A nyelőcsőfekély is műthető

A száj- és garatüreget a gyomorral összekötő nyelőcső károsodásai közül a két leggyakoribb a nyelőcső alsó részének kifekélyesedése és rosszindulatú daganata.

A nyelőcső alsó részén kialakult fekélyt az ún. savas visszafolyás (reflux) idézi elő. A gyomorban állandóan jelenlévő savas kémhatású emésztőnedv normál körülmények között nem juthat be a nyelőcsőbe. Bizonyos okok miatt (pl. rekeszizomsérv esetén) azonban az emésztés alatt lévő gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, ahol tartósan ingerelheti a nyálkahártyát, ami fekély kialakulásához is vezethet. Ma már a fekély eredményesen gyógyítható az erre a célra kifejlesztett gyógyszerekkel.

Ha azonban a reflux állandósul, akkor a folyamatosan ismétlődő inger hatására a fekélyképződés megismétlődhet. Ebben az esetben a rekeszizomsérv műtétével, sebészi úton kell a savas visszafolyás elleni rendszert kialakítani, a nyelőcső alsó szakaszán található záróizom (szfinkter) és az érintett rekeszizomrész működését helyreállítani.

Egy másik, műtéttel jól korrigálható elváltozás a nyelőcső-divertikulum, a nyelőcső falán, gyakran a nyaki szakaszon kialakult vaktasak, melyben összegyűlik a táplálék és az emésztőnedvek. Ilyenkor a beteg "kérődzik", vagyis a táplálék visszajut a szájába. Az egyetlen valóban hatékony kezelés a vaktasak műtéti eltávolítása.

A nyelőcső veleszületett rendellenességei - az atrézia: a nyelőcső üregének hiánya; a sztenózis: a nyelőcső szűkülete - majd minden esetben műtéti megoldást igényelnek, melynek során átjárható, ép nyelőcsövet alakítanak ki vagy megoldják a szűkületet.

A gyomor és a patkóbél

A gyomor és a patkóbél fekélye illetve jó- vagy rosszindulatú daganata esetében sokáig a műtét jelentette az egyetlen megoldási módot. Bár a fekélyek gyógyításában előtérbe került a gyógyszeres kezelés, azért a sebészeknek is akad még tennivalójuk olyan esetekben, mint a vérző fekély vagy a gyomor falának átfúródása (perforáció). Az első esetben a fekély olyan mélyre hatol az emésztőszervek falába, hogy elér egy vastagabb eret, amelynek a falát felmarja, s ez vérzéshez vezet. Perforációról akkor beszélünk, ha a fekély teljesen keresztültör a gyomor vagy a patkóbél falán. Ilyen esetekben a gyorsan fellépő hashártyagyulladás veszélye miatt (életveszélyes állapot) sürgős sebészeti beavatkozásra van szükség.



A műtétet módot ad olyan gyomor- és nyombélfekély gyógyítására is, melyek a hagyományos gyógyszeres kezelésre nem reagálnak. A beavatkozás lényege, hogy a fekély elhelyezkedésétől függően, a sebész átmetszi a stresszhatás miatti túlzott gyomorsav-termelődésért felelős bolygóideg (vágusz) ágakat és/vagy eltávolítja a gyomor alsó részét (antrum). Gyomorrák esetén ugyancsak szükség lehet a szerv egy részének eltávolítására.

A vékony- és a vastagbél

A vastagbél egyik leggyakoribb elváltozása a divertikulózis, amely a bél falából kiinduló számos kisebb-nagyobb, körülírt, bogyószerű vaktasak formájában jelenik meg. A divertikulózis fertőzések forrása lehet, a vastagbél fertőzött tartalma (bélsár) miatt. A fal átfúródása a vastagbél körüli tályogképződéshez vezethet, amely mindenképpen műtéti megoldást igényel.
Az idült bélgyulladás két legismertebb formája a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség. Ez utóbbi leggyakrabban az utolsó vékonybélkacson alakul ki, de körülhatároltan érinthet vékony-, vastag- és végbélszakaszokat is. Bár a gyulladás gyógyítására léteznek hatékony gyógyszerek, az esetleges szövődmények (pl. a bélelzáródáshoz és a vastagbél kitágulásához vezető toxikus vastagbélgyulladás) indokolttá tehetik a műtéti beavatkozást. Az idült bélgyulladásban szenvedő betegek kb. 20-25 százalékánál kell műtétet végezni, mivel betegségük a kezelésre rosszul reagál. A Crohn-betegség és ezen kívül számos kóros jelenség vezethet bélelzáródáshoz például a fertőzéses eredetű bél- vagy hashártyagyulladás, a húgyúti fertőzések, a bél megcsavarodása egy bélösszenövés körül és a kisgyermekeknél előforduló bélbetüremkedés , ami mindenképpen szükségessé teszi a műtétet.
A vastagbél jó- és rosszindulatú daganatai tükrözéssel idejében felderíthetők és gyógyíthatók lehetnének. A tapasztalat azonban mást mutat: sok daganatot nem ismernek fel időben, mert a betegek a tüneteket (véres, máskor fekete széklet) gyakran aranyeres csomónak tulajdonítják, és nem fordulnak idejében orvoshoz. Tartós (több mint egy hónapja fennálló) székrekedés vagy hasmenés észlelésekor is haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
Amikor a rosszindulatú daganat a vastagbél felső szakaszán alakul ki, lehetőség van arra, hogy csak az érintett bélszakaszt távolítsák el, a megmaradt ép részeket pedig egyesítsék. Ha a daganat a végbél középső vagy alsó harmadában keletkezik, akkor eltávolításával egyidőben a hasfalon mesterséges végbélnyílást kell kialakítani. Ahhoz, hogy minden daganatos szövetet biztonsággal eltávolítsanak, a sebészek mélyen az ép szövetbe metszenek. Ezért kell esetenként a természetes végbélnyílást ideiglenesen vagy véglegesen kiiktatni.

A féregnyúlvány-gyulladás

A tápcsatorna betegségeinek listavezetője minden édesanya rémálma a féregnyúlvány gyulladása (appendicitisz). Az appendicitisz a vastagbél kezdeti részénél található vakbélbe szájadzó, kesztyűujjhoz hasonló féregnyúlvány (appendix) gyulladásos betegsége. Leggyakrabban a tíz- és harmincéves kor között fordul elő. Egyes esetekben a féregnyúlvány üregét bélelő nyálkahártyán apró fekélyek figyelhetők meg, minden bizonnyal ezek következménye lehet a gyulladás. A féregnyúlványt ilyenkor elárasztják a baktériumok, kedvező terepet alakítva ki a hasüregi tályog képződésének vagy a féregnyúlvány átfúródásának (perforáció), aminek szövődményeként hashártyagyulladás alakul ki. Ebben az esetben nem marad más hátra, mint a féregnyúlvány azonnali eltávolítása (appendektómia).



A gyermekeknél előfordulhatnak néhány hétig vagy hónapig tartó, átmeneti appendicitiszes tünetek, melyek később valódi gyulladásba mennek át, sőt a hashártyagyulladás kialakulásának kockázata is megnő. A műtétet végző sebész ilyenkor különböző vastagságú összenövések alatt találja meg a féregnyúlványt. Az összenövések jelzik az előzetesen egymás után lezajlott gyulladásokat.

Gyógyítható-e a nyelőcsőrák?

A nyelőcső rosszindulatú daganata alattomosan fejlődik, tünetei általában csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat már áttörte a nyelőcső falát és ráterjedt a környező nyirokcsomókra. Az első, sajnos már elég késői tünet a nyelészavar, amihez fogyás, kellemetlen szájszag, rekedtség, émelygés, hányás, szegycsont mögötti fájdalom is társulhat. Ha a daganat még operálható, a sebész eltávolítja az egész nyelőcsövet vagy az érintett szakaszt, és helyette a beteg vastagbelének egy szakaszából mesterségesen újat alakít ki, esetleg az eltávolított daganatos részt idegen anyaggal pótolja.

Mi a kolosztómia?

A kolosztómia gyakori hasműtét, melynek során a vastagbelet kivezetik a hasfalon nyitott résen keresztül, mely mesterséges végbélnyílásként működik. A műtétre akkor kerül sor, ha pótolni kell a rákos vagy súlyosan sérült vastagbél alsó szakaszát, a végbelet és a végbélnyílást. A műtéti megoldás lehet ideiglenes is, ilyenkor a használaton kívüli bélszakasz gyógyulását segíti. A kolosztómia tehát lehetővé teszi az ürülék távozását, mielőtt eljutna az eltávolított vagy éppen gyógyuló bélszakaszig. A széklet a kivezetés elé rögzített műanyagtasakba ürül, amit általában elegendő naponta egyszer cserélni. A műtét után fokozatosan vissza lehet térni a beavatkozás előtt megszokott táplálkozáshoz és életmódhoz.

Jellemező-e a béldaganatok családi halmozódása?

Bizonyos daganatok (különösen negyven év felett) nem vérzéssel hívják fel magukra a figyelmet, hanem emésztési zavarokkal. Negyven év felett, akinek a családjában valaha előfordult vastagbélpolip, jelentkeznie kellene béltükrözésre rákszűrés céljából. A polipok a vastagbél jóindulatú daganatai, azonban egyes fajtái néhány év alatt elfajulhatnak, rosszindulatúvá válhatnak. Az orvosok szerint a legtöbb vastagbéldaganat jóindulatú polipból alakul ki. Ritka, családi halmozódású betegség a vastagbél polipózisa, melyben jóindulatú mirigy-hám burjánzás révén kialakult puha, kocsonyás növedékek sokasága árasztja el a vastagbelet. Kezelés hiányában ezek a polipok negyven éves kor után szinte biztosan elfajulnak, ezért családi halmozódás esetén különösen indokolt a rendszeres ellenőrzés, hogy szükség esetén idejében elkezdjék a kezelést.
22. szám
Életmódváltók

Nézze meg Ön is: Aranyértippek a szakorvostól

További cikkek
Kapcsoldó és aktuális cikkek
Olvassa el aktuális cikkeinket
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+2, +7 °C
Minimum:
-1, +5 °C

Hazánkban szombaton délelőtt Zömében még erősen felhős lesz az ég, helyenként szakadozik fel a felhőzet, elszórtan kisebb eső, zápor, a hegyekben hózápor alakul ki.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag