Akik megszüntetik a krónikus fájdalmat

Ajánlom a HáziPatika Facebook oldalát!

Egyedülálló fájdalomambulancia működik az Országos Onkológiai Intézetben: az Embey-Isztin Dezső vezette rendelés évi kétezer, nem kizárólag daganatos, krónikus fájdalomban szenvedő beteget lát el és olyanokon is tudnak segíteni, akiknek senki más.

A rendelési idő végén is teli van a váró az Országos Onkológiai Intézet második emeletén. A páciensek türelmesen várnak, pedig van, aki öt órája ül a megfelelő vizsgáló előtt. Van, aki kedvesen elbeszélget, más a kijövők hogyléte felől érdeklődik, majd minden jót kíván a távozóknak. Olykor éles sípolás hasít a csendes morajlásba: a plafonra helyezett kijelző szólítja a következő beteget. A szűk folyosó mindkét oldalán székek sorakoznak, közöttük barna keretes ajtók: "Sebészeti ambulancia", "Vetkőző", majd a sarokban egy kissé talán furcsa tábla: "Fájdalomcsillapítás".

Szokott megmagyarázhatatlan eredetű fájdalmakat érezni?
Vajon állhatnak-e idegi problémák mindeddig tisztázatlan fájdalmai mögött?
Töltse ki a tesztet online vagy nyomtassa ki!
Ismeretlen eredetű fájdalmaival forduljon az önhöz legközelebb eső centrumhoz!

Bárkit fogadnak pár napon belül

Csak nagy sokára nyílik ki ez az ajtó - hiszen van, akire akár több órát kell szánni. Mint Embey-Isztin Dezső, a Fájdalomambulancia vezető főorvosa a HáziPatika.com-nak elmondta, éppen emiatt nem is lehet átlagos napi betegszámról beszélni. Az előtte fekvő vastag előjegyzési füzet azonban azt sugallja, van feladat bőven. Főleg, hogy a nagy fájdalommal küzdő daganatos betegeket legkésőbb másnap, de mindenkit, aki hozzájuk fordul, legfeljebb két héten belül fogadnak.

"Országos intézet vagyunk, így területi korlátunk nincsen, az ország minden részéről jönnek hozzánk. Mivel az onkológiai intézetben működünk, így hivatalosan a daganatos betegeket vagyunk kötelesek ellátni, de ők is csak úgy jöhetnek ide, ha beutalót hoznak. A nem daganatos betegek - akik lassan többségben lesznek - úgy kerülnek hozzánk, hogy egyre több szakorvos, háziorvos, klinika tud rólunk, így ide utalnak, de van olyan vidéki város, ahol már a fél város itt volt, mert szájhagyomány útján terjed a hírünk" - mondta a főorvos. Évente 1800-2000 beteget látnak el, az ország minden tájáról. Van olyan beteg, aki naponta utazik fel egy 200 kilométerre fekvő városból a kezelésért, mert azt egyedül itt tudja megkapni, máshol nem végzik el.

Egyedülálló fájdalomambulancia

Magyarországon ez volt az első fájdalomambulancia, amely teljes munkaidőben fogad betegeket, a maga nemében ma is szinte egyedülállóan. "Egy évig Franciaországban dolgoztam 1980-tól. Ott már volt egy hasonló dolog. Amikor hazajöttem, megpróbáltam itthon is megvalósítani 1981-ben. 1988-ig kegyetlen időszak volt, mert végeztem a napi munkámat a műtőben, mint aneszteziológus, a szabadidőmben, délután, illetve szombat-vasárnap csináltam a fájdalomcsillapítást. Ez alatt az időszak alatt olyan eredményeket értem el, amelyet az egész országban elismertek. Olyan mértékű igény mutatkozott az ilyen típusú fájdalomcsillapításra, hogy 1988. januártól az Országos Onkológiai Intézetben hivatalosan is megalakult a fájdalomambulancia, amely azóta is működik" - mesélt a kezdetekről dr. Embey-Isztin Dezső.

A fájdalomambulancián dr. Embey-Isztin Dezső mellett egy neurológus, egy szakasszisztens, egy adminisztrátor és egy műtősfiú dolgozik. A rendelő két vizsgálóból és egy műtőből áll, ahol csak ők végeznek beavatkozásokat - csak ott jártunkkor hatot az adott napon. Ezek ambuláns műtétek, amely után megfigyelik a betegeket egy fektetőben, ha pedig minden rendben van, pár óra után már haza is mehet a páciens. "Egyetlen beavatkozás van, amikor nem lehet megoldani ambulánsan, egy hasi idegblokád, amit elsősorban daganatos betegeken végzünk. Őket egy éjszakára megfigyeljük, mert ott egy vérnyomásesés következtében elájulhat, eleshet, így figyelni kell a vérnyomását, szükség esetén infúziót kell adni neki" - tette hozzá a szakember.

Nem csak daganatos betegeken segítenek

Annak ellenére, hogy a Fájdalomambulancia az onkológiai intézetben kap helyet és elvileg a daganatos betegek fájdalomcsillapítására jött létre, a gyakorlatban nem csak a tumoros betegeket fogadnak.

"Mivel a krónikus fájdalomnak többféle oka lehet - a daganat mellett bizonyos idegrendszeri és mozgásszervi betegségek, övsömör utáni idegfájdalom, érszűkületes betegek - több már nálunk a nem daganatos beteg, mint a daganatos. Csinálunk például olyan beavatkozást érszűkületes betegeknél, amelyet korábban csak egy műtéttel, úgynevezett simpatectomiával - azaz egy adott idegrész kivételével - oldottak meg. Mi öt perc alatt egy idegblokáddal kezeljük ezt. Így nem kell egy hétig kórházban feküdni, a szövődményektől tartani, műtétnek kitenni az adott esetben rossz állapotú, idős beteget. Mi ambulánsan el tudjuk végezni, ami gyakran az utolsó esély arra, hogy ne kelljen levágni az adott végtagot. 1988 óta csak ebből a fajtából több mint négyezret végeztünk" - hangsúlyozta dr. Embey-Isztin Dezső.

Gyógyszertől az idegblokádig

A fájdalomcsillapítási módszerek teljes spektrumát végzik az Embey-Isztin professzor által vezetett fájdalomambulancián. "A krónikus fájdalom kezelését a gyógyszerekkel kell kezdeni. Itt a megfelelő gyógyszer kiválasztása és a dózis beállítása a lényeg" - hangsúlyozta a főorvos.

A másik megoldás az úgynevezett idegblokád. Idegblokádot lehet végezni szomatikus (amit akarattal tudunk befolyásolni), illetve a vegetatív, vagy szimpatikus idegeknél (ezek befolyásolják például, hogy meleg, vagy hideg a kezünk). Az idegblokád egy rendkívül precíz beavatkozás, amelyet a test minden végén el lehet végezni a koponyától a lábig. Van azonban olyan idegblokád - például koponyaalapon -, amelyet Magyarországon csak itt végeznek.

Az idegblokádokhoz kétféle érzéstelenítőt használnak: az úgynevezett hagyományos helyi érzéstelenítőket. Sokszor ez is elég és lényegében veszélytelen a blokád elvégzése. A másik megoldás, hogy alkoholt, vagy fenolt adnak be az idegekben, amely hosszú hónapokra, vagy akár végleg blokkolja az idegműködést. Ez viszont nem veszélytelen, hiszen ha véletlenül rossz idegre megy, akkor lebénulhat a beteg. Ezért ilyet csak olyan idegeknél lehet alkalmazni, amelyeknek csak érző funkciója van és nem mozgató - tehát a karban például nem. Ezt a beavatkozást a műtőben végzik, ahol egy úgynevezett C-karos, mozgatható röntgen, valamint kontrasztanyag segítségével egy monitoron folyamatosan látják, hol van a tű.

"Csak egy példa a mai napból: volt nálam egy fiatal, 42 éves férfi egy egyetemi városból. 2008-ban megoperálták, szerintem feleslegesen, ezt követően hathetente, összesen négyszer újra műtötték. Egy olyan helyzet alakult ki, hogy nem érzi a lábát, teli van heggel a gerinccsatornája, fájdalma van. Ezen már nem tudom, egyáltalán lehet-e valamit segíteni. Ezért van nagy jelentősége, hogy az idegyulladásos fájdalmat idegblokáddal meg tudjuk szüntetni, így elkerülhető a műtét, és ezek az emberek munkaképesek maradnak" - emelte ki az idegblokád jelentőségét a szakember.



Non-invazív beavatkozás, műtét, pszichoterápia

A harmadik módszer az úgynevezett non-invazív eljárás. Ide tartozik a tens-kezelés, azaz a bőrön keresztüli elektromos ingerlés. "Ez olyan, mint egy zsebrádió, egy elemmel működő kis készülék, amelynek elektródáit négy pontra lehet feltenni. Ez azonban csak akkor működik, ha a betegnek otthon saját készüléke van. Ez a gyógyszerek mellett sokat segíthetnek például derékfájás esetében" - fogalmazott a professzor egy kis dobozt mutatva, amelyből elektródák lógtak ki.

Ezen kívül létezik még idegsebészeti módszer is. Régen átvágtak bizonyos idegpályákat, de rájöttek, hogy ez csak inkább ront a helyzeten, így ilyet már nem nagyon alkalmaznak. A modern neuromodulációs eljárások elektrostimulációt jelentenek: úgy működik, mint a pacemaker a szívben. Ezen elv alapján lehet a gerinccsatornába és a koponyába is elektródákat tenni. Előnye, hogy nem roncsoló módszer, bármikor megszüntethető. Ám ennek megvan a szigorú javallata, hogy milyen fájdalom esetén végzendő el.

"Végül nem szabad elfelejteni, hogy a neuropátiás fájdalom előbb-utóbb depresszióhoz, vagy pszichés zavarokhoz is vezethet. De meg is fordítható a dolog: olyan is van, hogy valakinek pszichés zavara van, amelykésőbb fájdalom formájában is jelentkezik. Így a fájdalomkezelésben mindenképpen szerepe van a pszichológiai módszereknek, a pszichoterápiának, hipnózisnak is. Ennek hátránya, hogy sok beteg nem tud megfizetni egy jobb nevű pszichiátert" - tette hozzá a szakember.

Forradalmian új módszer: kapszaicines tapasz

A legújabb módszer pedig a részben magyar kutatásokon alapuló kapszaicines tapasz. Ebben az erőspaprika hatóanyaga, a kapszaicin vegyülete van, amelynek a koncentrációja többszöröse annak, mint amit a legerősebb paprikából ki lehet nyerni. Ez először izgatja az idegeket, azaz 24 óráig elég kellemetlen, kipirosodik a bőr, de utána három hónapig felfüggeszti az ideg fájdalomvezetését, eltűnnek a bőrből a fájdalomvezető rostok, így megszünteti a fájdalmat. Ehhez maximum egy órán át kell fent hagyni a tapaszt, orvosi felügyelet mellett - Magyarországon ezt összesen 11 helyen alkalmazhatják, köztük itt is.

"Ez forradalmian új változás, mivel a kapszaicin semmilyen gyógyszerrel nem lép interakcióba, így nincs mellékhatása, veszélye, hatása viszont bizonyított a perifériás neuropátiás idegi eredetű fájdalomnál" - hangsúlyozta Embey-Isztin Dezső. Hozzátette: ez a módszer három hónapig hat, de ha visszatér a fájdalom, akkor a kezelést bármennyiszer meg lehet ismételni. Egyelőre a cukorbetegség okozta idegbántalomra nem alkalmazható, de a műtét, illetve az övsömör utáni idegfájdalomnál használható.

Nem mindenkin tudnak segíteni

Embey-Isztin Dezső ugyanakkor azt is kiemelte, hogy bár jelentős eredményeket értek el, ők sem tudnak mindenkinek segíteni. "Sokszor olyan betegeket utalnak be hozzánk, akiknek semmilyen kezelés sem segít már, de azt mondják nekik, majd mi megoldjuk a problémát. Ez nagyon csúnya dolog, hiszen a beteg azzal a reménnyel jön hozzánk, hogy végre megszabadul a 30 éve fennálló fájdalmától, és azt kell neki mondanunk, hogy nincs mit tenni. Minden nap van ilyen eset" - fogalmazott a professzor.

Hozzátette: senkit sem utasítanak el, mindenkit megnéznek. 1988 óra körülbelül 60 ezer beteget láttak el és a jó részén tudtak segíteni, olyanokon is, akin senki más.

Nďż˝vjegy: dr. Embey-Isztin Dezső

1944-ben született. 1969-ben végzett a budapesti Orvostudományi Egyetemen általános orvosként, summa cum laude minősítéssel. 1975-ben aneszteziológus szakvizsgát tett. Pályáját segédorvosként kezdte a pásztói járási kórházban, majd Kismaroson és Kóspallagon volt körzeti orvos. 1973-ban került az Országos Onkológiai Intézetbe, ahol sokáig aneszteziológusként dolgozott, majd egy évet töltött Franciaországban, a strasbourgi Orvostudományi Egyetemen, 1980-81-ben. Ezt követően alapította meg itthon elsőként, az Országos Onkológiai Intézetben a Fájdalom szakambulanciát, amelynek jelenleg is vezetője.
Aktuális
Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?aranyér

Miért veszélyes, ha nem kezeljük az aranyeret?Ha nem kezeli, szövődményekhez vezet

Biohasonló gyógyszerekBiológiai terápia

Biohasonló gyógyszerekMennyire hasonló a biohasonló?

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Felfázás

Felfázás? Derítse ki a valódi okot!Lehet, hogy a partnere miatt beteg?

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólKULLANCS

A leggyakoribb tévhitek a kullancsokrólMit tudunk rosszul a kullancsokról?

Új rákellenes gyógyszerekonkológia

Új rákellenes gyógyszerekAz EU országai közül Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedések okozta halálozási arány

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekOTTHON

Folteltávolítás házilag: a legjobb szerekÍme, néhány megoldás arra, mivel lehet kiszedni a különböző típusú foltokat.

Alzheimer: reményteli áttörésekalzheimer-kór

Alzheimer: reményteli áttörésekA felejtés betegségének is szokás nevezni az Alzheimer-kórt

Facebook

Youtube

Twitter

Google+

Gyógyszerkereső

GyógyszerHatóanyag