egyes magyar állampolgárral, aki hozzájuk fordul.
Elmondta azt is, hogy a törvényjavaslat szerint évente két alkalommal lehet pénztárat váltani, így verseny alakulhat ki a pénztárak között.
A kormány azt várja, hogy a folyamat eredményeként Magyarországon 2009. január elsejétől 7-10 egészségbiztosítási pénztár kezdi meg a működését - jelentette ki.
Horváth Ágnes szólt arról is, hogy a pénztárak legfontosabb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyben a tulajdonosok tulajdonuk arányában vesznek részt. Hozzátette: egy másik szerv, az igazgatóság feladata a pénztárak operatív vezetése. Az igazgatóság elnökét a kisebbségi tulajdonos adja, míg a harmadik szervben, a felügyelő bizottságban az állam lesz többségben - közölte. Mint kiemelte, a javaslat előírja az ügyfélszolgálatok működtetésének kötelezettségét is.
A miniszter kitért arra, hogy az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása fejkvóta-alapú forrásleosztás alapján történik. A fejkvóta fedezetét a járulékbevételek és a jogosultak utáni állami befizetések biztosítják - tette hozzá.
Utalt arra is, hogy a fejkvótaként érkező pénz nem válik a pénztárak tulajdonává: a pénztárak fejkvóta- bevételükből működésükre maximum 3,5 százalékot fordíthatnak, azaz a bevételeket nagyon nagy részben a betegek ellátására kell fordítani.
Az egészségügyi miniszter szavai szerint a nagy értékű egészségügyi ellátások, mint például a transzplantációk finanszírozását az Országos Kockázatközösségi Alap biztosítja majd. Elmondta azt is, hogy a javaslat biztosítja a szabad háziorvos- és gyermekorvos-választást is.
Horváth Ágnes kiemelte: az átalakuló rendszerben a díjtétel-bizottság és a fejkvóta-bizottság kap fontos szerepet. Mindkét bizottság az egészségügyi miniszter javaslattevő és véleményező szerve - tette hozzá. A díjtétel-bizottság tesz javaslatot az egészségbiztosítási csomag tartalmának a megváltoztatására, míg a fejkvóta-bizottság feladata, hogy az ellátórendszerben lévő különbségeket a fejkvóta segítségével kiegyenlítse.
A törvényben szerepel az is, hogy a sürgősségi ellátást a pénztártag bárhol az országban, bármely egészségügyi szolgáltatónál igénybe veheti - mondta a miniszter.
Mint hangsúlyozta, a betegek egészségügyi adatai különleges adatnak minősülnek, így ezek védelmet igényelnek, ezért a javaslat tiltja, hogy ügynöki tevékenységében a pénztár a pénztártag nevén és lakcímén kívül bármely más adatot átadjon bárkinek.
Vezérszónoki felszólalások
Kökény Mihály (MSZP), az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke felszólalásában nyomatékosította, hogy nem több-biztosítós rendszert kívánnak létrehozni és szó sincs az üzleti biztosítók "térhódításáról", hiszen a létrejövő pénztárakban az állam 51 százalékban többségben marad, és ez az állami tulajdon elidegeníthetetlen lesz.
Mint mondta, a kisebbségi befektetőktől az ellátásszervezés és a működtetés során várják azokat a tapasztalatokat, amelyekkel ezek a szakmai befektetők bírnak. Hozzátette: a biztosítottak számára nem járhat hátránnyal a pénztári tagság, és a szocialista frakció csak olyan átalakítást támogat, amelyben az ellátási csomagok nem szűkülnek, és nem emelkednek a járulékok.
Az MSZP szakpolitikusa utalt arra, hogy Európában sehol sincs két egyforma egészségbiztosítási rendszer, és az uniós országokban működő több-biztosítós rendszerekről sem lehet kijelenteni, hogy azok jók vagy rosszak. Emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta mindegyik kormány megpróbálkozott az egészségügyi ellátórendszer átalakításával, de igazából egyik változtatás sem hozott eredményt. A jelenlegi rendszer pénzügyileg nem fenntartható, ezért szükséges a reform - mondta.
A törvényjavaslat társadalmi vitájával kapcsolatban személyes véleményének hangot adva Kökény Mihály azt mondta, meggyőződése, hogy aki és amely szervezet akart, az hozzászólhatott a javaslathoz, és meg is tette. A kritika lehet, hogy néhány ponton megállja a helyét, de a parttalan vita nem vezet sehová. Hozzátette: illúzió lenne azt gondolni, hogy egy évekig tartó vita ma Magyarországon, a jelenlegi körülmények között kiérlelne egy olyan megoldást, amely mindenkinek megfelelne.
Navracsics Tibor , a Fidesz frakcióvezetője vezérszónoki felszólalásában arról beszélt, hogy ez a törvényjavaslat a területi ellátásban és szociálisan fogja kettészakítani a társadalmat, továbbá felborítja a szociális, állami felelősséget, hiszen a létrejövő új egészségbiztosítási rendszer azokat az embereket hagyja magára, akik igazából rászorulnának a gondoskodásra. A politikus szerint sem az ország gazdasági teljesítménye, sem az emberek életkörülményei nem alkalmasak a tervezett átalakításokhoz.
Mint mondta, a konvergenciaprogram következményeként az ágazatból 250 milliárd forintot vontak el, azonban ahhoz, hogy az életkörülmények gyorsan és tartósan javuljanak Magyarországon, éppen az egészségügyi rendszert kell javítani és nem szűkíteni és megcsonkítani az alapvető szolgáltatásokat. "Kétszázötven milliárd kivonása az egészségügyi rendszerből lehet szükségintézkedés, de nem lehet érve egy átalakulási törvényjavaslatnak" - fogalmazott a politikus.
A jelenjavaslat "a túlélés keskeny ösvénye, de semmiképpen nem reform" - fogalmazott, hozzátéve: az átalakítással éppen az ellenkezőjét fogja a kormány elérni, mint az eredeti szándék, mégpedig azt, hogy az emberek egészségi állapota, életkörülményei, szociális biztonsága csorbul. A szociális felelősség nem ideológiai kérdés, nem jobb és baloldali politika kérdése - mondta a Fidesz frakcióvezetője.
Az ellenzéki képviselő azon az állásponton volt, hogy az üzleti befektetők megjelenése a rendszerben nem fogja csökkenteni az ellátásban jelenlévő területi egyenlőtlenségeket, nőnek majd a beavatkozási várólisták és szűkülnek az ellátási csomagok. A területi ellátásra térve azt mondta: félő, hogy a licit után lesznek olyan megyék, amelyekre egyik kisebbségi befektető sem fog licitálni és a "csodaszerként" emlegetett korrigált fejkvóta sem hozza majd meg a kívánt finanszírozási eredményt. Navracsics Tibor kitért arra, hogy a javaslat mögött nincs társadalmi konszenzus és utalt arra is: több szakmai szervezet fejtette ki elégedetlenségét az előterjesztéssel kapcsolatban.
Béki Gabriella (SZDSZ) a jelenlegi ellátórendszert úgy jellemezte, hogy rossz, elavult struktúrában működik. Az ellátórendszer három pillére: az alapellátás, a járóbeteg-ellátás és fekvőbeteg-ellátás közül az utóbbi a legdrágább, és véleménye szerint a mai napig túlméretezett.
A szabad demokrata képviselő közölte: a mostani rendszerben egyszerre van jelen a hiány és a pazarlás. A pazarlás abból adódik, hogy a finanszírozási konstrukció egy monopolhelyzetben lévő OEP-en keresztül valósul meg.
Béki Gabriella a hálapénz rendszerét álszentnek és hazugnak nevezte, amely fenntartja az ingyenesség illúzióját. Elmondta, hogy az új rendszer társadalombiztosítás elvét nem adja fel, hanem éppen ellenkezőleg, inkább erősíti a szolidaritást.
Ennek kapcsán azt fejtegette, hogy a társadalombiztosítást a nyugdíjbiztosítás és az egészségügyi biztosítás együttesen alkotja.
A nyugdíjbiztosításban az a szemlélet érvényesül, hogy aki többet tesz be a rendszerbe, az többet vehet ki. Az egészségbiztosításban viszont nem ez az elképzelés érvényesül. A befizetések ugyanis jövedelemarányosak, a szolgáltatások igénybevétele viszont szükséglet szerinti. Véleménye szerint ez a társadalom szolidaritási elve, a nemzeti kockázatközösség, ami az új rendszerben nem sérül.
Nagy Kálmán , a KDNP elsőként felszólaló vezérszónoka annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ez a törvény csak visszavonható, de nem javítható.
A politikus szerint a törvény alapja, hogy a gyógyítási rendszert korszerűsíteni kell, de szerinte már ezzel problémák vannak, mert a törvény megkérdőjelezi az elmúlt évek orvoslásának hatékonyságát. Saját gyakorló orvosi tapasztalataira hivatkozva állította, hogy a megváltoztatásra szánt rendszer rendkívül hatékony volt és mérhetetlenül igazságos a nagyon beteg emberek számára.
"Olyan öszvértörvény született, amely felbontja a nemzeti kockázatközösséget" - tette hozzá a képviselő, aki szerint most a beteg a rendszerrel áll majd szemben, nem az orvossal. Ez a törvény azt adja el, ami nem az övé. Ilyen fajta privatizáció nem volt a rendszerváltozás óta - mondta Nagy Kálmán. Felvetette, hogy mi lesz a szegény megyékkel. Azokkal, ahol szavai szerint nincs orvosi egyetem, vagy azokkal, amelyek a határszélhez közel esnek. A fejkvóta tartja majd karban őket - kérdezte a politikus.
Nagy Kálmán szerint lehetetlen úgy szabályozni a díjtételeket, hogy azok megfeleljenek az adott beavatkozás reális értékének. A KDNP másik vezérszónoka, Puskás Tivadar azt hangsúlyozta, hogy a javaslat újra beengedi a rendszerbe a versenyt, és legálissá teszi azt a lehetőséget, hogy bizonyos idő után a kivehetővé váljon a közpénz egy része. Hozzátette: korábban úgy tűnt, hogy pluszforrásokhoz jut az egészségügy, jelenleg viszont az látszik, hogy ezek kimaradnak.
"Kidolgozatlan a törvénytervezet, nem ajánljuk általános vitára sem, tisztelettel kérem a kormányt, vonja vissza" - zárta felszólalását.
Herényi Károly (MDF) szerint "egy olyan törvényt fog elfogadni az Országgyűlés kormánypárti oldala, amely híján van a társadalmi egyeztetésnek, híján van egy olyan egyetértésnek, ami (...) a sikerét megalapozná."
Emlékeztetett rá, hogy a közel egyéves koalíciós huzavona után az asztalon fekvő javaslat már köszönőviszonyban sincs az eredeti elképzelésekkel. Bejelentette hogy az egyeztetés hiánya miatt illetve azért mert szakmailag is elfogadhatatlannak tartják, az MDF nem fogja megszavazni a javaslatot.
Az MDF egyetért azzal, hogy az állam szerepe szoruljon vissza és az állampolgárokban erősödjön az öngondoskodás igénye. Viszont véleménye szerint ehhez meg kellene teremteni az öngondoskodás anyagi feltételeit.
Az MDF frakcióvezetője hiányolta az egészségügyi reform céljának pontos meghatározását is. "Nyereségvágyból elkövetett tudatos politikai csalás áldozatai leszünk" - foglalta össze a több- biztosítós rendszer bevezetésével kapcsolatos érzéseit az MDF másik vezérszónoka, Csáky András . Az elmúlt egy évben folyamatosan manipulálták a közvéleményt, próbálták elfedni a törvényjavaslat hatásait - tette hozzá.
A képviselő szerint a szaktárca korábbi nyilatkozataival ellentétben akár szelektálhatnak is a biztosítók, hiszen hozzájutnak az egészségügyi adatokhoz. A törvényjavaslat 27. paragrafusából idézte, hogy a pénztárak honlapján fel kell tüntetni a tagjaik által a tárgyévben igénybe vett egészségügyi szolgáltatásokat.
Manipulációnak nevezte, hogy Horváth Ágnes expozéjában elhangzott mondatot, hogy az átalakulás nem jár járulékemeléssel. Mint mondta, néhány napja éppen az egészségügyi miniszter említette, hogy 2009-től lehet, hogy meg kell emelni a járulékokat.
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol

Kapcsolódó cikkek

Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az intim szőrtelenítés veszélyeiSzőrtelenítés

Az intim szőrtelenítés veszélyeiMilyen veszélyeket rejthet magában a csupaszság?

Miért lehet fájdalmas az együttlét? Szexualitás

Miért lehet fájdalmas az együttlét? A jelenség mögött gyakran nőgyógyászati problémák állnak

Frissítse fel a lábait!Lábápolás

Frissítse fel a lábait!Egy hosszú nap után fáradtnak, nehéznek érezte a lábait? Tippünk!

A beteg kutat, segítenünk kell nekiOkosgyógyszer

A beteg kutat, segítenünk kell nekiLimfómánál is életet menthet a józan ész

Életmódtippek aranyereseknekAranyér

Életmódtippek aranyereseknekA legfontosabb: rendszeresség és higiénia

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
+12, +17 °C
Minimum:
+8, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt többnyire erősen felhős, borult lesz az ég további eső, zápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag