A visszértágulat helyes kezelése

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

Bár a lakosság nagyjából 30-35 százaléka érintett valamilyen fokú visszértágulatban, elenyésző azok aránya, akik rászánják magukat a műtétre. Mindez talán érthető is, hiszen nagyon sok a tévhit ezzel kapcsolatban, pedig a fejlett orvostudománynak és technikai háttérnek köszönhetően sokkal egyszerűbb a panaszoktól megszabadulni, mint azt sokan gondolják.

A visszeres láb, a közvélekedéssel ellentétben, nem csupán esztétikai kérdés, hiszen hátterében a vénák nem megfelelő működése áll. Kezdetben csupán külsőleg jelentkeznek a problémák, később azonban lábzsibbadás, dagadás,fájdalomis kialakulhat. Sőt, egy elhanyagolt visszértágulat miatt károsodhat a lábszár és a lábujjak vérellátása, fogékonyabb lesz a gombás betegségekkel szemben, nagyobb az esély trombózisra, lábszárfekélyre. Sokan mégsem foglalkoznak a panaszokkal, mert tartanak a visszérműtéttől. Dr. Szabó Attila Ph.D, érsebész, visszér-specialista eloszlat néhány tévhitet, mivel ma már többféle műtéti technika létezik.

A vénás betegségek a magyar lakosságnak csaknem 20 százalékát érintik. A nőket jobban sújtják a panaszok, különösen a már szült, 30-40-évesnél idősebb korosztályt. A visszérbetegségről mindent megtudhat az alábbi cikkünkből!

1. tévhit: "Műtét után kiújulnak a visszerek"

A korábbi, még ma is alkalmazott, vágásos módszerrel elvégzett operációk után valóban sok esetben kiújulnak a visszértágulatok, mivel a műtét előtt nem készítenek ultrahang vizsgálatot. A képalkotói diagnosztikának köszönhetően a visszértágulat kialakulásának okát is kezelni lehet, ezáltal a kiújulási lehetőség elenyésző.

2. tévhit: "Az operáció fájdalmas és hetekig nem dolgozhatok"

"A klasszikus", vágásos módszert alkalmazva a beteg valóban heteken át tartó fájdalmat él át, mivel a szakorvos - altatás, vagy gerincérzéstelenítés után -, néhány metszéssel, illetve a véna eltávolításával éri el a visszértágulat gyógyítását. Ezzel a módszerrel legalább hat hétig tart a lábadozás. Az új módszerek azonban nem igényelnek vágást, a páciens - módszertől függően - akár aznap, de másnap mindenki folytathatja a munkát, sőt, akár sportolni is lehet. Nincs szükség betegállományra, nincs fájdalom.

Az újabb műtéti eljárásoknak köszönhetően a páciens szinte azonnal lábra állhat
Az újabb műtéti eljárásoknak köszönhetően a páciens szinte azonnal lábra állhat

3. tévhit: "Szövődmények léphetnek fel!"

A vágásos eljárás esetében valóban előfordulhat, hiszen az operáció során szöveteket vágnak át a lágyékhajlatban, vagy a térdhajlatban, majd kihúzzák a használhatatlan vénát. A szöveti sérülés mellett károsodhatnak idegek és az oldalági vénák is elszakadnak, bevérzések alakulnak ki, a lábon sebek keletkeznek. Éppen emiatt sokáig nem engedik a tisztálkodást sem, hiszen fertőzésveszéllyel jár. A modern műtéti eljárások során maximum egy tűszúrásnyi heg keletkezik, óvják a visszértágulat környezetét és a komplikációk is minimálisak.

Az új módszerekről kevés szó esik, mivel az állami intézményekben, a hosszú várakozási lista elejére kerülve is a vágásos módszert alkalmazzák. Több hazai magán érsebész azonban már eljutott oda, hogy a külföldön sikerrel használt új műtéti eljárásokkal gyógyít. A hővel, illetve kémiai anyagokkal elvégzett négyféle eljárás, a lézeres, a rádiófrekvenciás, a mechano-kémiai ablációs, illetve a ragasztóval elvégzett elzárásos technika mind szövődmények, fájdalom és hosszú lábadozási idő nélküli eljárások.


Dr. Szabó elmondta, előbbi kettő esetében az érbe a bőrön keresztül hatolnak be és a lézeres-, illetve a rádiófrekvenciás energiával, hőt állítanak elő, majd ennek segítségével zárják el az eret. A másik típusú, a kémiai anyagok bejuttatásával elvégzett operációk során sincsenek mellékhatások: a kisebb ereket, oldalágakat, és a seprűvénákat többnyire speciális, szöveti ragasztóval, vagy úgynevezett mechano-kémiai ablációval (az ér kis részének roncsolásával) és egy szklerotizáló anyaggal zárják el. Ezek esetében az erek falai összetapadnak, majd elhalnak. Az új módszereket ma már a világ 30 országában alkalmazzák.

Kik érintettek?

A lassú véráramlás következménye a vénák falának kitágulása, amelyet a köznyelv helytelenül, visszerességnek nevez. Visszere mindenkinek van, visszértágulata azonban nem. Kialakulásához hozzájárulhat a kor, mélyvénás trombózis, női nemi hormonok, áldott állapot, baleset, tartós álló-, vagy ülőmunka, elhízás, de legfontosabb a genetikai tényező.

Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32459

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+22, +27 °C
Minimum:
+8, +15 °C

Hazánkban kedden délelőtt a Dunántúlon, illetve keleten több helyen megnövekszik a gomolyfelhőzet, máshol jellemzően derült idő várható.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag