A rehabilitációs járadékellátás szabályai

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  weborvos.hu

Január elsejétől a rokkantsági nyugdíj mellett megjelenik a maximum 3 éves rehabilitációs járadékellátás.
Az Országgyűlés a 2007. június 18-i ülésnapján fogadta el a rehabilitációs járadékról szóló törvényt, amely egyben tartalmazza a rokkantsági nyugdíjrendszer átalakítására vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint 2008. január 1-jétől a rehabilitációs rendszerben kétfajta ellátást lehet megállapítani.
Azoknak az egészségkárosodott személyeknek, akik rehabilitálhatók, és a feltételeknek megfelelnek, új ellátást, a rehabilitációs járadékot állapítják meg. Azok az egészségkárosodott személyek, akik nem rehabilitálhatók, és a szükséges feltételekkel rendelkeznek, rokkantsági nyugdíjra szerezhetnek jogosultságot.
2008. január 1-jétől az új rehabilitációs rendszer elsősorban azokra a személyekre vonatkozik, akik egészségkárosodásuk miatti igényüket - ideértve az állapotrosszabbodás miatti igénybejelentést is- 2007. december 31-ét követően nyújtják be a lakóhelyük szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz. A már rokkantnyugdíjban részesülők esetében rendkívüli felülvizsgálatra nem kerül sor. A 2008-ban esedékes felülvizsgálatok során nem vizsgálja a Bizottság a rehabilitációs járadékra való jogosultság feltételeit. A 2009. január 1.-től felülvizsgálatra kötelezett személyeknél viszont vizsgálja a szakértői szerv a rehabilitálhatóságot.
Aki 2008. január 1. után adja be rokkantsági nyugdíj megállapítási kérelmét, az már az új rendszerben kerül elbírálásra. Arról szakértői bizottság dönt, hogy kik kerülnek be a rehabilitációs rendszerbe. Ha valakit a III. csoportú rokkantsági nyugdíjra javasol a bizottság, az önkéntesen kérheti a rehabilitációs járadékot. Aki 2011. december 31.-ig a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 10 éven belül eléri, és a rehabilitációs járadékra megállapított jogosultsági feltételeknek megfelel, kérelmére rokkantsági nyugdíjat kell megállapítani.
Ki jogosult a rehabilitációs járadékra? A Rehabilitációs járadékra az jogosult, aki - 50-79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és - kereső tevékenységet nem folytat, vagy -a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá - rehabilitálható, és - az életkora szerint, a rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt megszerezte.
(Jelenleg Magyarországon megközelítően 800 ezer rokkantnyugdíjas van. Több mint hatvan százalékuk, 460 ezer ember nyugdíjkorhatár alatti. Ebből nagyjából 380 ezren tartoznak a 67 százalékban csökkent munkaképességűek közé, közülük 250-260 ezren 55 év alattiak.)
Az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakértői bizottsága a rehabilitációs szükségletek három körét határozza meg: az orvosi rehabilitációs, a szociális rehabilitációs, valamint a foglalkoztatási rehabilitációs szükségleteket. Így például: a bizottság egyszerre javasolhat fizikoterápiát, pszichológiai tanácsadást és családsegítést a rehabilitálandó személynek. A rehabilitáció egy összetett fogalomkör, amely több egységből és több szakaszból áll.
Nem csak arra kell figyelemmel lenni, hogy az érintett személy fizikálisan rehabilitálható-e, hanem arra is, hogy milyen legyen a rehabilitáció iránya, alkalmas-e, vagy alkalmassá tehető-e a megváltozott munkaképességű személy szakképesítése szerinti/vagy egyéb munkakörben történő foglalkoztatásra, illetve mérlegelni kell az egyén társadalmi, szociális helyzetét, az adott térség munkaerő piaci lehetőségeit, rehabilitációs szolgáltatásait.
Kinek nem állapítható meg a rehabilitációs járadék? Annak, aki - öregségi nyugdíjban, előrehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, öregségi járadékban, munkaképtelenségi járadékban, özvegyi járadékban, növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadékban, korbetöltés címén járó özvegyi nyugdíjban, rokkantság címén járó özvegyi nyugdíjban, - bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában, - terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben, - az állami foglalkoztatási szerv által folyósított pénzbeli ellátásban, - átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban, - a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásaiban, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékban részesül.
Milyen összegű a rehabilitációs járadék? A rehabilitációs járadék összege - a magánnyugdíj-pénztári tagságtól függetlenül - megegyezik a rokkantsági nyugdíj (III. rokkantsági csoport) összegének 120%-ával. A rehabilitációs járadék legkisebb összege megegyezik a rokkantsági nyugdíj legkisebb összegének (III. rokkantsági csoport) 120%-ával. A járadék összegéből nyugdíjjárulékot (tagdíjat) vonnak, ezért a folyósítás időtartama szolgálati időnek minősül.
Mely esetben kell csökkenteni a járadék összegét? A rehabilitációs járadék összegét 50%-kal csökkenteni kell, ha kereső tevékenység folytatása esetén a járadékban részesülő személynek 3 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének,, jövedelmének havi átlaga meghaladja - a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, - de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét.
A rehabilitációs járadék összege a megállapítását követően emelkedik? Igen, a járadék összegét évente emelni kell.
Hogyan kell igényelni a rehabilitációs járadékot? A rehabilitációs járadékot a rehabilitációs járadék, illetve a rokkantsági nyugdíj igénylésére rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni a lakóhely szerint illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál.
Hogyan történik az igény elbírálása? Az igény elbírálásához a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a rehabilitációs szakértői szerv a megkereséstől számított 60 napon belül komplex minősítést végez, és szakvéleményt ad - az egészségkárosodás mértékéről, - a szakmai munkaképességről, - a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, valamint a rehabilitációs szükségletekről, továbbá a rehabilitációhoz szükséges időtartamról.
Ha az igényt elutasították, mikor nyújtható be ismét a járadék megállapítása iránti kérelem? Az elutasító határozat, illetve a megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő 12 hónapon belül csak akkor, ha a rendelkezésre álló egészségügyi dokumentáció alapján megállapítható, hogy az igénylő egészségi állapotában az elutasítást követően tartós rosszabbodás következett be.
Milyen időtartamra állapítható meg a rehabilitációs járadék? A rehabilitációs járadék a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. Amennyiben az ellátás 3 évnél rövidebb időtartama eltelt, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében az időtartam legfeljebb egy alkalommal meghosszabbítható, de a teljes időtartam ebben az esetben sem haladhatja meg a 3 évet.
Milyen kötelezettsége van a rehabilitációs járadékban részesülő személynek? A rehabilitációs járadékra jogosult a rehabilitáció sikeres megvalósulása érdekében az állami foglalkoztatási szervvel történő együttműködésre köteles, amelynek keretében - az állami foglalkoztatási szervvel írásbeli rehabilitációs megállapodást köt, továbbá - teljesíti a rehabilitációs megállapodás mellékleteként meghatározott rehabilitációs tervben foglaltakat. (Az együttműködési kötelezettség csak a rehabilitációs járadékellátásra vonatkozik. Ez esetben az együttműködés hiánya, a pénzellátás megszüntetését vonja maga után.)
Mit tartalmaz a rehabilitációs megállapodás? A rehabilitációs járadékban részesülő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy - vállalja az együttműködési kötelezettség teljesítését, valamint elfogadja a számára felajánlott megfelelő munkahelyet, valamint térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetőséget; továbbá - a rehabilitációs járadékban részesülő önálló munkahelykeresésének formáit; - az állami foglalkoztatási szerv által a rehabilitációs járadékban részesülőnek nyújtandó, külön jogszabályban meghatározott rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint a rehabilitációs járadékban részesülőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezései gyakoriságát, a kapcsolattartás módját.
A rehabilitációs járadékban részesülő személynek - a határozat és az alapjául szolgáló szakvélemény bemutatásával - a határozat kézbesítésétől számított 10 munkanapon belül meg kell keresnie az állami foglalkoztatási szervet a rehabilitációs megállapodás megkötése érdekében. Amennyiben a rehabilitációs megállapodás nem kerül megkötésre, az állami foglalkoztatási szerv kezdeményezi a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felé a járadék megszüntetését.
Van-e bejelentési kötelezettsége a rehabilitációs járadékban részesülő személynek? A rehabilitációs járadékban részesülő 10 munkanapon belül köteles értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, ha - az egészségi állapotában tartós rosszabbodás következett be, illetve - kereső tevékenységet folytat, vagy keresete, jövedelme megváltozott, illetve - a rehabilitációs megállapodás alapjául szolgáló körülményeiben egyéb lényeges változás következett be.
A rehabilitációs járadékban részesülő személy egészségi állapotának rosszabbodása esetén mely szerv kezdeményez felülvizsgálatot? A rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában történt tartós rosszabbodás esetén az állami foglalkoztatási szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél felülvizsgálatot kezdeményez. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a felülvizsgálat során megkeresi a rehabilitációs szakértői szervet a komplex minősítés elvégzése céljából. Amennyiben a szakértői szerv szakvéleménye szerint a járadékos rehabilitációja nem javasolt, és rendelkezik az egyéb feltételekkel, részére a járadék helyett rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani.
Mely esetben szűnik meg a rehabilitációs járadékra való jogosultság? Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha - a rehabilitációs járadékban részesülő meghalt, - a rehabilitációs járadékban részesülő az ellátás megszüntetését kérte, - az ellátás időtartama eltelt, - a rehabilitációs járadékban részesülő három naptári hónapot meghaladóan, egybefüggően külföldön tartózkodik, - kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét, - a rehabilitációs járadékban részesülő egészségi állapotában olyan tartós rosszabbodás következett be, amely a rehabilitációt lehetetlenné teszi, - a rehabilitációs járadékban részesülő az együttműködési kötelezettségét, illetve a rehabilitációs megállapodásban foglalt kötelezettségeit neki felróható okból nem teljesíti, vagy - a rehabilitációs járadékban részesülő foglalkoztatására ismételten a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor.
A rehabilitációs járadékban részesülő személy jogosult-e az egészségügyi szolgáltatásra? A járadékban részesülő személy járulékfizetés nélkül, szolidaritási alapon jogosult az egészségügyi szolgáltatásra.

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag