"Az fizet tb-t, aki nem tud elmenekülni"

A magyar egészségügy problémái aligha oldhatók meg a társadalom általános bajainak kezelése nélkül. A jövedelmi széttagoltság, a szolidaritás hiánya, a közpolitikai opportunizmus, a korrupció és a polgárokat nem egyenlőként kezelő kormányzás hasítja szét a rendszert - Lakner Zoltán 168 órában megjelent elemzése szerint.

Millennium Intézet nemrégiben tartott egészségügyi konferenciáján Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója azzal állt elő, hogy meg kell szüntetni a jelenlegi hálapénzzel fűtött és mérgezett rendszert, amelyben az fizet járulékot, aki nem tud előle elmenekülni. Ehelyett radikálisan, körülbelül négymillióról 6-6,5 millió­ra kellene emelni a befizetők számát oly módon, hogy a bérből levont járulékot egységes összegű alapdíj váltaná fel.

Ezért az állampolgár egy jól körülhatárolt szolgáltatási alapcsomagot kapna, amelynek például nem lenne része a szabad orvosválasztás. Aki tud és hajlandó többet fizetni, kiegészítő biztosítást köthetne további szolgáltatásokért. Lantos Gabriella elgondolása szerint a fejadószerű, havi tízezer forint körüli díj alól csak azok kapnának felmentést, akiknek a nettó jövedelme a létminimum alatt marad. Ilyenformán az alapszintű egészségügyi ellátáshoz a társadalom felnőtt tagjainak többsége egészségügyi átalánydíj befizetésével jutna hozzá, a többiek pedig lényegében rászorultsági alapon, tehát nem társadalombiztosítási elven és nem is alanyi jogon. E rendszer megszületésével együtt pedig a hálapénz önálló büntetőjogi tényállássá válna.

egészségügy
Rendelésre várakozók. Nem csak az emberek egyre betegebbek, az egészségügy is az

A tíz éve bevezetett, közutálatnak örvendő vizitdíjat és kórházi napidíjat 2008-ban népszavazás azért söpörte el, mert az emberek nem hitték, hogy ez bármin változtat. Ha pedig a pluszban fizetett díj nem szorítja ki a hálapénzt és nem teremt számottevő forrást az ellátórendszer fejlesztésére, akkor mi értelme? A vizitdíj bukásának erős sokkja földre vitte a Gyurcsány-kormány reformpolitikáját, s ez a tapasztalat azóta is távol tartja a politikai arénától az egészségügy átfogó átalakításáról szóló elképzeléseket. Az egészségügyi kormányzatok küldetése pontosan az, hogy a területet kivonják a frontvonalból. Ami igazán nagy mutatvány, tekintve, hogy az egészségügy szerepel minden olyan lista élén, ami az állampolgárok számára fontos ügyeket állítja sorrendbe.

Érthetően a Fidesz 2010-es kormányprogramjában szinte az egyetlen, majdnem konkrét ígéret éppen az egészségügyi kiadások növelésére vonatkozott. Ezt az ígéretét a kormány megszegte. A kormányprogram szerint az átadás-átvételkor a nemzeti össztermékből Magyarország egy százalékponttal kevesebbet fordított az egészségügyre, mint a szomszédos országok. Majd aztán az Orbán-kormány idején, a KSH adatai szerint, még csökkent is az egészségügy részesedése a GDP-ből. Hozzá kell tenni azonban azt is, hogy az ágazatot érintő megszorításoknak ez már a sokadik hulláma volt a rendszerváltás óta.

A drámai fogalmazástól rendszerint tartózkodó Orosz Éva egészség-gazdaságtan professzor és munkatársa, Kollányi Zsófia a Tárki 2016-os Társadalmi riportjában azt írják, hogy a két évtizednyi forráskivonás következménye "életekben mérhető". Nem csak az Európai Unió magországaihoz képest mutatható ki drámai lemaradás. A magyar nők 1,8, a férfiak 1,4 évvel rövidebb egészséges élettartamra számíthatnak még a többi visegrádi országban élő társaiknál is. Egy 40 éves magyar férfi 2014-ben átlagosan mindössze 1,4 évvel hosszabb életre számíthatott, mint 1960-ban. A kutatók a szükséges változtatások folytonos elmaradásáért a "közpolitikai opportunizmust" hibáztatja.

Az európai jóléti álom végét leginkább az egészségügyi rendszerek válsága jelzi, amely Magyarországon igen mélyre jutott. Szembe kellene ugyanis nézni végre ténnyel, hogy csak olyan egészségügyi rendszer lehet életképes, amelyet a köz- és magánforrások együtt tartanak fenn. Részletek!

Az Orbán-rendszer válasza a szerkezeti problémákra a piaci, a családra hárított és a legszegényebbeknek szóló fapados szintek elválasztása. A kormány az ellátórendszer káros széttagoltságát akarja szabállyá tenni az intézményes szolidaritás biztos alapokra helyezése, valamint a magán- és közszolgáltatások átjárható, átlátható rendszerének kialakítása helyett.

A privilégiumok fenntartása, a "problémás", nem fizetőképes csoportok leválasztása talán arra is magyarázatul szolgál, miért érdemes megtartani a szakmai standardoknak nem megfelelő ellátóhelyeket. Így ugyanis fizikailag is egyre inkább elkülöníthetők a társadalmi osztályok tagjai. A végképp széthasadni látszó egészségügy a széthasadó ország lenyomata, ahol, ha minden így megy tovább, újabb évek és életek mennek veszendőbe.

Forrás: 168ora.hu

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Az időjárás most a hidegfrontra érzékenyeket érinti különösképpen rosszul.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra