Alapítsunk kórházat a városnak!

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Hol volt, hol nem volt - akár így is kezdődhetne a Szigetvári Kórház története, hiszen meseszerű, hogy helyiek kezdtek pénzgyűjtésbe, hogy lehessen saját kórházuk. És mindez még 1867-ben kezdődött...

Réges-régen...

1867 januárjában néhány szigetvári lakos elhatározta, hogy gyűjtést indítanak abból a célból, hogy Szigetváron kórház épülhessen, amely megalapozta a térség egészségügyi ellátását.

Még a nevek is fennmaradtak: Vermes György, Hölbling Ignácz, Salamon Gyula és Koharits Ferenc volt, aki a felhívással egy időben rögtön több száz forintot ajánlottak fel, hogy jó példát is mutassanak.

Tipp

A kórház részlegeiről, vezetéséről, szakrendeléseiről tájékozódhat a honlapjukon.

Az évek során a község, a környékbeli falvak lakosságának adakozása eredményeként, 1894-re gyűlt össze csaknem 8000 korona. Ezt a pénzt 1894 szeptemberében ajánlották fel Somogy vármegyének (akkor még odatartozott Szigetvár) a szigetvári kórház építésére, a község pedig ingyenes telket biztosított az építkezéshez.
A Vármegye és a Belügyminisztérium engedélyével és Vermes György turbéki földbirtokos vezetésével megkezdődött az építkezés - és 1895 őszére el is készült a kórház.
1896-ban a Belügyminiszter közkórházi jelleget adományozott a kórháznak és még az év április 8-án dr. Raksányi Árpád igazgató főorvos vezetésével a Szigetvári Kórház 42 felszerelt ággyal megkezdte működését. Munkáját segítette egy alorvos: dr. Vajda Ignácz, Verbőczy János gondnok, továbbá három apáca, két szolga és egy nőcseléd. A szüléseket a községi szülésznő vezette.
A kórház, ekkor saját konyhája nem lévén még, az élelmezést Beck Dániel szigetvári vendéglős ilyen irányú megbízásával oldotta meg.
Salamon Gyula gyógyszerész az első évben 30 százalék árkedvezménnyel vállalta a kórház gyógyszerrel való ellátását.
A kórház épülete az akkori követelményeknek megfelelt, azonban a vízvezeték és a szennyvízcsatorna hiánya a későbbi működésben sok nehézséget okozott.

Irodából kórterem

A kis kórház épület igen hamar szűknek bizonyult az emelkedő betegszámhoz, így 1897 novemberére, az irodákat is kórteremmé alakítva 52 ágyas intézmény lett. Ám az évek múlásával ez az ágyszám is kevésnek bizonyult: 1903 márciusában már 80 ágyon, 17 kisebb-nagyobb kórtermekben, férfi és női osztályon 40-40 ágyon folyt a gyógyítás. Ekkorra elkészült a konyha és a gazdasági iroda épülete is.

A folytonos bővítés ellenére a zsúfoltság tovább nőtt, elkerülhetetlenné vált a fejlesztés, melynek eredményeként 1904 márciusára átadták a kórház új szárnyát. Ettől kezdve csaknem nyolc évtizeden át 100 ágyon folyt a betegek ellátása.
Bár sok-sok évig az ágyak száma nem változott, a betegellátás körülményei minőségileg folyamatosan javultak:
- 1904-ben új hőégetőt vásároltak a sterilizálás biztonságossága érdekében,
- az olvasni tudó betegek számára könyveket rendeltek és napilapot járattak,
- 1909-re vezetékes víz és telefon volt az építményben.

Háborús problémák

Az első világháború a kórház életét is megnehezítette, az ágyak jelentős részét háborús sebesültek foglalták el, 1918-ban Szigetvár - és vele a kórház is - szerb megszállás alá került. A nehéz gazdasági helyzetben az akkori igazgató, dr. Rosenberg Alajos sebész mindent megtett a megfelelő betegellátás érdekében. Saját pénzen vásárolt műszereket, hogy a kezdetleges műtőben operálni tudjon.

A harmincas években ismét lendületesen fejlődött a kórház: 1931-re sikerült beszerezni az akkori legmodernebb Siemens röntgen készüléket.
1935-1938 között kialakították a központi fűtést és a hideg-meleg vizes fürdőszobákat, elkészült végre a szennyvízcsatornázás is. Átalakították, korszerűsítették a műtőt, olyan műszer-sterilizálót vásároltak, melyből még kevés akadt az országban. A konyha és a tálaló elektromos tűzhelyet kapott.
1941-re elkészült az új szülészeti szárny, az ágyszám változatlan volt, de tágasabb, modernebb lett a környezet.
1942-ben a mosoda és a műhely épületét is használatba vehették. A második világháború végén a kórház dolgozói sokat küzdöttek azért, hogy a kórház vagyonát megmentsék a német megszállóktól. Küzdelmük sikeres volt, a kórház teljes felszerelése megmenekült.

Kinőtte magát az intézmény

Az erőteljes fejlődés újabb üteme 1948-ban kezdődött, akkor az addig osztatlan közkórházban 30 ágyon belgyógyászati, majd 1950-ben 40 ágyon sebészeti, 30 ágyon szülészeti-nőgyógyászati osztályt létesítettek.
Az ötvenes években a megnövekedett járóbeteg forgalom miatt rendelőintézet építése vált szükségessé, ennek első részlege 1962-re készült el, második szárnyát 1972-ben adták át.
Az új kórház építésének időről-időre felmerülő gondolata a hetvenes évek elejére vált realitássá: addigra a csaknem 80 éves épület a megnövekedett szakmai igényeket, a diagnosztika fejlődését már nem tudta követni építészeti elavultsága, illetve a hely szűkös volta miatt.
Az utóbbi évtizedek legnagyobb beruházása 1973 őszén megkezdődött és első ütemként 1980. augusztus 20-án átadták a 310 ágyas ideg-elme részleget a gazdasági és műszaki létesítményekkel együtt.
A második ütemben, 1988-ban átadták a 229 ágyas általános kórházi szárnyat, egy új rendelőintézettel együtt. Ettől kezdve (92 évvel megnyitása után) a város egyik végén lévő kórházi részt megszüntették, helyette a gyógyítás a város másik szélén történt, az 539 ágyas modern, új létesítményben.

2007-ben címzett támogatást kapott az intézmény, így felújították. Komfortos kórtermeket alakítottak ki, digitális röntgendiagnosztikai rendszert vezettek be. Az évek folyamán a kórház profilja is bővült, az érintett térségek számára jelentős egészségügyi ellátó helyként működik. 470 tapasztalt és remekül képzett dolgozó járul hozzá a betegellátás sikeréhez.

A kórház egyik célja, hogy a térség intézményeiben felmerülő rehabilitációs igényeknek a lehető legnagyobb hatékonysággal megfeleljenek. Fekvőbeteg osztályai mellett 28 szakrendelő és 5 gondozóintézet működik. Korszerű röntgen, ultrahang, szív echo, bronhoscopia, endoscopia, labordiagnosztika segíti az orvosok munkáját a pontos diagnózis felállítása érdekében.
- Mint minden intézménynél, nálunk is elsődleges cél, hogy mindent megtegyünk a betegek minél hatékonyabb és korszerűbb ellátása érdekében. Emellett fontos szempont, hogy dolgozóinknak nyugodt és rendezett körülményeket biztosítsunk a munkavégzéshez, hiszen a város és a környék egyik legnagyobb foglalkoztatója a Szigetvári Kórház - közölte a HáziPatika.com-mal az intézmény vezetése.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag