Méhnyak: a női daganatok leggyakoribb helye

Ön mit tud róla?
Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Máriáss Márta

  HáziPatika.com

daganatos betegségek, méhnyakrák, nőgyógyászat, méhnyak

A méhnyak nem különálló szerv, hanem a méh része, ezért szakkönyvek általában a méhvel együtt szokták tárgyalni. Miért szentelünk neki mégis megkülönböztetett figyelmet? Nem csupán azért, mert a méhnyakrák elleni harc kapcsán gyakran esik szó róla.

Kitüntetett helyzetben

A méhnyak sok szempontból valóban nem tartozik a méhhez. Egyes vonásaiban inkább a méhtesthez, más tulajdonságaiban inkább a hüvelyhez hasonló, és mint ilyen, igazi átmenetet képez a kettő között. A méh a méhnyakkal a függőlegeshez képest nagyjából 70 fokban előre dőlve csatlakozik a hüvelyhez. A méhnyak és a hüvely függőlegestől 30-40 fokkal hátrafelé dőlő tengelyével tompaszöget zár be, amit az orvosi nyelvben anteversionak hívnak.

A hüvelybe felülről a méhnyak hüvelyen belüli része (portio vaginalis cervicis) mintegy 3 centiméternyire lóg be, fölötte értelemszerűen a hüvely feletti részt különíthetjük el (portio supravaginalis cervicis). Ennek közepén alulról, a hüvely felől apró nyílás, a méhszáj nyílása (ostium externum canalis cervicis) látható, ami természetesen egyben a méh nyílása is a hüvely felé, vagyis a külső méhszáj (ostium externum uteri). A külső méhszáj szülés előtt álló nőknél kicsi és kerek, már szült nőknél keskeny réshez hasonló, és vízszintes állású. Ezért a már szült nőknél a külső méhszájnak mintegy elülső és hátsó ajka is látható. Egy olyan nő méhnyaka, aki már szült:

Egy olyan nő méhnyaka, aki először várandós:

A nyílástól fölfelé helyezkedik el a méhnyak nagyjából 2,5 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt csöve. A méhnyak méhtest felőli végén annak felső (belső) nyílását (ostium internum canalis cervicis) találjuk. Ezen a tájon található az a 0,8 cm hosszú szűkület, amit méhszorosnak (isthmus uteri) nevezünk, és lényegében a méhnyak és a méhtest határát képezi. Itt található a belső méhszáj. A méhszoros magasságában a méh üregének tengelye tompaszögben megtörve előrehajlik (orvosi néven: anteflexio), ezért álló testhelyzetű nőben a méh gyakorlatilag vízszintesen fekszik rá a hólyagra.

Mennyire izmos?

A méhnyak szöveti felépítésében átmenetet képez a hüvely és a méh között. Míg a méh az üreges, csöves szervekre jellemző szöveti felépítést mutatja; belül nyálkahártya, alatta kötőszövetes réteg, legkívül körkörös és hosszanti lefutású rostokból álló izomszövet helyezkedik el; addig a méhnyakban az izomszövet aránya elenyésző, és az izomrostok sem helyezkednek el szabályos rétegekbe rendezve.

A méhnyak falában a simaizom-szövet aránya mindössze 15 százalék körül van, és a hüvelyhez hasonló módon nem határolódik el élesen a kötőszövettől, hanem kötőszöveti rostokkal némileg összefonódva helyezkedik el. A szöveti felépítés fokozatos átmenetét a méhtől a hüvely felé jól megmagyarázza, ha belegondolunk elhelyezkedésébe és a szülés közben játszott szerepébe. A méhtestnek lassan, kilenc hónap alatt kell akkorára tágulnia, hogy körülölelhessen egy kifejlett babát, a méhnyaknak csak a legfelső, méhszorosnak megfelelő része tágul a méhhez hasonlóan, mintegy a harmadik hónaptól kezdve. A méhnyak többi részének a vajúdás néhány órája áll rendelkezésére a táguláshoz, míg a hüvelynél percekben mérhető csupán az az időszak, ami alatt babafej-átmérőjűre kell tágulnia.

A szabályos réteges szerkezetű cső és a kötegekbe rendezett izomrostok képtelenek lennének ilyen rövid idő alatt megnyúlni, ez csak a nagyon rugalmas rostokból álló kötőszövettel lehetséges. Valószínűleg hormonális hatásra a kötőszövetes állomány alakul át, és lesz tágulékony. Az izomrostokat viszonylagosan nem rendezett elhelyezkedésük óvja meg a sérüléstől, szakadástól. A csekély simaizom feladata elsősorban a méhnyak összehúzása, szerkezetének, alakjának helyreállítása a szülés után. A hüvelyi rész izomzatának az orgazmus alatti mozgásokban is szerepe van.

Nyálkahártyák

A méhnyak hüvelyi részét kívülről nézve gyöngyházas színű, halvány rózsaszín, többrétegű, el nem szarusodó laphám borítja. A külső méhszájnál ez a laphám (lapos sejtekből álló hám) olyan éles határvonallal végződik, amilyen szánk piros ajkainak szélén látszik. Ugyanis innen befelé haladva, a méhnyakat belülről bélelő hengerhám (hengeres sejtek alkotta hámszövet) váltja fel, ami erős, élénkvörös színű. A fogamzóképes nők nagyon nagy százalékánál ez a határvonal gyakran kivándorol a méhnyak külső hüvelyi felszínére. A jelenség neve cervikalizáció, és nem tekintendő kórosnak mindaddig, amíg a határvonal éles, és szövete ép. A cervikalizáció előfordulása az életkor növekedésével és a szülések számával arányosan egyre gyakoribb. Jelentősége abban áll, hogy a méhnyakrák általában a két hám határvonalán alakul ki, és ezért szűrés alkalmával a vizsgáló orvos számára szabad szemmel is jól észrevehető. Az élénkpiros hám megjelenése tehát önmagában még nem utal sebre vagy rákos fekélyre. Sőt ellenkezőleg, jelenlétében idejében és könnyen felismerhetők a rákmegelőző állapotok, és megelőzhető a méhnyakrák kialakulása. Ezen a területen végzett nőgyógyászati beavatkozások azonban hegesedést okozva megsérthetik ezt az éles határvonalat, és nehezítik a korai felismerést. A méhnyak hüvelyi részén a cervikalizáció és a kóros elváltozások leggyakoribb helyét transzformációs zónának is nevezik.



A méhnyak mirigyes hengerhámja különbözik a méhtestet bélelő méh-nyálkahártyától (endometrium). Eltérően reagál a menstruációs ciklus hormonális változásaira: nem vastagodik meg, és lökődik le. Egyrétegű hengerhám, viszonylag kevés csillós hengerhámsejtet tartalmaz. Mirigyei viszont sokkal nagyobbak, elágazóak, a méhtest egyszerű mirigyeivel ellentétben ún. összetett csöves mirigyek, melyek a váladékot termelnek. A 90%-ban vízből álló nyálka enyhén lúgos kémhatású, fontos polipeptidje a mucin, de tartalmaz különböző enzimeket, ionokat és cukrot is. A menstruációs ciklus hormonális változásai a termelődő nyálka minőségét befolyásolják. A nyákból képződik a nyakcsatornát elzáró nyák-csap, mely útját állja a legtöbb baktériumnak, véd a fertőzésektől. Sajnos a gonorrhea kórokozója (Neisseria gonorrhoae) ez alól kivétel. Megfelelő időben átengedi viszont a spermiumokat.

A méhszorosnál a hám szerkezete megváltozik, és a méhnyálkahártyához (endometrium) válik hasonlóvá. Ez a rész szövettanilag a méhhez tartozik, és a terhesség harmadik hónapjától elválaszthatatlanul a táguló méh részévé válik. Az alatta elhelyezkedő méhnyak-rész a várandósság idején enyhébben, orsó alakban tágul. Az így kialakuló nyakcsatornában (canalis cervicis) lévő nyákdugó különösen fontos a magzat fertőzésektől való megóvásában.

A méhnyak küldetése

Menstruáció idején a méhszájon keresztül távozik a vér és a leváló méhnyálkahártya. A méhszájat egy kis izomgyűrű többnyire zárva tartja, mivel a méhnyak állandó feladata a védelem. A nyákcsapnak köszönhetően megvédi a belső nemi szerveket a fertőzésektől. A spermiumok azonban - a kórokozókkal ellentétben - a termékeny időszakban akadály nélkül átjuthatnak a nyákdugón. Orgazmus idején a külső méhszáj a kilövellt spermába ér bele, és perisztaltikus mozgással továbbítja a hímivarsejteket a belső nemi szervek mélye felé. A méhnyak átmeneti szállást is biztosít a hímivarsejtek számára. A mirigykamrákban visszamaradt cervikális váladékban akár öt napig is életképesek maradhatnak a spermiumok, hogy aztán a tüszőrepedéskor kiszabadult petesejt felé folytathassák útjukat. A nyák visszatartja a mozgásképtelen, sérült spermiumokat.

A méhnyak legfontosabb feladata terhesség idején ugyancsak a nyákcsap termelése, és ezáltal a magzat védelme. A szülés közeledtével a méhnyak a prosztaglandin hormon hatására felpuhul, a méhszáj a vajúdás és a szülési fájások idején tágulni kezd, sokszor magától távozik a nyákdugó. A méhnyak állapota szüléskor erősen függ attól, hogy a várandós anya hányadik szüléséről van szó.

Ciklusos változások

Említettük, hogy a méhnyak nyálkahártyája nem mutat ciklikus fel- és leépülést, ugyanakkor maga a méhnyak és a termelt nyák számos változáson megy át a hormonális változások hatására. Az ovuláció ideje körül a méhszáj megemelkedik, így ujjal nehezebben érhető el, és puha tapintású lesz, a külső méhszáj nyílása pedig enyhén nyitott. A váladéktermelés az ösztrogén hormon hatására a tüszőrepedéskor a legbőségesebb, a nyálka a fehérneműn is nyomot hagyhat.

A tojásfehérjéhez hasonló nyák a tüszőérés idején áttetszővé válik, és viszonylag sok sót tartalmaz. Az ekkor nyert nyálkát kis üveglapra téve és megszárítva mikroszkóp alatt megfigyelhető, hogy a só páfrányhoz hasonló rajzolatot adva kristályosodik ki. A legtermékenyebb időszakra jellemző nyálka rendkívül nyúlós, amit könnyűszerrel ellenőrizhetünk is: A nyálka a hüvelyk- és mutatóujj közé téve hat-nyolc centiméteres szállá nyújtható. Később már csak egy-két centiméternyi nyújtást bír ki, sűrű és ragacsos, nyákdugót alkotva a spermiumokat sem engedi át. A menstruáció idején a méhnyak száraz, a mirigyek alig termelnek váladékot, a méhszáj kemény és leereszkedik.

E megfigyelések, illetve a cervikális nyálka minőségi változásai a John és Evelyn Billings által kidolgozott, Billings-féle, illetve a szimptotermális (a testhőmérséklet és a nemi szervek működésének változásait, tüneteit alapul vevő) fogamzásgátlás alapját is képezik. E természetes fogamzásgátlási módok mintegy 80%-os biztonságot adnak.
Betegséglexikon mobil alkalmazás

Csatlakozzon több mint 100 000 hírlevélolvasónkhoz!

Foglalj orvost!

Hozzászólások

Aktuális

40 feletti férfi? Ezt vizsgáltassa ki!DIAGNOSZTIKA

40 feletti férfi? Ezt vizsgáltassa ki!A rendszeres szűrővizsgálatok életet menthetnek.

Mit tehet a rákbeteg saját gyógyulásáért?Ébredj fel!

Mit tehet a rákbeteg saját gyógyulásáért?A család és a barátok támogatása is kulcsfontosságú a gyógyuláshoz

Súlyos bajt okozhat a D-vitamin-hiányD-vitamin

Súlyos bajt okozhat a D-vitamin-hiányA diabéteszes ideghártya-betegség

Nehezen gyógyuló sebnek hitte, rák voltMelanoma

Nehezen gyógyuló sebnek hitte, rák voltVan kiút a melanomás daganatból!

Inkontinencia: így költsünk kevesebbetInkontinencia

Inkontinencia: így költsünk kevesebbetElegendő néhány szabályt betartanunk ahhoz, hogy teljes, és örömteli életet élhessünk, megváltozott vizelettartási képességeinkkel együtt

Így kezdődik a gyomorégésREFLUX

Így kezdődik a gyomorégésA reflux-betegség kialakulásának okai

Humánmeteorológia

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+25, +30 °C
Minimum:
+10, +16 °C

Hazánkban szerdán délelőtt a napos időben gyorsan melegszik a levegő, csapadékra nem kell készülni.

Egészséget befolyásoló hatások:
erős

Részletes adatok és előrejelzés

Időjárási frontokTérképezze fel a pollen adatokat!

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag