Anyáról lányára öröklődik a terhességi vészes hányás

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Medipress

terhességi hányinger

A terhességi vészes hányásban szenvedő édesanyák lányait háromszor gyakrabban érinti a kór, mint az átlagpopuláció terheseit - közölte eredményeit egy norvég kutatócsoport a British Medical Journal-ban április 30-án.

A terhességi vészes hányásnak, vagy latinosan hyperemesis gravidarumnak  a  22 terhességi  hét előtt jelentkező hányingert és hányást nevezzük.  A kismamák 2  százaléka érintett. Súlyos formája kórházi ellátást igényel, ez akár testsúlycsökkenéssel is járhat. Megnő az alacsonyabb születési súly és a koraszülés kockázata is.
Ase Vikanes, az oslói  Norvég Közegészségügyi Intézet doktorandusza és kutatócsoportja szerint  "a betegség kialakulásában jelentős az anyai gének szerepe".  Kialakulásában a  genetikai tényezőkön túl  egyéb környezeti tényezők, például az életmód,  a testtömegindex, a dohányzás, a táplálkozás és az átvészelt fertőzések is szerepet játszanak.

Korábban a betegséget pszichés eredetűnek gondoltuk, tehát azt, hogy a tudatalatti elutasítja magát a terhességet vagy az apa személyét. Vikanesék azonban most a genetikai faktor jelentőségét vizsgálták. A vizsgálatba  2,3 millió olyan terhest vontak be, akik  1967 és 2006 között voltak kismamák. Közöttük  500 ezer leány és 400 ezer fiú édesanyja szenvedett a kórtól. Kimutatták, hogy a leány újszülöttek háromszor gyakrabban betegszenek meg, de nem nő a kockázat azon férfiak terhes partnerénél, akiknek édesanyja panaszos volt a terhessége során. Vikanes reméli, hogy felfedezése továbbiak előfutárává válik, ezáltal segítséget nyújtva a betegség gyógyításában is.

Dr. Brad Imler, az  American Pregnancy Association elnöke  szerint a hyperemesis "komoly egészségügyi kockázattal bír mind az édesanya, mind magzata számára". Az okokra illetve kezelésre vonatkozó kutatások alapvetőek a társuló egészségügyi kockázat csökkentésében. Továbbá azt is kifejtette, hogy ez a megnövekedett kockázat nem ad okot  aggodalomra, hiszen csak annyit jelent, hogy száz kismamából nem egyet, hanem hármat érint a betegség. Fontos lenne további kutatásokat végezni a környezeti tényezők, a táplálkozás és életmód vonatkozásában,  hiszen ezeket szintén meghatározza a családi környezet.

Dr. Gene Burkett, a miami University of Miller School of Medicine szülész-nőgyógyász  professzora szerint "hosszú ideig azt gondoltuk,hogy a betegség öröklődik", de ez az első olyan eredmény, ami ezt alá is támasztja. További bizonyítékok kellenének, célszerű lenne más populációkat is megvizsgálni, mielőtt a genetikai kapcsolatot bizonyítottnak tekintenénk".

A cikk online a BMJ  2010. április 30-i számában olvasható.

Animáció: HáziPatika.com

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag