Az orvosi kamara követelései

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szakértői már egy éve dolgoznak azon az egészségügy helyzetét elemző anyagon, amely a tervek szerint ősszel könyv formájában is megjelenik majd. Ennek legfontosabb követeléseit kőkemény deklarációban foglalták össze.

A Magyar Orvosi Kamara a minap hozta nyilvánosságra azt az egészségügy helyzetértékelést és a szervezet követeléseit tartalmazó deklarációt, amely talán a legkeményebb hangú össztársadalmi problémákat elemző dokumentum az utóbbi években egy szakmai szervezettől. Nyilvánvalóan nem hirtelen felindulásból elkövetett petícióról van szó, hiszen a dokumentumot a kamara szakértői csoportja készítette, illetve megvitatta és jóváhagyólag határozattá tette a MOK területi szervezetek tanácsa. A dokumentum nem kevesebbet állít, mint hogy napjaink modern társadalmában a politika és a politikusok jelentik az elsődleges társadalmi és népegészségügyi egészségvédő faktort vagy megbetegedési és halálozási kockázatot. E bombasztikusnak tűnő kijelentés mögé azonban jó pár érvet sorakoztatnak fel.

egészségügy
Az egészségügy finanszírozásából a GDP 2 százalékának megfelelő összeg hiányzik

A dokumentum szerint a rendszerváltás utáni időszak úgynevezett reformjának, rendszerátalakítási kísérletének következményei mára világosan mutatják, hogy ami a szakmai értelemben vett egészségpolitika helyett történt, sehonnan sehová sem vezetett. Megengedhetetlenül nagyok az egészségi állapot és az indokolatlan korai halálozás elkerülhető egyenlőtlenségei. Például:

- Az érettségizett férfiak várható élettartama 76 év, a nem érettségizetteké 66.

- A legszegényebb kistérségekben a leggazdagabbnál 13,5 évvel élnek rövidebb ideig a férfiak.

- A magyar férfiak csak 1,4 évvel hosszabb élettartamra számíthatnak, mint 50 évvel ezelőtt.

- Az elkerülhető (megelőzhető vagy kezelhető okok miatti) halálozásnál különösen rossz a helyzet: kiugróan magasabb a halálozás azokban a halálokokban, amelyekre jelentős hatást gyakorol az egészségügy működése.

- Az egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférés a teljes népességre vetítve úgy tudott javulni, hogy közben még mélyebbé váltak az egyenlőtlenségek.

- Míg 1992-ben a GDP 6%-át, addig 2015-ben 4,7%-át költi a kormányzat egészségügyre.

A MOK szakértői azt is megállapíthatónak nevezik, hogy a forráskivonás az egészségügyből és a tényleges egészségpolitika nélkül eltelt több mint negyed évszázad ágazati átalakítgatási kísérletei elvesző emberi életekben és életévekben mérhető katasztrofális következményekkel jártak. A magyarok életének várható átlagos hossza 6-8 évvel is rövidebb, mint más EU-s országok lakosaié, és ebből az időből is 4-6 évvel többet betegeskedünk. A probléma nagyságát érzékeltetve egy brit tanulmányra hivatkoznak, amely szerint egy adott populációból az összes szívkoszorúér betegség eltüntetése a várható élettartam 4,5 éves emelkedését eredményezné.


A magyar emberek egészségének ügye, illetve a magyar egészségügy helyzete, a benne dolgozók munkavállalói szegénységbe kényszerítésének és az önbecsüléshez, szégyenmentes élethez fűződő alapvető szükségleteik, érdekeik és jogaik semmibevétele nem gazdasági, hanem erkölcsi kérdés. Egy ország költségvetése is alapvetően morális dokumentum. E morálisan elfogadhatatlan helyzet azonnali rendezése elengedhetetlen, nem halasztható tovább - állítja a Magyar Orvosi Kamara deklarációja.

A dokumentum nyolc alapkövetelést fogalmaz meg:

1. A hatékony egészségügyi ellátásához való jogot egyértelműen és félreértelmezhetetlenül az alkotmányban kell rögzíteni.

2. Állítsák vissza az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat az egységes egészségbiztosítás intézményeként, amely a közcélú társadalmi kockázatkezelést végzi.

3. Kapjon alkotmányos védelmet a társadalmi egészségbiztosítás intézménye, és ezzel emeljék a pártpolitika szintje fölé.

4. Nemcsak az egészségi ellátásnak és az egészségbiztosításnak van szüksége alkotmányos védelemre, hanem a működésükhöz szükséges minimális finanszírozásnak is. Ez a GDP legalább 6,5 százalékát jelenti, és a jelenlegi finanszírozásnál 2 százalékkal, a jelenlegi helyzetben 700 milliárd forinttal magasabb finanszírozást jelent. Ezzel kikerülhet az egészségügyi ellátás a maradványelven való finanszírozási rendszerből.

5. Ennek az összegnek az egyik felét az egészségügyi ellátórendszer működési finanszírozására kell fordítani, amelyből fel lehet számolni többek között az évente újratermelődő 120-150 milliárd forintos valós beszállítói tartozásállomány okait, ami elengedhetetlen a korszerű eszközökkel, eljárásokkal és anyagokkal, orvosilag elfogadható időn belül végzett ellátáshoz.

6. Az összeg másik felét az egészségügyi dolgozók egzisztenciális helyzetének tartós rendezésére kell fordítani. Ehhez legalább 350 milliárd forint szükséges, amely megteremti az alapját a hiányzó szakdolgozók és orvosok pótlásának, illetve a hálapénzrendszer felszámolásának is.

7. Tisztességes jövedelemszintet kell meghatározni az ágazatban dolgozók számára az azonos társadalmi hasznosság elve alapján. S ennek megfelelő bértáblát kell kidolgozni.

8. Az alkotmányban azt is rögzíteni kell, hogy öt év alatt milyen ütemezéssel érje el az egészségügy finanszírozása az OECD országok átlagát. Ez megakadályozhatja, hogy az elsődleges prioritású társadalmi javak finanszírozására, így az egészségügy finanszírozására ne jusson elegendő forrás. Ez a politikusok, a politika és a kormányzat morális és politikai legitimációját közvetlenül és alapvetően érintő erkölcsi kérdés.

A követeléseket indokolták is. A kamarai szakértők szerint a magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta kritikus helyzetben stagnál vagy romlik. Az egészségügyi ellátórendszer működési színvonala és biztonsága viszont a hatalmas tőkeberuházások ellenére a benne dolgozók túlterheltsége, az elégtelen bérek miatti elvándorlás miatt már a betegek és a lakosság által érzékelhetően is visszaesik. Ráadásul az emberek egészségügyi ellátáshoz fűződő alapvető érdekeivel ellentétes, veszélyes demagógia, hogy a rendszeres működési források tisztességes bővítésével nem járó, egyszeri tőkeberuházások a rendszeres működés finanszírozásának megoldása felé tett lépések volnának.

betegek
A magyarok 6-8 évvel kevesebbet élnek és 4-6 évvel többet betegek mint más uniós országok polgárai

Megállapítják, hogy egy Magyarországhoz hasonlóan fejlett országban a GDP magas értéke vagy növekedése egyáltalán nem jár együtt az emberek jólétének, egészségi állapotának, halálozási mutatóinak javulásával. Sok esetben legfeljebb az emberek szűk csoportjának a jóléte nő a GDP növekedésével. Továbbá egy igazságtalanul működő társadalomban minden társadalmi jövedelmi csoport egészségi állapota rosszabb, az élete pedig rövidebb, mint egy igazságos társadalomban. Bizonyított ténynek nevezik, hogy ezeket a különbségeket nem a GDP eltérő mértéke okozza.

Az egészség és az egészségügy kérdése alapvetően és elsődlegesen erkölcsi és nem gazdasági probléma, ahogy az ország költségvetése is alapvetően morális és nem gazdasági ügy. A magyar egészségügy alulfinaszírozottsága gazdasági okokkal nem indokolható, mert az ország fejlettsége és a nem elsődleges fontosságú célok költségvetési finanszírozása ezt nyilvánvalóvá teszi.

A lakosság kirívóan rossz egészségi állapota miatt a társadalombiztosításra és az egészségügyi ellátórendszerre lényegesen nagyobb teher hárul, mint a hozzánk hasonló fejlettségű, de nálunk jobb egészségi állapotú országokban. Ezért a magyar egészségügy relatíve akkor is alulfinanszírozott lenne, ha GDP-arányosan ugyanazt a finanszírozási szintet érné el, mint a hozzánk hasonlóan fejlett országok.

Magyarországon az egészségügyi ellátásban óriási különbségek vannak. Nemcsak a fizetős és az állami szolgáltatások eltérése lehet hatalmas, hanem vannak vidékek, ahol az alapvető ellátás is hiányzik. Vajon szükségszerű ez a helyzet vagy felszámolandó? - többek között erre a kérdésre is reagált Pogátsa Zoltán közgazdász, az európai jóléti modellek ismert szakértője. Részletek!

A súlyos alulfinanszírozottságot az anyagokon és eszközökön, valamint az egészségügyben dolgozók bérén való spórolással ellensúlyozzák. Ez azt jelenti, hogy a tisztességes és a valós bér közti különbözettel - ami legalább évi 300-350 milliárd forint - az egészségügyi dolgozók finanszírozzák a magyar egészségügyet. Az évtizedek óta fennálló állapot morálisan elfogadhatatlan.

Bármely társadalom életében az egyik legsúlyosabb, szinte mindent átitató, mindent megmérgező és az egészségi ellátáson messze túlmutató társadalmi konfliktusforrás, ha az egészségügy szétszakad a tömegeket ellátó, szakmailag kiüresített, lepusztult szegényellátásra és puccos gazdagellátásra. Ez a folyamat megindult! Addig kell megakadályozni az ellátórendszer és vele együtt a társadalom végletes szétszakadását, amíg ez még megtehető, amíg ez nem késő - állapítja meg a MOK deklarációja.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban hétfon délelőtt az ország nagy részén kevés felhő zavarja majd a sok napsütést, felhősebb tájak inkább csak keleten fordulhatnak elő.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag