A párok 1-2 százaléka meddő

A meddőség hétköznapi értelmében leggyakrabban az utódok nemzésének, fogamzásának, kihordásának képtelenségét jelenti. Pontos orvosi értelme ettől valamelyest eltér. Néhány tényt ismernünk kell az emberi termékenységről a pontos megértéséhez.

Egészséges párok rendszeres nemi élete a statisztikai számítások alapján egy éven belül mintegy 80 százalékban terhességhez vezet, két éven belül az esély 90 százalék. Amennyiben egy éven belül nem következik be, úgy infertilitásról, azaz nehezített teherbe esésről beszélünk, míg a meddőség - sterilitás - diagnózisának feltétele a spontán teherbe esés képtelensége.
Ok és okozat

Egyes becslések szerint minden hatodik párnál áll fenn valamilyen termékenységgel kapcsolatos probléma, míg a párok 1-2 százaléka tekinthető meddőnek.
Az ilyen panaszokkal orvoshoz forduló betegek aránya az elmúlt évtizedekben emelkedett. Ennek okai között szerepelhet a gyermeket vállaló párok átlagéletkorának növekedése, a liberálisabb nemi élet következtében gyakoribb nemi szervi fertőzések magasabb aránya, egyes fogamzásgátló módszerek (pl. spirál) elterjedése, valamint az a felismerés, hogy a meddőség egyes esetei ma már kezelhetők, így korábban a gyermekvállalásról lemondott párok ismét új reményekkel fordulhatnak orvosukhoz. A meddőségi problémák hátterében mind a férfi, mind a nő kóros állapota állhat. Egyértelműen csak a férfi állapota felelős a meddőségi panaszokért az esetek harminc százalékában, valamint részben felelős még mintegy 20-30 százalékában. Míg csak a nők eltérése magyarázza a termékenység kóros voltát a maradék 40-50 százaléknál. A számadatokból látható, hogy a férfiak és a nők közel egyenlő arányban felelnek a meddőségi zavarok kialakulásáért. Alapos kivizsgálással az esetek kb. 85-90 százalékában találunk olyan kórállapotot, melynek oki szerepe feltételezhető. Megfelelő kezeléssel - a legújabb, ún. asszisztált reprodukciós technikák alkalmazását nem véve figyelembe - 50-60 százalékban érhető el siker, míg kezelés nélkül a párok mindössze 15-20 százalékánál várható terhesség létrejötte.
Az orvoshoz fordulók esetében az elején tisztáznunk kell: minden esetben a pár vizsgálatát jelenti. A következő kérdésekre keresünk választ: termelődik-e a férfiban megfelelő számú és életképességű hímivarsejt, megérik-e a nő szervezetében ciklusonként minimum egy petesejt, amely a petefészekből a méh üregébe jutva megtermékenyülhet? Átjut-e a petesejt a petefészekből a méh üregébe, illetve van-e lehetősége ott a megfelelően - hormonális hatások által - előkészített méhnyálkahártyába beágyazódni?

Vizsgálatok sorozata

A vizsgálatok sorrendiségének megállapításakor az vezérli az orvost, hogy a szervezetnek legkevésbé megterhelő eljárásoktól haladjanak az ún. invazív beavatkozások felé. Igen fontos a részletes kórelőzmény felvétele, mely egyrészt a korábbi termékenységi történet (előző terhességek, azok lefolyása, vetélések, szülések stb.), valamint az általános kórelőzmény (esetleges előző betegségek, fertőzések, sérülések, műtétek, környezeti ártalmak) feltárása.
A meddőség hátterében álló férfi faktor kizárása az esetek kb. felében vezet oki diagnózishoz. Az első lépés tehát a férfi vizsgálata, az ún. andrológiai szakvizsgálat, ahol a férfi ondójából megállapítják annak termékenyítőképességét. Ezzel párhuzamosan történik a nő rutin nőgyógyászati vizsgálata, valamint néhány cikluson keresztül az alaphőmérséklet (ébredési hőmérséklet) mérése. Ez utóbbi jellegzetes ciklusos változást mutat normális tüszőérés, illetve tüszőrepedés esetén. Amennyiben a hőmérséklet mérése megbízható pontossággal és alapossággal történik, jelezheti e folyamatokat a női szervezetben. Ultrahang segítségével napjainkban már lehetőség nyílik az érő tüsző észlelésére, a tüszőrepedés idejének meghatározására is. Amennyiben a férfi oki szerepe kizárható, illetve a nőnél egyértelműen normálisan működő petefészkeket, szabályos peteérést és tüszőrepedést igazolunk, úgy a továbbiakban a női nemi szervek alaki rendellenességeit kutatjuk. Normális esetben a megtermékenyülés a petevezetőben jön létre, s innen jut a megtermékenyített petesejt a méh üregébe, ahol a megvastagodott nyálkahártyába ágyazódva új élet kezdetét jelenti. A petevezető normálisan igen kis átmérőjű, a legszűkebb szakaszán alig egy-két milliméteres üreges szerv, melyben a petesejt mozgását csillószőrök, illetve a petevezető izomzatának összehúzódásai segítik. A belső nemi szervek gyulladása a petevezető hegesedéséhez, szűkületéhez vagy elzáródásához vezethet, így megnehezítve vagy lehetetlenné téve a petesejt továbbítását. Szűkület esetén nemcsak meddőség, de méhen kívüli terhesség is lehet a következmény: a megtermékenyített petesejt nem jut tovább a méh üregébe, mintegy beszorul a szűkületbe, s ott indul fejlődésnek. A korábbi műtétek következtében kialakuló összenövések is okozhatják a petevezető megtörését, szűkületét, illetve elzáródását. Az egyik petevezető és/vagy petefészek eltávolítása többnyire nem jelenti a teherbeesés esélyeinek felére csökkenését. Mindkét petevezető, illetve petefészek eltávolítása esetén spontán fogamzás nem remélhető.
A méh üregének és nyálkahártyájának szerzett, illetve veleszületett rendellenességei miatt is lehet egy nő meddő. Ilyen a méh súlyos fejletlensége, fejlődési rendellenessége vagy jóindulatú izomdaganata (mióma). Az alaki rendellenességek kivizsgálására szolgáló módszerek közül első helyen a méh és a petevezetők kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát kell említenünk. Ennek során a hüvely felől a méhnyakon át kontrasztanyagot juttatunk a méh üregébe és a petevezetőkbe, majd röntgenvizsgálatot végzünk. Így a kontrasztanyag eloszlását, a méh üregét, a petevezetők átjárhatóságát, vastagságát, alakját, hosszúságát ítélhetjük meg (HSG - hysterosalpingographia). Egyre nagyobb tért hódít az endoszkópia, segítségével a méh üregét, nyálkahártyáját, felszínét közvetlenül megítélhetjük, valamint egyes rendellenességeket is megoldhatunk a beavatkozás során.
A meddőség esetleges immunológiai hátteréről megoszlanak a vélemények. Ennek lehetősége merül fel, ha egy pár esetében minden vizsgálati lelet normális, terhesség azonban nem következik be, míg a pár tagjainak más kapcsolatában meddőségi problémák nem jelentkeznek.
Hogyan történik a kezelés?

A férfiak andrológiai eltéréseit többnyire hormonkezeléssel, esetleg műtéti megoldással, életmód változtatással kezelhetjük. (Teljesen reménytelen esetekben idegen férfi spermájával történő megtermékenyítés jöhet szóba.) A női hormonális ciklus, a petefészek működésének panaszai igen sokrétűek lehetnek, kezelésük endokrinológiai jártasságot igényel. A szervi elváltozások megoldása többnyire műtéti: a szűkült vagy elzáródott petevezetőket műtéttel helyreállítjuk, a méh esetleges fejlődési rendellenességeit vagy jóindulatú izomdaganatát ugyancsak így kezelhetjük. Ahol az eddig említett kezelésektől nem várható eredmény, indokolt az ún. asszisztált reprodukciós technikák alkalmazása. Az ismert lombikbébi kifejezés pontatlan:
e technikák során a természetes folyamatokat segítjük. Így a nő szervezetéből nyert petesejtet a férfitól nyert hímivarsejtekkel megfelelő körülmények között egyesítve, a fogamzás létrejöhet a szervezeten kívül, majd a megtermékenyített petesejtet a méh üregébe juttatva van esélyünk annak megtapadására, sikeres kiviselésére. Ilyen módszerrel segíthetünk azokon a betegeken, akiknek mindkét petevezetőjét el kellett távolítani vagy átjárhatóságukat műtéti úton helyreállítani nem lehet. A meddőség kezelésének teljes sikertelensége esetén a pároknak az örökbefogadás nyújt lehetőséget a szülői szerep betöltésére.
Mindent jól tud a köhögésről?

VideóRendelő: Igaz, hogy este 6 után már nem szabad enni?

További cikkek
Foglalj orvost!
Hozzászólások

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+4, +9 °C
Minimum:
-2, +4 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt gyakran lesz erősen felhős az ég, rövid napos időszakok lehetnek.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag