A munkahelyen is működik a lelki terror

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

  Népszabadság

Aki rendre bántó megjegyzéseket kap kollégáitól, elhallgatnak, amikor belép, elfordítják az íróasztalát, vagy egyszerűen levegőnek nézik, lélektani hadviselés áldozata. Az érintettek magukban keresik a hibát, bizonyítani akarnak, a vezetők pedig nem ismerik fel a bajt.
- Mintha leprás lennék, úgy húzódtak a falhoz a kollégák, amikor elmentem mellettük a folyosón, de ahogy elhaladtam, azonnal folytatódott a pusmogás. Egy idő múlva a köszönésemet is alig fogadták. A gyomrom már akkor liftezett, amikor reggel beléptem az irodába. Ki és mivel keveri a kását a hátam mögött? Hónapokig próbáltam rájönni, mi bajuk velem, és egyre erőlködtem, hogy megfeleljek. Nem akartam hagyni, hogy ki tudja, miért, kiutáljanak a többiek - emlékszik Péter pár évvel ezelőtti munkahelyére, ahonnan az idegösszeomlás határán távozott. Elégtételt azóta sem akar, inkább felejteni szeretne: ma már tudja, hogy munkahelyi terror áldozata lett. Ő még szerencsésen megúszta, hiszen képes volt idejében kiszállni.
A szakemberek szerint az emberek nagy része úgy szenvedi el a lelki - olykor fizikai - gyötrelmeket a munkahelyén, hogy a végletekig igyekszik alkalmazkodni a helyzethez. Fel sem méri, hogy terrorizálják, úgynevezett adaptációs energiái viszont kimerülnek, és jön a teljes összeomlás.
Kaucsek György és Simon Péter felismerhetővé akarták tenni azokat a jeleket, amelyek egyértelműen a munkahelyi terrorra utalnak: ezek kiszűrése ugyanis a munkaadónak és a munkavállalónak egyaránt érdeke. - Meglepően sok helyen rossz a munkahelyi légkör. Az emberek, amikor csak tehetik betegállományba menekülnek, és nagy a fluktuáció. A vezetők gyakran nem is gondolnak arra, mennyibe kerül mindez - mondja Kaucsek György, aki kollégájával elsőként definiálta nálunk a munkahelyi pszichoterror fogalmát. - A jelenség lényege, hogy egy vagy akár több munkatársat piszkálódás, sorozatos támadások, méltatlan bírálatok érnek a munkatársak vagy a vezetők részéről. Az illető előbb csak feszült lelkiállapotba kerül, aztán rövidebb-hosszabb időre munkaképtelenné válik - folytatja a szakember. - Az élet természetes velejárója, hogy naponta élünk meg konfliktusokat, de azok a sajátos jelenségek, amelyeket munkahelyi terror néven emlegetünk, egészen mások - teszi hozzá.
- Legtöbbször két munkatárs vagy a főnök-beosztott közötti konfliktus következtében alakul ki az a helyzet, hogy a munkatársak kiközösítenek valakit. Az áldozat a személyét érő támadások miatt sebezhetővé válik, s egyre nő annak a valószínűsége, hogy az idegösszeomlás küszöbére kerül - részletezi Kaucsek György, aki szerint ez bárkivel megtörténhet, de a tapasztalatok szerint azokat az embereket lehet a legkönnyebben terrorizálni, akik védtelen, könnyen megtámadható helyzetben vannak, akiknek gyenge az önérvényesítő képességük. Különösen a romák, a kisgyermekes anyák, az elvált nők vannak veszélyben. Az egyébként is hátrányos helyzetű munkavállalók hatszor gyakrabban válnak munkahelyi lelki terror áldozatává, mint a többséghez tartozók.
Nehezen érthető, hogy az, aki mindezt elszenvedi, miért nem próbál elmenekülni. - Tudja, hogy nem vétkes, semmivel sem hibázik többet, mint bármelyik munkatársa, és be akarja bizonyítani, hogy alaptalanul vádolják, bántják, becsmérlik. Környezete viszont gyakran az áldozat személyiségében keresi az összeférhetetlenség okát - mondja a pszichológus. Annak, hogy ilyesmi egy munkahelyen kialakulhasson, szerteágazó lelki okai vannak: a munkaszervezés hiányosságai mellett legtöbbször a vezetői tapasztalatlanságot és vezetői érdektelenséget tartják a konfliktusok elmérgesedését kiváltó oknak. A főnök és a munkatársak is saját gondjaikat vetítik ki áldozatukra, vagy éppen alkalmatlanságukat igyekeznek így palástolni. Erősebbnek érzik magukat, ha a másikat gyengének láthatják.
- Egyes területeken egyenetlen a terhelés, túlságosan feszített a munkatempó. Gyakran pontatlanok a munkaköri leírások, rendszertelenek az ellenőrzések, nincs visszajelzés. Nem ritkák a vezetői túlkapások. Ez rendkívül gyakori konfliktusforrás, amely a munkatársak csoportját legalább két részre osztja - sorolja a gyakorlati okokat Kakucs György. Mégis - mondja -, ezekkel a feszültségekkel szinte egyáltalán nem foglalkoznak a munkahelyeken.
A szakemberek gyakran találkoznak azzal, hogy a vezetők nem ismerik a konfliktusmegoldás elméletét és gyakorlatát sem. Nem észlelik a munkahelyi terror megjelenését, és nem képesek azt a korai szakaszban leállítani. Szükséges volna a vezetőképzés tartalmi és gyakorlati kiszélesítése, ami sokat segíthet a káros folyamatok felismerésében, és módszert adhat a folyamatok megállításához. Az Országos Egészségfejlesztési Intézet ezért karolta fel a munkahelyi egészség ügyét, különösen a stressz kiváltó okainak vizsgálatát.
Magyarországon egy korábbi felmérésben a megkérdezettek nyolc százaléka állította, hogy már szenvedett el munkahelyi inzultust. Nincsenek pontos adatok arról, hány eset végződik munkahelyváltással, hány esetben kerül sor korai nyugdíjazásra, hányan kerülnek a tartós vagy végleges munkanélküliség állapotába. A betegbiztosítók becslései szerint a munkából való végleges kiesés a feltárt munkahelyi terroresetek mintegy felénél vélelmezhető.
A hatalommal való visszaélésről viszonylag kevés adat áll rendelkezésre. A jellemző esetek között a családanyák szombat délutáni berendelése vagy a szabadság visszatartása szerepel. Szervezeti szinten a megfélemlítés ára a gyakori távollét, a fluktuáció, a hatékonyságromlás lehet. Másik oldalról vizsgálatok igazolják, hogy a biztonságos munkahely a legfontosabb védő tényező a stresszel és szorongással szemben.
Amit az áldozatnak el kell szenvednie
Kritizálják a külsejét, a szokásait, a beszédmódját, a munkáját. Gúnyos, bántó megjegyzéseket tesznek, elutasítóan viselkednek, levegőnek nézik, munkahelyét elszigetelik (például elfordítják az íróasztalt).
Elhallgatnak, ha belép, összesúgnak a háta mögött, kirekesztik a csoportból, pletykákat terjesztenek róla, gyanúba keverik, megbízhatatlannak bélyegzik.
Nem ismerik el teljesítményét, szellemi képességeit, ítélőképességét kétségbe vonják, méltatlan feladatokat osztanak rá, vagy kihagyják egyes feladatokból, véleményét semmibe veszik, szabálytalanságokba hajszolják.
Faji, etnikai, nemzeti hovatartozását gúnyolják, vallási meggyőződését bírálják, politikai nézeteiért támadják.
Szóban, írásban, telefonon fenyegetik, molesztálják, megalázó kifejezésekkel, trágár szavakkal illetik, esetleg névtelen levelet kap, nyilvánosan megalázzák, fizikailag bántalmazzák, szexuális zaklatást, megjegyzéseket kénytelen elviselni.
Vezetőitől nem kap segítséget, meg sem hallgatják.
Az áldozattá válás lépcsőfokai
Az első szakaszban egy személyes konfliktus következtében a megtámadott megjegyzések céltáblájává válik. A zaklatás természetes reakciójaként védekezni kezd. Veszekedések robbannak ki, az érintett elszigetelődik. Azt hiszi, kikerülhet a csapdából, ha fokozza teljesítményét. A megnövekedett feladatok és feszültség következtében hibázik, s ezt ismét ellene fordítják. A csoport nem tudja kezelni a helyzetet, a támadások áldozata agresszív indulatok kereszttüzébe kerül.
A második szakaszból már nem tud segítség nélkül kikeveredni: sarokba szorítva kell ellátnia feladatait, ami nem sikerülhet. Ha a vezető nem avatkozik be, egyedül marad. Elveszíti érzelmi kötődését munkahelyéhez. Pszichológiai erőforrásai elapadnak, csökken lelki és fizikai erőnléte, fogy az önbizalma, szűkül a cselekvési tere, romlik a problémamegoldó képessége. Állandósul rossz közérzete, jelentkeznek a pszichoszomatikus tünetek, a depresszió vagy más súlyos egészségkárosodás jelei. Az állandó védekezés paranoiás tüneteket is okozhat.
A harmadik szakaszban a vezetők rájönnek, hogy nem odázhatják el a probléma megoldását. Gyakran nem látják át a helyzetet, az áldozatot tartják összeférhetetlennek. Bűnbakká válik, akitől meg kell szabadulni. Áthelyezik, vagy felmondanak neki. Ha jogi úton próbál védekezni, elhúzódó pereskedésre számíthat, miközben érzelmileg változatlanul kiegyensúlyozatlan.

Kapcsolódó cikkek

Aktuális

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükHasmenés

Hasmenés és bélgázok: így tehet ellenükGyakran előforduló bélrendszeri panasz a hasmenés, a túlzott bélgáztermelődés

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Ébredj fel

Mi számít a betegségek kialakulásánál: az életmód vagy a genetika?Bizonyos betegségek kialakulásában éppoly meghatározóak lehetnek a genetikai tényezők, mint az életvitelünk.

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Vénás betegségekFÓKUSZBAN

Vénás betegségek Az aktív népesség 35 százaléka, míg a nyugdíjas korúak több mint fele szenved valamilyen vénás betegségben

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag