150 éve született az első magyar orvosnő

Budapest, 2007. szeptember 28. (MTI) - Százötven éve, 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben Hugonnai Irma grófnő, az első magyar orvosnő.

A nagytétényi Hugonnay grófi család ötödik gyermeke tizennyolc évesen ment férjhez Szilassy György földbirtokoshoz, akinek három gyermeket szült. A házasság boldogtalanak bizonyult: a könyvek iránt kevés érdeklődést tanúsító férfi értetlenséggel fogadta felesége tudományos érdeklődését. Elképedése még nagyobb lett, amikor felesége 1869-ben azzal állt elő, hogy orvosi diplomát akar szerezni a zürichi egyetemen, ahol ekkortól kezdtek nőket is oktatni.

Keserves alkudozás után a férj végül beleegyezett Vilma tervébe, de anyagi támogatást nem adott neki. A már válófélben lévő asszony 1872-ben rangrejtve, neve végén az y-t i-re változtatva kezdte meg tanulmányait és hét évi megfeszített tanulás (és keserves nélkülözés

után) 1879-ben kapta meg diplomáját. Egy évig Svájcban dolgozott, majd 1880-ban hazatért és megkezdte két évtizedig tartó, tengernyi megaláztatást hozó harcát diplomájának honosításáért.

Kérelmét Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter következetesen elutasította, ezért csak bábaként dolgozhatott. 1884-ben férjhez ment Wartha Vince műegyetemi tanárhoz, és megjelentek első munkái. A bölcsészeti, doktori és gyógyszerészi fakultás csak 1895-ben nyílt meg a nők előtt, s bár az első évben elutasították, a második évben vizsgáit Budapesten is letéve, Hugonnai Vilmát 1897. május 14-én - ötven évesen - orvosdoktorrá avatták. Ettől kezdve gyakorló orvosként működhetett, előadásokat tartott a Bábaképző Intézetben, sorra jelentek meg munkái. A nőmozgalom egyik úttörője, a nők oktatásának és nemüknek megfelelő foglalkoztatásának élharcosa volt, az Országos Nőképző Egyesületben évekig tanította a gyermekgondozást, a gyermekvédelmet, a fertőző betegségek ismereteit.

Az első világháború kitörésekor, hatvannégy évesen részt vett a sebesültek ellátásának megszervezésében, érdemei elismeréséül 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott.

Hetvenévesen még gyógyított, szívszélhűdésben halt meg 1922. március 25-én, Budapesten.

(MTI-Panoráma - Sajtóadatbank)

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Anafilaxiás reakció gyakori okai

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +2 °C

A felhős tájakon is szakadozik a felhőzet, és általában sok napsütés valószínű a gomolyfelhő-képződés mellett. Helyenként - nagyobb eséllyel nyugaton és északkeleten - valószínű zápor. Az északnyugati szelet a délnyugati és északkeleti tájak kivételével élénk széllökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 17 fok között valószínű. Késő estére 3 és 9 fok közé hűl le a levegő. Napközben kettős fronthatás okozhat kellemetlen tüneteket az időjárásra érzékenyek körében.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra