Bizonyos emberek idősebb korukban is kiváló szellemi egészségnek örvendenek. De mi a titkuk?
Egy nemrég végzett kutatás szerint az olyan életmódbeli faktorok, mint a rendszeres testmozgás, az iskolázottság, a dohányzásmentes életmód és a szociális aktivitás mind befolyással lehetnek az időskori szellemi képességekre.
Bár a korábbi kutatási adatok valószínűsítették, hogy az időskori elbutulás kialakulásában genetikai tényezők is fontos szerepet játszanak, a szakértők közül egyre többen gondolják úgy, hogy mi magunk is sokat tehetünk szellemi képességeink megőrzéséért.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A mostani kutatás során 2500, 70 és 79 év közötti idős ember életét kísérték figyelemmel nyolc éven keresztül. A résztvevők több mint fele az ebben az életkorban normális leépülési folyamatokat mutatta, 16 százalékukon pedig a demencia jelei is mutatkoztak. A többi megfigyelt szellemi képességeiben azonban semmiféle romló tendencia nem látszott.
A kutatók szerint ez az alábbi négy tényezőnek köszönhető:
Testmozgás: A kutatók adatai szerint 30 százalékkal nagyobb az esélyük szellemi képességeik megtartására azoknak, akik hetente legalább egyszer valamilyen nehezebb testedzést végeznek.
Tanulás: A legalább gimnáziumi végzettséggel rendelkezőknek háromszor annyi az esélyük szellemi képességeik megtartására, mint kevésbé iskolázott társaiknak.
Füstmentes élet: A nemdohányzóknak kétszer annyi esélyük van szellemi képességeik megőrzésére, mint a dohányosoknak.
Szociális élet: A társas tevékenységek minden esetben segítenek megőrizni a jó szellemi kondíciót. Az adatok szerint 24 százalékkal nagyobb esélyük van kognitív funkcióik megtartására azoknak, akik együtt éltek, dolgoztak valakivel idősebb napjaikban.
"Ezek a tényezők nagyrészt olyan dolgok, amelyeken az ember, ha akar, tud változtatni - nyilatkozta Alexandra Fiocco, a Kalifornia Egyetem kutatója - Reméljük, hogy a mostani tudás birtokában sikerülhet megelőzni vagy késleltetni az időskori elbutulás kialakulását."
A kutatási anyag részletes leírása a Neurology című szaklap júniusi számában olvasható.
Legjobban: