Az OPNI-nak nincs alapító okirata az orvostörténeti múzeum vezetője szerint (2)

Budapest, 2007. május 7. (MTI) - Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetnek (OPNI), a Lipótként ismertté vált egykori tébolydának nincs alapító okirata, mert az intézményt annak idején rendeleti úton hozták létre - közölte Kapronczay Károly, a Semmelweis Egyetem Orvostörténeti Múzeumának főigazgatója hétfőn az MTI-nek adott nyilatkozatában.

Az ügy előzménye, hogy az intézmény megszüntetésének hírét követően jelentkezett a Schwartzer család leszármazottja, aki szerint felmenője, Schwartzer Ferenc annak idején azzal a feltétellel ajándékozta az államnak a lipótmezei ingatlant, hogy ott kétszáz évig elmeintézetet működtetnek.

A nyilvánosság elől elzárkózó leszármazott, akit az ügyben Bárándy György ügyvéd képvisel, úgy véli: az intézmény bezárását követően, miután nem telt le az előírt idő, a családnak vissza kellene kapnia a felbecsülhetetlen értékű ingatlant.

Az elmúlt hetekben ugyanakkor nem sikerült ajándékozásra utaló dokumentumot fellelni, ám az ügyet tovább bonyolítja, hogy telekkönyvi bejegyzésekben találtak téves bejegyzést is, ami szerint 1840-ben az akkor még nem létező Fővárosi Tanácsnak már köze lehetett az ingatlanhoz.

Kapronczay Károly történész az intézmény történetét felelevenítve emlékeztetett arra, hogy a "neoabszolutizmus korában", 1849 és 1867 között rendeleti úton írták elő a kórházépítési programot.

A Belügyminisztérium 1857-ben rendeleti úton, "a császár akaratából" hívta életre azt a gondolatot, hogy fel kell építeni a tébolydát. Ekkor a monarchián belül már hat hasonló intézmény működött - mondta a történész. Hozzátette: három évvel később ugyancsak rendeletben rögzítették az építkezés 1,7 millió forintos költségét.

Az intézmény felépítésének helyet adó telket 1829-ben Buda városa ajánlotta fel. Kapronczay Károly kitért arra is: az építkezés egy időre megakadt, mert rossz építőanyaggal dolgoztak, így csak 1868 februárjában készült el az intézmény.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy Schwartzer Ferenc a tébolyda létrehozásánál csak szaktanácsadóként tevékenykedett, az ingatlan tehát nem volt az övé. Mint fogalmazott, Schwartzer Ferencnek és leszármazottainak csak "eszmeileg" lehet köze a Lipóthoz.

Utalt arra, hogy Schwartzer Ferenc 1850-ben maga is alapított egy elmegyógyintézetet Vácott, melyet két évvel később áthelyezett Budára. Ez az intézmény a mai Kékgolyó utcai onkológia területén működött, nem a Lipótmezőn - szögezte le a történész.

Kapronczay Károly kitért arra is, hogy a Buda városa által felajánlott lipótmezei ingatlant később bővítették. Elképzelhetőnek mondta, hogy az 1896-os bővítés csatolt iratait jegyezték be a telekkönyvbe.

A főigazgató a Lipót bezárásáról szólva azt mondta: "meggondolná" az intézménynek, mint "európai modellnek" a megszüntetését. Indoklásként azt közölte, úgy látja, az OPNI egy olyan szakmai központtá is vált, amit nem lenne szabad "elfecsérelni".

Nem értek azzal egyet, hogy csak a szerek gyógyítják a beteget, a környezet, a nyugalom igenis meghatározó - jegyezte meg Kapronczay Károly.

Bárándy György, a Schwartzer család ügyvédje azt MTI megkeresésére elmondta, ő azt vállalta, hogy megpróbálja "tisztázni" az egykori tébolyda ingatlanának eredeti tulajdonviszonyait.

Egyelőre nem találtam olyan nyomot, ami az ajándékozási szerződés meglétét erősítené - fogalmazott az ügyvéd, aki ugyanakkor nem zárta ki ezt a lehetőséget.

Mint mondta, egyelőre csak ügyfelei előadása támasztja alá az ajándékozási elméletet, közvetlen bizonyítékot még nem talált. "Ez egy családi hagyomány, ami él, és amit ők szeretnének érvényesíteni" - mondta Bárándy György. Megjegyezte azt is, talált "bizonyos nyomokat", amelyek ellentmondanak az említett ajándékozásnak.

Mind a két lehetőséget tisztázni kell, a cél, hogy kiderüljön az igazság - szögezte le Bárándy György, megjegyezve: hatvan éves ügyvédsége alatt már számos meglepetés érte.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +17 °C
Minimum: +8 °C

A Dunántúlon eleinte napos idő várható, majd a frontális felhő- és csapadékrendszer délelőttre az északkeleti tájakat is elhagyja, így ott is csökken a felhőzet. Ugyanakkor a déli óráktól délnyugat felől erősen megnövekszik, megvastagszik a felhőtakaró, ezzel együtt nő a csapadékhajlam. Napközben kevesebb, estétől már több helyen valószínű - nagyobb eséllyel az ország északi felén - zápor, sőt egy-egy zivatar sem kizárt. A délnyugati szelet országszerte erős, több helyen viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 21 fok között várható, a déli, délkeleti tájakon lesz a legmelegebb idő. Késő estére 9 és 15 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra