A nyelőcsőfekély is műthető

Kövesse a HáziPatika Facebook oldalát!

A száj- és garatüreget a gyomorral összekötő nyelőcső károsodásai közül a két leggyakoribb a nyelőcső alsó részének kifekélyesedése és rosszindulatú daganata.

A nyelőcső alsó részén kialakult fekélyt az ún. savas visszafolyás (reflux) idézi elő. A gyomorban állandóan jelenlévő savas kémhatású emésztőnedv normál körülmények között nem juthat be a nyelőcsőbe. Bizonyos okok miatt (pl. rekeszizomsérv esetén) azonban az emésztés alatt lévő gyomortartalom visszafolyik a nyelőcsőbe, ahol tartósan ingerelheti a nyálkahártyát, ami fekély kialakulásához is vezethet. Ma már a fekély eredményesen gyógyítható az erre a célra kifejlesztett gyógyszerekkel.

Ha azonban a reflux állandósul, akkor a folyamatosan ismétlődő inger hatására a fekélyképződés megismétlődhet. Ebben az esetben a rekeszizomsérv műtétével, sebészi úton kell a savas visszafolyás elleni rendszert kialakítani, a nyelőcső alsó szakaszán található záróizom (szfinkter) és az érintett rekeszizomrész működését helyreállítani.

Egy másik, műtéttel jól korrigálható elváltozás a nyelőcső-divertikulum, a nyelőcső falán, gyakran a nyaki szakaszon kialakult vaktasak, melyben összegyűlik a táplálék és az emésztőnedvek. Ilyenkor a beteg "kérődzik", vagyis a táplálék visszajut a szájába. Az egyetlen valóban hatékony kezelés a vaktasak műtéti eltávolítása.

A nyelőcső veleszületett rendellenességei - az atrézia: a nyelőcső üregének hiánya; a sztenózis: a nyelőcső szűkülete - majd minden esetben műtéti megoldást igényelnek, melynek során átjárható, ép nyelőcsövet alakítanak ki vagy megoldják a szűkületet.

A gyomor és a patkóbél

A gyomor és a patkóbél fekélye illetve jó- vagy rosszindulatú daganata esetében sokáig a műtét jelentette az egyetlen megoldási módot. Bár a fekélyek gyógyításában előtérbe került a gyógyszeres kezelés, azért a sebészeknek is akad még tennivalójuk olyan esetekben, mint a vérző fekély vagy a gyomor falának átfúródása (perforáció). Az első esetben a fekély olyan mélyre hatol az emésztőszervek falába, hogy elér egy vastagabb eret, amelynek a falát felmarja, s ez vérzéshez vezet. Perforációról akkor beszélünk, ha a fekély teljesen keresztültör a gyomor vagy a patkóbél falán. Ilyen esetekben a gyorsan fellépő hashártyagyulladás veszélye miatt (életveszélyes állapot) sürgős sebészeti beavatkozásra van szükség.



A műtétet módot ad olyan gyomor- és nyombélfekély gyógyítására is, melyek a hagyományos gyógyszeres kezelésre nem reagálnak. A beavatkozás lényege, hogy a fekély elhelyezkedésétől függően, a sebész átmetszi a stresszhatás miatti túlzott gyomorsav-termelődésért felelős bolygóideg (vágusz) ágakat és/vagy eltávolítja a gyomor alsó részét (antrum). Gyomorrák esetén ugyancsak szükség lehet a szerv egy részének eltávolítására.

A vékony- és a vastagbél

A vastagbél egyik leggyakoribb elváltozása a divertikulózis, amely a bél falából kiinduló számos kisebb-nagyobb, körülírt, bogyószerű vaktasak formájában jelenik meg. A divertikulózis fertőzések forrása lehet, a vastagbél fertőzött tartalma (bélsár) miatt. A fal átfúródása a vastagbél körüli tályogképződéshez vezethet, amely mindenképpen műtéti megoldást igényel.
Az idült bélgyulladás két legismertebb formája a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) és a Crohn-betegség. Ez utóbbi leggyakrabban az utolsó vékonybélkacson alakul ki, de körülhatároltan érinthet vékony-, vastag- és végbélszakaszokat is. Bár a gyulladás gyógyítására léteznek hatékony gyógyszerek, az esetleges szövődmények (pl. a bélelzáródáshoz és a vastagbél kitágulásához vezető toxikus vastagbélgyulladás) indokolttá tehetik a műtéti beavatkozást. Az idült bélgyulladásban szenvedő betegek kb. 20-25 százalékánál kell műtétet végezni, mivel betegségük a kezelésre rosszul reagál. A Crohn-betegség és ezen kívül számos kóros jelenség vezethet bélelzáródáshoz például a fertőzéses eredetű bél- vagy hashártyagyulladás, a húgyúti fertőzések, a bél megcsavarodása egy bélösszenövés körül és a kisgyermekeknél előforduló bélbetüremkedés , ami mindenképpen szükségessé teszi a műtétet.
A vastagbél jó- és rosszindulatú daganatai tükrözéssel idejében felderíthetők és gyógyíthatók lehetnének. A tapasztalat azonban mást mutat: sok daganatot nem ismernek fel időben, mert a betegek a tüneteket (véres, máskor fekete széklet) gyakran aranyeres csomónak tulajdonítják, és nem fordulnak idejében orvoshoz. Tartós (több mint egy hónapja fennálló) székrekedés vagy hasmenés észlelésekor is haladéktalanul forduljunk orvoshoz.
Amikor a rosszindulatú daganat a vastagbél felső szakaszán alakul ki, lehetőség van arra, hogy csak az érintett bélszakaszt távolítsák el, a megmaradt ép részeket pedig egyesítsék. Ha a daganat a végbél középső vagy alsó harmadában keletkezik, akkor eltávolításával egyidőben a hasfalon mesterséges végbélnyílást kell kialakítani. Ahhoz, hogy minden daganatos szövetet biztonsággal eltávolítsanak, a sebészek mélyen az ép szövetbe metszenek. Ezért kell esetenként a természetes végbélnyílást ideiglenesen vagy véglegesen kiiktatni.

A féregnyúlvány-gyulladás

A tápcsatorna betegségeinek listavezetője minden édesanya rémálma a féregnyúlvány gyulladása (appendicitisz). Az appendicitisz a vastagbél kezdeti részénél található vakbélbe szájadzó, kesztyűujjhoz hasonló féregnyúlvány (appendix) gyulladásos betegsége. Leggyakrabban a tíz- és harmincéves kor között fordul elő. Egyes esetekben a féregnyúlvány üregét bélelő nyálkahártyán apró fekélyek figyelhetők meg, minden bizonnyal ezek következménye lehet a gyulladás. A féregnyúlványt ilyenkor elárasztják a baktériumok, kedvező terepet alakítva ki a hasüregi tályog képződésének vagy a féregnyúlvány átfúródásának (perforáció), aminek szövődményeként hashártyagyulladás alakul ki. Ebben az esetben nem marad más hátra, mint a féregnyúlvány azonnali eltávolítása (appendektómia).



A gyermekeknél előfordulhatnak néhány hétig vagy hónapig tartó, átmeneti appendicitiszes tünetek, melyek később valódi gyulladásba mennek át, sőt a hashártyagyulladás kialakulásának kockázata is megnő. A műtétet végző sebész ilyenkor különböző vastagságú összenövések alatt találja meg a féregnyúlványt. Az összenövések jelzik az előzetesen egymás után lezajlott gyulladásokat.

Gyógyítható-e a nyelőcsőrák?

A nyelőcső rosszindulatú daganata alattomosan fejlődik, tünetei általában csak akkor jelentkeznek, amikor a daganat már áttörte a nyelőcső falát és ráterjedt a környező nyirokcsomókra. Az első, sajnos már elég késői tünet a nyelészavar, amihez fogyás, kellemetlen szájszag, rekedtség, émelygés, hányás, szegycsont mögötti fájdalom is társulhat. Ha a daganat még operálható, a sebész eltávolítja az egész nyelőcsövet vagy az érintett szakaszt, és helyette a beteg vastagbelének egy szakaszából mesterségesen újat alakít ki, esetleg az eltávolított daganatos részt idegen anyaggal pótolja.

Mi a kolosztómia?

A kolosztómia gyakori hasműtét, melynek során a vastagbelet kivezetik a hasfalon nyitott résen keresztül, mely mesterséges végbélnyílásként működik. A műtétre akkor kerül sor, ha pótolni kell a rákos vagy súlyosan sérült vastagbél alsó szakaszát, a végbelet és a végbélnyílást. A műtéti megoldás lehet ideiglenes is, ilyenkor a használaton kívüli bélszakasz gyógyulását segíti. A kolosztómia tehát lehetővé teszi az ürülék távozását, mielőtt eljutna az eltávolított vagy éppen gyógyuló bélszakaszig. A széklet a kivezetés elé rögzített műanyagtasakba ürül, amit általában elegendő naponta egyszer cserélni. A műtét után fokozatosan vissza lehet térni a beavatkozás előtt megszokott táplálkozáshoz és életmódhoz.

Jellemező-e a béldaganatok családi halmozódása?

Bizonyos daganatok (különösen negyven év felett) nem vérzéssel hívják fel magukra a figyelmet, hanem emésztési zavarokkal. Negyven év felett, akinek a családjában valaha előfordult vastagbélpolip, jelentkeznie kellene béltükrözésre rákszűrés céljából. A polipok a vastagbél jóindulatú daganatai, azonban egyes fajtái néhány év alatt elfajulhatnak, rosszindulatúvá válhatnak. Az orvosok szerint a legtöbb vastagbéldaganat jóindulatú polipból alakul ki. Ritka, családi halmozódású betegség a vastagbél polipózisa, melyben jóindulatú mirigy-hám burjánzás révén kialakult puha, kocsonyás növedékek sokasága árasztja el a vastagbelet. Kezelés hiányában ezek a polipok negyven éves kor után szinte biztosan elfajulnak, ezért családi halmozódás esetén különösen indokolt a rendszeres ellenőrzés, hogy szükség esetén idejében elkezdjék a kezelést.
22. szám
Gyere és fuss az életmódváltókkal!
Ha kérdése van, kérdezzen szakértőnktől!

Kérdezzen Ön is!

Szakértőink által már megválaszolt kérdések száma:

32411

Orvos válaszol
Aktuális
Munkahelyi stressz tesztStressz

Munkahelyi stressz tesztFeszült? Úgy érzi, túl stresszes az élete?

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isCukorbetegség

Az álmok valóra válnak. Cukorbetegként isAz utóbbi 12 évben megduplázódott a cukorbetegek száma Magyarországon

	Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?Édesítőszerek

Kiknek jók az energiamentes édesítőszerek?A tudatosan táplálkozók számára is jó választás

Ez történik, ha átvilágítanakArctisztítás

Ez történik, ha átvilágítanakMelyik képalkotó eljárás miben segít?

BokarándulásSérülések

BokarándulásEzért kell komolyan venni!

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+28, +34 °C
Minimum:
+13, +21 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a Dunántúlon növekedni, illetve vastagodni kezd a felhőzet, máshol még jellemzően derült lesz az ég.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes, erős

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag