Budapest, 2007. október 5. (MTI) - Elhunyt Gáti István akadémikus, Széchenyi-díjas szülész-nőgyógyász - tudatta a Magyar Tudományos Akadémia pénteken az MTI-vel.
Az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet emeritus professzorát, a Kaáli Intézet főigazgatóját 85 éves korában, szerdán érte a halál.
Temetéséről később intézkednek.
"Gáti István hatalmas űrt hagyott maga után a szakmában, halála pótolhatatlan veszteséget jelent a Kaáli Intézetnek" - hangsúlyozta Kaáli Géza professzor, a meddőségi centrum alapítója az MTI-nek.
Mint mondta, Gáti István idős kora ellenére rendkívül aktív és agilis volt, kezdettől fogva az intézet egyik "alappillére". A halálát megelőző napon még dolgozott, fontos döntéseket hozott - emlékezett vissza Kaáli Géza.
Gáti István 1922. szeptember 5-én született Bonyhádon. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen szerzett szülész-nőgyógyász diplomát 1948-ban. 1973-tól 1993-ig egyetemi tanárként tevékenykedett.
1976-ban nevezték ki az Orvostovábbképző Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatójává, tudományos rektorhelyettessé, az Országos Szülészeti- és Nőgyógyászati Intézet főigazgatójává, 1993 óta emeritus professzor, főigazgató-helyettes. 1995-től a Kaáli Intézet orvos-főigazgatója volt.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
1975-ben lett az orvostudományok doktora, 1993-tól a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Számos szakmai szövetség vezetőségében is részt vett, főszerkesztője volt a Magyar Nőorvosok Lapjának.
Szülész-nőgyógyászi, endokrinológusi és gyermekgyógyász-szakorvosi tevékenysége is kiemelkedő volt. Több szakkönyvet írt (A nő orvosi szemmel, A szülészet és nőgyógyászat időszerű kérdései).
Munkásságát 1991-ben Markusovszky-emlékéremmel, 1994-ben Pro Sanitate-kitüntetéssel ismerték el. 1997 márciusában Széchenyi-díjjal jutalmazták "a magyar szülészet és nőgyógyászat területén végzett kiemelkedő gyógyító, tudományos és iskolateremtő tevékenységéért". 2002-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét, 2003-ban pedig Semmelweis-Tauffer-emlékdíjjal tüntették ki.
Legjobban: