A teljes felnőtt lakosság hálapénz-kiadása az elmúlt egy évben mintegy 34 milliárd forintra tehető. Bár a hálapénz intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben, a páciensek - nagyrészt anyagi okok miatt - egyharmadával kevesebbet fordítottak paraszolvenciára, mint négy évvel ezelőtt.
A válaszadók szerint a kiutat az jelentené, ha az orvosok számla ellenében nyújtanának többletszolgáltatást, amit a betegek biztosítója térítene, vagy egészségpénztári számlájukról fizetnének, ez kiváltaná a hálapénz intézményét - többek között ezek derülnek ki abból a reprezentatív felmérésből, amelyet az AXA Egészségpénztár megbízásából a GKI Gazdaságkutató végzett el a teljes lakosság és az egészségpénztári tagok körében.
Sokan úgy érzik, az orvosok elvárják tőlük a paraszolvenciát
A kutatás szerint az elmúlt egy évben hálapénzt fizető aktív korúak 14 százaléka érezte úgy, hogy az egészségügyi személyzet elvárja tőle a hálapénzt. Minél idősebb a páciens, annál magasabb ez az arány. Ugyanakkor az életkor előre haladtával párhuzamosan emelkedik azok aránya, akiknek nincs pénzük paraszolvenciát fizetni, és csökken azoké, akik nem tudják, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
A kórházi orvosok kapják a legtöbbet
A betegek a legtöbbet a kórházi orvosoknak fizetik, alkalmanként átlagosan 15 ezer forintot. Őket követik messze lemaradva a járóbeteg-ellátás szakorvosai (4900 forint/alkalom) és a háziorvosok (2400 forint/alkalom). A legkevesebb hálapénzt a háziorvosi és a szakrendelői asszisztensek kapják, alkalmanként átlagosan 800-800 forintot - derül ki. Az elmúlt 12 hónapban az aktív korú lakosság összesen mintegy 21 milliárd, míg a teljes felnőtt lakosság 34 milliárd forintot fizetett ki hálapénzként, amelynek 82 százalékát az orvosok, közülük is a felét a kórházi orvosok kapták. A képet azonban árnyalja, hogy a hálapénz súlya az egyes orvosi szakmákban igen eltérő: a röntgen- és labororvosoknál gyakorlatilag nincs paraszolvencia, míg a sebészek, szülész-nőgyógyászok esetében igen magas lehet az aránya.
Nem elvből nem adunk, hanem mert nincs miből
Azok közül, akik nem adnak hálapénzt, 54 százaléknak nincs rá pénze, egyharmad elvből ellenzi a paraszolvencia intézményét, 11 százalék azok aránya, akik azért nem fizetnek hálapénzt, mert nem tudják, hogy kinek, mennyit kellene adni, s mindössze 2 százalék vélekedik úgy, hogy az orvosi béremeléseket követően erre már nincs is szükség. A 2010-ben elvégzett hasonló vizsgálathoz képest csökkent a hálapénzt elvi okokból ellenzők tábora, valamint azoké, akik bizonytalanok, hogy mikor, kinek, mennyit kell adni. Ezzel szemben jócskán (11 százalékponttal) emelkedett azok aránya, akik anyagi okok miatt nem engedhetik meg maguknak, hogy hálapénzt fizessenek.
A paraszolvencia elutasítottsága csökken, finanszírozási szerepe nő
A felmérés kiterjedt a hálapénz-adással kapcsolatos attitűdök vizsgálatára és a 2010-es eredményekkel való összehasonlításra is. A vizsgálat megállapította, hogy az elmúlt 4 év alatt a hálapénz szerepe az egészségügyi ellátórendszerben erősödött, elutasítottsága a lakosság körében gyengült: míg 2010-ben a válaszadók 27 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, hogy "az az orvos, aki elfogadja a hálapénzt, erkölcsileg elítélendő", mára ez az arány 21 százalékra esett. Az elmúlt négy évben erősödött az a vélekedés is, miszerint hálapénzzel gyorsabban, és jobb ellátáshoz lehet jutni. Ezzel párhuzamosan az emberek fizetőképessége gyengült, így a kifizetett hálapénz összege reálértéken csökkent.
Számlás fizetéssel csökkenne a paraszolvencia
Váradi Péter, az AXA Egészségpénztár Igazgatótanácsának elnöke a kutatás megállapításait ismertetve kiemelte: az elmúlt három évben erőteljesen változott a felmérésben résztvevők hozzáállása a számlás egészségügyi magánkiadásokkal kapcsolatban. A válaszadók szerint, ha az orvosok számla ellenében nyújthatnának többletszolgáltatásokat, amit a betegek biztosítója/egészségpénztára fizetne ki, ez kiváltaná a hálapénz intézményét.
Legjobban: